PS VITA – Igaz, a Batman: Arkham Origins nem volt kiemelkedő része a sorozatnak, azért valljuk be őszintén emészthetőre sikerült.  2013 őszén PS Vitára, majd 2014 tavaszán PlayStaton 3-ra kiadtak hozzá egy mellékszálat, ami a Blackgate börtön mocskos, és bűnözők izzadságától bűzlő falai közé vezényli a lelkes játékost.

A karácsonyi hajsza óta két hét telt el. Batman-nek nincs ideje még szusszanni se, hiszen épp szokásos éjszakai túrája közben találkozik denevér pályafutása alatt elsőnek a Macskanővel, aki egy nagyon értékes doboz birtokába jut. Persze nem becsületesebb módon.  Fordítottan ugyan, de megkezdődik a macska-egér játszma. Miután véget ér a romantikus ismerkedés történik valami. Joker, Blackmask és a Pingvin átveszik az uralmat a Blackgate börtön felett. Természetesen Bruce Wayne-nek ott a helye, ezért szövetséget köt feszülősrucis cicamicával és együtt próbálják kideríteni a bűvös trió lázadásának pontos okát.

B-man in action

Miután véget ér a bevezető rész elsőnek szembe tűnik, egy tény mely arra utal, hogy hangulatilag ha nem is 100%-ig de azzal a Batman-nal játszunk mint akivel annó az  Arkham Asylumba megismerkedtünk. Szinte mindent örökölt elődeitől. Ide tartozik a megszokott free-flow harcrendszer, a képernyő megérintésével bekapcsol a detektív mód. Megkapjuk az összes batkütyüt. Csúszhatunk, mászhatunk annak érdekében, hogy ne vegyenek észre minket.  Itt megemlíteném a lopakodós részeket, amik kidolgozottságuknak köszönhetően csak javítanak a helyenként unalmas börtönlátogatáson.

Körítésként újra jelentkezik a predator mód, ahol meg kell villogtatni taktikai és csendben ártalmatlanító tudásunkt, ugyanis ha egy nagyobb létszámú fegyveres társasággal találjuk szembe magunkat az előbb felsoroltakra nagy szükségünk lesz.  Ezekért szintén dicsérni tudom az Armature Studio munkatársait, mivel ezen a területen nem változtattak semmit. Mindent átemeltek az előző részekből, amit bölcsen tettek, mivel történetileg és játékmenetileg sajnos nem üti az elvárt színvonalat. Az Arkham sorozatnak mindig is csavaros története volt, de a Blackgate-nek nincs. Adott a börtön három része, melyek felszabadításra várnak és kész. Nincs tovább.

Kifejezetten díjazom a két és fél dimenziós világot, de már a játék 20%-ánál érezhetően eltúlozták a sok szellőző rendszerbe való mászkálás, a szimpla mendegélés és az összecsapások közti időtartalmat. Magán a térképen még dolgozhattak volna keveset, mivel vannak olyan pontok ahol a 2,5 dimenziónak hála nem lehet kiigazodni rajta. Nagyon sok időt töltöttem a különböző szobák, folyosók közti néha már idegesítően monoton mendegéléssel.

Ennél a pontnál sajnos nagyon vérzik a játék.  Igaz vannak kisebb-nagyobb tipikus Batman féle logikai feladványok, fejtörők, titkok, amik persze kellettek bele, és el lehet velük ütni az időt, csak valahogy nem éreztem az egyensúlyt.  Viszont itt szeretnék megnyugtatni mindenkit, ugyanis ezennel be is fejeztem a negatív dolgok felsorolását.

Legalább csak egy kicsit mosolyogj Bat..HA-HA-HA..man

Grafikailag szintén nem tudok belekötni az alkotásba. Tisztán kivehető, nem eltúlzott börtönt kapunk, ahol érezni lehet a sok mocsoktól bűzlő, rács mögé való, semmirekellő szemétláda bűnöző jelenlétét.  Minden részlet ki van dolgozva, a bejárattól kezdve egészen az utolsó celláig. Amikor a predator mód átvált teljesen 3D-be az akció kapásból a nagytestvéreket idézi.  Szerencsére kihagyták a quick-time eventeket. Zeneileg pedig szintén a toppon van. Animációk helyett vagány képregényszerű átvezetőket csodálhatunk, melyek csak fokozni tudják a Batman érzést.

Igaz nem sikerült túlszárnyalnia az előző részt, de rosszabb se lett annál. Inkább úgy fogalmazok, hogy pont ugyanazt a színvonalat hozza, mint az alap Arkham Origins. Aki ki van éhezve egy jó akció kaland játékra, vagy már nem bírja ki június 23-ig, nekik bátran tudom ajánlani a Batman: Arkham Origins Blackgate-et.

-Parzival-

Kiadó: Square Enix

Fejlesztő: DONTNOD Entertainment

Stílus: kaland

Megjelenés: 2015 Március