TESZT – Szinte érthetetlen módon, de besurrant egy jó 4-5 éves nyílt világú RPG a PS4-re mindenféle figyelemfelkeltés nélkül. Ez már önmagában kérdéseket vet fel, de úgy tűnik, hogy egy trend része lesz. Miután a The Witcher 3 jött, látott és tarolt, most hirtelen mások is pénzt látnak a műfajban, így itt az ArcaniA, majd nyáron jön a Risen 3 is…

A zöldhasúak oázisát kívánja a Nordic Games elérni az ArcaniA teljes kiadásával. Nos igen, csak a megszokott: együtt adták ki az alapjátékot, illetve a 2011-ben kiadott Fall of Setarrif kiegészítőt, így teljessé téve az éményt. Ha egymás mellé tesszük a PlayStation 3-as kiadást és a PlayStation 4-est, egy dolog azonnal fel fog tűnni: a HUD teljes egészében ugyanaz, semmit sem változtattak a felálláson, ugyanúgy minden a helyén van eme generáción is.

Chokito

A PlayStation 3-as kiadás után a PS4-es nem sokkal tűnik szebbnek, legalább a framerate is hozza a 30 FPS-t, mert 60-nak ez biztosan nem érződik. De visszatérve a grafikára, látványra nehéz lenne megkülönböztetni a két verziót. Inkább a játékmenetben érződik a generációs különbség, mert az előző generációs konzolon nem ritka esemény a screen tearing, itt meg ezt megoldották. Azért főhősünk szeme macskákat megirigylendő módon világít a sötétben, amikor párbeszédbe elegyedik – látványos, hogy félig sötét van, de a szemei tisztán láthatóak.

Ami korábban feltűnt, az a karakterek szájmozgása, vagy annak hiánya. Kijavították? Nem nagyon. Itt is ugyanúgy nincsen lipsync, vagy alig mozognak a(z amúgy meh kinézetű) szereplők ajkai. 2015-ben? Ne már…

A látótávolság viszont egész jó!

Zaj

A zenéket egy az egyben átemelték, ez nem is baj. Dinamikusan változik, ha például egy csata jön, vagy egy faluba érünk, ez sem baj. Viszont hangerőbalanszbeli problémákkal rendelkezik az ArcaniA. Egyszer a háttérben egy dobtéma ment, ami úgy konkrétan sikeresen elnyomta a párbeszédek jelentős részét, amelynek köszönhetően én is elnyomtam. Mondatonként. Ezeket leszámítva eh, rendben van audióban minden, nem kiemelkedő, de nem egy nagyon trehány lustaság. (És Troy Baker a főszereplő hangja.)

RPG

A játék egy „nyílt világú” RPG, úgyhogy itt is meglesz a megszokott questek közötti ütlegelés, tárgyfelszedés-elcipelés, XP gyűjtés. Na ja, ütlegelés: eleinte eléggé faék. Ütés, ütés, ütés, blokkolás, gurulás. Ütés, ütés, ütés. Amíg nem lesznek spelljeink és jobb fegyverünk, nem fog kinyílni a lock-onnal megspékelt harc számunkra, szóval legalább be fog ez indulni… csak nem egyhamar. Addig viszont eléggé fárasztó az ArcaniA.

Tényleg, úgy kb. 3-4 óra nem lesz valami izgalmas, de a maradék durván 20 órában már be fog pörögni a kerék. Addigra megtanuljuk a menüt, ami szerintem egész jó, a PC-shez képest tetszetősnek tűnik. Ezért egy piros pont a Spellboundnak.

Miért is az idézőjel a nyílt világ kifejezésnél? Az, hogy ez többnyire egy illúzió. Többnyire nagyon lineárisnak érződik az ArcaniA – rohanunk két pont között oda-vissza a questek jelentős részében, és kell is, mert a sztori már megint az a sablon bosszúállósdi. Távol a szülőfalutól, kalandozás, visszatérés, halott család, na most megölök mindenkit. Nem érdekfeszítő.

Csak RPG-őrülteknek

Ha nincs egy korrekt PC a szobában, vagy nincsen egy PS3 a közelben, nem tudom nagyon ajánlani a játékot. Nem valami tökéletes, mert az elmentés lazán 5-7 másodpercig eltart, a karakterek néhol hibáznak az animációikban, egyes textúrák és ellenfelek hajlamosan eltűnni itt-ott és a játékmenet mindenben egy B-kategóriás játéknak felel meg.

Nem bűn rossz, de nincsen értelme PS4-en. Ha ilyen lesz a Risen 3 is, akkor ezek után remélhetőleg abbamarad az „olcsó” RPG-portolósdi. Jó, nem teljes áron árulják a játékot, de PS3-ra és PC-re olcsóbban be lehet szerezni. Így nem lesz új IP és új játék, ha ezen keresik a kiadók degeszre magukat, hogy újra és újra kiadnak mindent.

-V-

Kiadó: Nordic Games Publishing

Fejlesztő: Spellbound,

Stílus: RPG

Megjelenés: 2015, május 24