A Defense Grid második részével a Hidden Path Entertainment pontosan azt hozta létre, amivel 2008 végén PC-n, majd 2009 nyarán Xbox 360-on is sikert aratott a tower defense műfajban: egy olyan stratégiai játékot, amelyet a kezdőktől a veteránokig bárki képes élvezettel játszani… Feltéve, ha megvan a műfaj iránti érdeklődése.

A műfajból adódóan lesznek olyan szempontok, amelyek talán elriaszthatják a laikust. Tudjuk is le így a legelején a játék gyengéjét. Szerintem a hangok és a grafika tekintetében nincsen csúcsformában a DG2; utóbbival kapcsolatban viszont elnézőek lehetünk. A játék belső öröme nem abban rejlik, ahogy kinéz, hanem éppen ellenkezőleg: a látvány mögött bukkan fel a játékélmény, amelyet viszont a hangok minősége számomra egy kicsit lehúzott.

Hátradőlten hullanak a földönkívüliek

A játékélményre visszatérve: itt tényleg megtörténhet a leadben leírt esemény! Egy korrektül kidolgozott stratégia ugyanis az összes hullámot le tudja tarolni, feltéve, ha tornyainkat jó helyre rakjuk és becsülettel fejlesztgetjük őket. Jó érzés – sőt, jó látvány is – azt látni, ahogy a csutkára felhúzott két ágyú telibekapja az első két alient, aki ezután az infernó tornyomnak köszönhetően lángra kap. Ha esetleg sikerül is túlélni ezt a párosítást, a két puskatorony máris célra tart, miközben a lézer felkészül a kanyaron túl.

Persze érdemes azért résen lenni – lehet, hogy az első hullámokat gond nélkül letaroljuk, de az utolsók kifoghatnak rajtunk! Lehet, hogy emiatt nem lesz 100% feletti az eredményünk, de ha egyetlen erőmagot sem képesek ellopni ellenfeleink (erre még visszatérünk!), akkor nem lesz probléma az arany értékelés elérése. Ha még van elég erőforrásunk, akkor nyugodtan fejlesztgessünk a legvégéig annak ellenére is, ha addig nem volt gond legyakni a felénk rohanó csapatokat. Megéri.

Toronytuning

A parancsnoki székbe beülve nekünk lesz feladatunk E.T. rokonainak elpusztítása, hogy végül ne sikerüljön hazatelefonálniuk. Ebben lesznek segítségre a tornyaink. Mindegyik máshogy áll a feladathoz. A Cannon például drágább, de egy célponton kifejezetten jól működik – ha becsülettel fejlesztgetjük, akkor a hatótávolsága is pokolian megnő, akár első szeretetcsomagként is működve. A Gun a gépfegyvernek felel meg: bár nincs nagy távolsága, csoportokra jól hat, ám olcsó és könnyen feltuningolhatjuk.

Az Inferno égetően várja, hogy lángra kapjanak célpontjai, a Laser pedig utóhatásként találat után is sebzi ellenfeleit. Ezt az egészet még tovább tudjuk fokozni a Boost alapzattal – ha erre építünk, nem csak magasabb helyre kerülnek építményeink, de akár még tovább fokozhatjuk fegyverzeteink erősségét. Aztán a későbbiekben még több típus közül válogathatunk, amelyek bár magukban gyengén hatnak és hangzanak, egyszerre 10-15 már egy finom hang-, és erőszakorgiát alkotnak. Parádés.
Nem nagyon szabad viszont elhülyéskedni az első hullámok patetikusnak tűnő könnyűségét! Figyeljünk arra oda, hogy stratégiailag erős helyekre építkezzünk, hiszen ez a pálya végére nagyon a mi térfelünk felé billentheti a mérleget.

Nincs új a nap alatt

Aki jártas a stílusban, nem nagyon fog egetrengető újdonságot találni. Ez talán nem is probléma, hiszen pont ebben a műfajban nehéz úgy kísérletezni, hogy az ne süljön el az ellenkező irányba.
Mi viszont nyugodtan próbálgassuk, hogy ki mire képes, hiszen nagyobb pontszámot érhetünk el, legyen az szóló, vagy multi játék, amelyet még tovább vihetünk a testreszabási lehetőségekkel, hiszen még azt is beállíthatjuk, hogy fix erőforrásaink legyenek-e vagy sem!

Az első rész után kicsit átlagosnak tűnik a második, de valahogy mégis újnak hat. Igaz, ez a grafikára nem vonatkozik – és itt nem az összhatásra gondolok, hanem inkább a földönkívüliek kidolgozására. Mintha mindegyik Ripley világából jött volna át ide. Naaa, azért ők megérdemeltek volna egy picit több szeretetet! Olyan sablonosnak tűnnek.

Egy próbakörre kapjuk fel

Nem egy teljes áru játékról beszélünk, így a pénztárcánk tényleg nem fogja bánni, ha a DG2-re lecsapunk. Megéri, hiszen a játékmenet a kezdeti pályák után már erősen lábra fog kapni! Nem biztos az, hogy száz százalékkal túléljük az utolsó hullámot, de a stratégiában jártas játékosok biztosan finom fogásként fognak tekinteni erre a címre. Mint a Chokito: ronda, de finom!

-V-

Editor: 505 Games
Developer: Hidden Path Entertainment
Genres: strategy
Publication: 2014 Szeptember 28