TESZT – A Telltale ezúttal nem csúszott, nem kertelt és két hónappal a harmadik rész után a negyediket is kipattintotta a közönségnek. Az Escape From Plan Bravoban egy hajmeresztő ötlet, egy fájdalmas búcsú és egy azonos végkimenetellel rendelkező igen/nem döntés adja a sztori keretét a megszokott stílusban és minőségben.

Persze a Tales from the Borderlands: Ep. 4 még mindig visszaemlékezésben prezentálja számunkra Fiona és Rhys a velük történt eseményeket a még mindig maszkos, fegyveres illetőnek, akivel kapcsolatban bár volt a harmadik részben egy kis gyanúm, hogy ki lehet, de a negyedik részben megváltozott egy picit kilétéről ötletelésem. Helyette egy másik, talán abszolúte nem értelmes tippem is támadt vele kapcsolatban, de mindegy is. Meteoresőbe kerülnek ők hárman, aztán megy a mesélés.

Rabiga

Szóval az előző rész végén Vallory rabulejti a komplett csapatot, de szerencsénkre erőszakmentesen is lehetőségünk lesz eljutni arra a pontra, hogy ötleteljünk, merrefelé lehet a szó szerint lábra kelt Gortys következő alkatrésze. Kiderül, hogy oda jutunk, ahonnan az egész kalamajka indult, de ehhez kelleni fog három dolog: egy rakéta (ebben lesz segítség, jó lépésekkel szinte azonnal), kitalálni, hogy hol van az alkatrész (itt Rhys kerülhet gondba) és persze az egész kitervezése, hogy végül Vallory elfogadja.

Lesz egy újralátogatás egy másik helyszínen is egy picit röhejes, ám mégis érdekes újítással valakire és valamire, de persze ez is veszélyekkel fog járni a későbbiekben. Meg azzal, hogy kb. az epizód 35-40 százalékánál jön be az intró stáblista és a zene, ami pontosan ugyanaz lesz az epizód végén (ahol a Telltale egy kis poént is elrejtett).

Zűr az űrben

Persze nem fogunk eljutni a következő helyszínre komplikációk nélkül – bár nem lett olyan erős hatása ennek a szituációnak, mint amit más Telltale játékokban tapasztaltam, de elég komoly eredménynek nevezném, amit előhoznak. Addigra Rhys nem biztos, hogy Rhys lesz, mégcsak nem is úgy, ahogy sejtenénk, hogy lenne. (Embertelenül nehéz spoileresen írni nekem itt két A4-es oldalt, na!) Szóval lassan, de biztosan ránk fog borulni egy-két nem várt adag nemkívánatos anyag. Főleg azután, hogy lejutunk az űrhajónkról, mert onnantól indul a második menet.

Bízzunk

Handsome Jack itt hatalmas szerepet kap, és ha igencsak jól jöttünk ki vele, váratlanul baráti oldalát mutatja be nekünk: bár tény, hogy mindent és mindenkit eltenne láb alól (ha tudna), de akivel jóban van, azt nem fogja egy ujjal sem bántani, sőt, mindent megad a cél érdekében. Na, ezt itt is érzékelni fogjuk Rhys és Jack között. Bár tény, hogy újra kellett játszanom a teljes sorozatot (taps-taps! Elvesztettem az elmentésem!), többnyire együttműködtem vele, így tényleg más arcát mutatta számomra.

A végén egy döntés elé fog állítani minket, miközben nálunk van a Gortys-alkatrész is. Akárhogy is döntünk, valami így is be fog következni, ám az egyik eléggé rövid befejezés lett a másikhoz képest. Ja és nincsen teaser a fináléból, Telltale-stílusban. Egy valami biztos, az utolsó rész menüképe arra sugall, hogy akárhogy is lépünk, Fiona és Sasha nem fogja tolerálni jelenlétünket és biztos, hogy valami – vagy inkább valaki – a képünkbe fogja robbantani az egész kócerájt, majd elfognak minket…

Cliffhanger

A zene ezúttal nekem nem nagyon jött be, bár illett a történet adott szegmenséhez. Szinkron tökéletes, grafika korrekt, bár itt-ott azért megint van kisebb animációs hiba, de ezt szerintem mindig felhozom. Remélhetőleg október végére megtudjuk, hogy mi lesz a stábbal, mert egyrészt Vaughn nem lesz velünk, másrészt Vallory, harmadrészt egy, általam meg nem nevezendő karakter sorsa is még eldőlhet. Mélyrepülés egyeseknek, fájdalmas landolás másoknak…

De egy biztos: a negyedik részben látott filmparódián öt percet röhögtem megállás nélkül. Esküszöm, ezek sem százasok a Telltalenél, parádés!

-V-

Kiadó: Telltale

Fejlesztő: Telltale

Stílus: kaland

Megjelenés: 2015, augusztus 21