Ostoba játékmenet, viszont rendkívül szórakoztató. Evvel az egy mondattal lehetne jellemezni a Shadow Warriort. A játék visszaidézi az első first person shooter játékok korszakát, amikor a szinte már kaotikussá váló értelmetlen lövöldözés az aranykorát élte. Nem kell benne sokat gondolkodnunk, nincsenek megoldhatatlan fejtörők, különböző színű kártyákkal nyíló ajtók, itt bizony csak a töménytelen démonhordát kell leküzdenünk a kezünkbe akadó fegyverrel és a szamuráj kardunkkal. Ez maga a Shadow Warrior. Ez az új verzió megpróbálja megteremteni a ’90-es évekből megismert játékmenetet és a mai FPS-ek igényét megkövetelő légkört. Ne várjunk nagy csodát, ez nem az a jó öreg Shadow Warrior lesz, hanem teljesen új köntösbe öltöztetett remake. Innentől kezdve mindenki maga döntse el, hogy a fejlesztők megugrották-e ezt a magasra tett lécet, vagy sem.

Lo Wang visszatért. Tádáááám. Ez az igen abszurd nevű egyén lesz a játék főszereplője, korban sokkal idősebb, mint Duke Nukem, viszont sokkal bölcsebb és megfontoltabb színben fog tündökölni. Első ránézésre az igazi Shadow Warrior-rajongók, mint jómagam, sokkot kaphatnak a meglepetéstől, ugyanis a játéknak lesz története.

Wangnak kronológiai sorrendben össze kell gyűjtenie egy mágikus szamuráj kard három darabját. Szerencsére ezt a nagy feladatot nem kell egyedül végigcsinálnia, lesz egy jó barátja, a Hoji nevű démon. Wang és Hoji vállt vállnak vetve harcolnak a démonok hadai ellen, persze közben folyamatosan gúnyos megjegyzéseket tesznek egymásra. Persze az új Wang háttértörténetét a játék nem vesézgeti, de érdekes rasszista beszólásokra leszünk figyelmesek. Néhol feltűnnek éretlen, bugyuta humorral fűszerezett beszólások, viszont egyes részei már kimondottan zavaróak, sértőek lesznek. Persze ehhez a történet is nagyban hozzásegít, mert a démonok mészárlása csak ürügy lesz ezekhez a rasszista megjegyzésekhez.

Szétvágom a démonokat!

Ahogy arra számítani lehet, ez az a fajta FPS, ahol a fegyverek százaival fogunk találkozni. A lőszer szinte eső módjára fog hullani az égből, az ellenfelek pedig úgy fognak özönleni felénk, mint ahogy a lemmingek szaladnak a húsdaráló felé. A Shadow Warriorban fellelhető minden, ami a vérről és a vérengzésről a nagy könyvben meg van írva. Ez, mondjuk, nem baj, mert ez lesz az, ami széles mosolyt fakaszt egy igazi gamer arcára. Még ha nincs is rutinunk az old-school lövöldözős játékok terén, akkor is nagy élményt okozhat a duplacsöves sörétessel egy fej nélküli test szétlövése, vagy a hidraulikus számszeríjunkkal egy madárlény felszögezése a falra. Mindemellett minden lövés után hordónyi vér fröccsen szanaszét, a testek ezer darabra szakadnak.

És most jön a játék sava-borsa, a kaszabolást még nem is említettem. Ugyanis egy igazi szamuráj a kardját sokkal nagyobb előszeretettel használja, mint a lőfegyvereit. A Shadow Warriornak kimondottan jól áll ez a FPS kaszabolósdi, ugyanis rengeteg speciális katana tulajdonságokat szerezhetünk. Úgy tudjuk majd kifilézni az ellenfelet, mint a halárus a finom halacskát. Nyami. Hogy egy kicsit modern vonalat elegyítsünk a játékhoz, Wang képes a saját IQ-ját különleges képességek formájában kisugározni a bal kezére, miközben a jobban fegyvert használ. Ezen kívül vásárolhatunk Wangnak különböző tulajdonságokat, mint például Irezumi tetoválásokat az IQ képességei növeléséhez, fali festményeket a tulajdonságok fejlesztéséhez, és trükkös kiegészítőket fegyvereinkhez. Nem fogjuk igazán erősnek érezni magunkat a pályákon, amíg ki nem nyitunk egypárat ezek közül a képességek közül, de ha ezzel megvagyunk, akkor kimondottan élvezetes lesz a mészárlás.

De honnan jön ennyi vér?

Ha a monitorunk nincs tele démonvérrel, illetve egyéb belsőséggel, akkor érdemes megcsodálni a pályák szépségeit, már ha van. A játék megjelenítéséről ordít az alacsony költségvetés, ez sajnos látható még a szintek változékonyságán is, ami bizony hiányzik. Végigküzdjük magunkat a cseresznyefák között, különböző kertekben, aztán éles váltással máris a temetőben találjuk magunkat. A fejlesztők apróbb animációkkal próbálták színesíteni a látványvilágon, mint például a már megtöltött fegyver újratöltésekor, vagy amikor beesünk egy titkos szobába, már ha ki tudjuk matatni azt a pixeles falakon. De megmondom őszintén, ezek engem egyáltalán nem tudtak lenyűgözni.

Igazából a problémák a 10-12 órás játékmenet közepénél kezdődnek el, amikor a mészárlás és vérfürdő varázsa kezd már kicsit elhalványulni. Némely fegyver, mint a pisztoly vagy az SMG később teljesen hasztalanná válik. Az ellenfelek variációja elfogadható, számuk viszont őrületesen sok. Órákon keresztül csak a vérben fogunk tocsogni, amíg átküzdjük magunkat a hatalmas szakaszokon, ez azért nem kicsit lesz monoton. Az ellenfelek animációját sem dolgozták túl, amikor bekapnak egy találatot, behúzzák a fejüket, majd mikor elpusztulnak, gejzírként tőr elő belőlük a bensőség. A pályák végén hatalmas kolosszusok formájában található főellenségek harca első ránézésre izgalmasnak bizonyul, viszont legyőzésükhöz nem kell más, csak egy tonnányi lőszer. Ezt nem mondanám változatosnak.

Inkább maradok árnyékban

Ami aztán megzavarja az egész Shadow Warrior-élményt, az az, hogy a játék története a vége felé kezd egy kicsit megváltozni. Ezt érezni fogjuk Wang és Hoji közötti kialakulóban lévő viszonyból is. Még ha árgus szemekkel is figyeljük az átvezető animációkat, akkor sem lesz teljesen biztos, kit is kell nekünk most megölnünk a végén. Számomra a végjáték nagy csalódás volt, arról nem is beszélve, bömböl az egész játékról, hogy ez csak egyszer végigjátszós single player mészárlás.

-Malachit-

A játékot az Überkonzol bocsájtotta rendelkezésünkre, ahol bármikor megrendelhetitek!

Kiadó: Fyling Wild Hog

Fejlesztő: Masteronic, Developer Digital

Stílus: FPS, action, 3D, shooter

Megjelenés: 2014 October