Megérkezett a Telltale-féle Game of Thrones második része, amelyben ismét részt vehetünk a Forrester-ház élet-halál harcában. A könyv- és filmsorozat jól ismert karaktereivel kapcsolatba lépve hőseinknek a lehető legjobb válaszokat kell adniuk és döntéseket hozniuk, hogy minden helyzetből a legjobban jöjjenek ki – az életük függhet tőle. A Telltale szerint minden választás számít, mi pedig ezúttal két új és az előző részből már ismert két régi karakterrel vágtunk bele a kalandokba, hogy kiderítsük: ez mennyire igaz, vagy sem?

Egyszer, még nagyon régen interjút készítettem a filmrendező Janisch Attilával, az interaktív mozikkal és játékokkal kapcsolatban, és akkor tette azt az elgondolkodtató kijelentést, hogy abban a pillanatban, amikor egy rendező átadja az irányítást a filmje dramaturgiája felett, ezzel egyúttal el is veszítette a teljes kreatív kontrolt.

Persze mélyen megmaradt bennem ez a nekünk, játékosoknak nem túl pozitív kijelentés és azóta vizsgálom, hogy a dramaturgiát mennyire viszi el negatív irányba, amikor túl sok szabadságot kap a játékos a történet alakításában. A Telltale-nek mindenesetre nincs könnyű dolga, hiszen a történet integritása – művészi szempontból – elsődleges fontosságú egy olyan kaliberű regény és tévésorozat esetében, mint a Game of Thrones.

A döntéseink tényleg számítanak?

Talán ez az oka, amiért a döntéseinknek ezúttal nincs akkora jelentősége, amennyire a Telltale ezt minden egyes játékához hasonlóan itt is hangsúlyozza. Még egyszer végigjátszottam az első részt, másféle döntéseket hozva, és bár már megbarátkoztam, hogy az első fejezet sokkoló végét nem tudom befolyásolni, de azért az egy kicsit szíven ütött, hogy egyébként mást sem nagyon.
Ugyanakkor a második epizód sokkal jelentőségteljesebbnek tűnik ebből a szempontból. Nagyon is kemény döntéseket kell olykor Mira Forresterrel, vagy a bátyjával, Asherrel hoznunk és úgy gondolom, hogy ezeknek sokkal nagyobb befolyása lesz a jövőre nézve, mint amilyen az első rész hasonlóan fontosnak tűnő választásainak volt.

További pozitívum, hogy a második részben valahogy érdekesebbek, színesebbek a karakterek – a játszhatóak és a mellékszereplők egyaránt. Két új hőst is irányíthatunk, az egyikük Asher Forrester (akire már számíthattunk), a másikat nem akarom elárulni, legyen meglepetés. Mindkettőjük jól kidolgozott, remek karakter. Mira Forrester és Garred Tuttle kalandjai is folytatódnak, úgyhogy a második részben meg is döntötte a Telltale a rekordját a maga négy játszható karakterével.

Jól gondold meg, mit beszélsz! (És hova szúrsz…)

A négy játszható hős nem csak karakterében különbözik, hanem különféle szituációkban is kell helytállniuk, szóval a második rész a játékmenet változatossága tekintetében igazán elsőrangú, amely tulajdonság kicsit hiányzott olyan egyszereplős Telltale játékokból, mint az egyébként kitűnő The Wolf Among Us. Miközben Mira leginkább többé-kevésbé éles nyelvét használja a párbeszédek során, addig Ashernek éles tőrét és reflexeit (illetve a miénket) kell próbára tennünk, Garred Tuttle pedig egy tompa gyakorlókarddal és egy számszeríjjal próbálja a bizonyítani, hogy méltó ahhoz, hogy a Falnál szolgálva ne csak a tisztek ágytálait tisztítsa.

Ha már a reflexeket említettem: a harci részek itt nekem valahogy nem jöttek be. Eleve nem rajongok a quick time eventekért, de az különösen zavar, amikor időnként vissza sem tudom játszani őket, hogy jobb kimenetelű legyen és az esetleges bénázásomnak negatív befolyása van a sztorira.

Kicsit szépült

A grafika mintha kicsit változott volna: Westeros ködös, hideg északi területei, a napszítta Yunkai, vagy a King’s Landing nagyszerű kertjei egyaránt látványosabbak ebben a részben és a karakterek textúráit is talán kicsit részletesebben kidolgozták. Ugyanakkor egy furcsa buggal is találkoztam a depth of field effektus tekintetében: amikor előtérbe kerültek szereplők, vagy a környezet bizonyos részei, azok elmosódottak voltak, miközben élesen, fókuszálva látszódniuk kellett volna. Összességében azért a grafika kicsit mintha részletesebb, kidolgozottabb lenne ebben a részben.

Ne bíz senkiben, mindig figyeld a hátad!

Összességében ez az epizód számomra épp olyan élvezetes volt, mint az előző, sőt, talán most még inkább az volt. Az első rész sokkoló befejezése kellő figyelmeztetés volt, hogy a Forresterek micsoda halálos veszélyben vannak, és mennyire végzetesnek bizonyulhat egy rossz válasz, vagy egy lassú reakció harc közben. Nos… végül is ez a Trónok harca, nem igaz?

-BadSector-

Kiadó: Telltale Games

Fejlesztő: Telltale Games

Stílus: kaland, akció

Megjelenés: 2015 február 3