TESZT – Hat NES játék egy kollekcióban 15 euróért. Vágjunk hozzá egy LUA scriptet, egy challenge módot, a soundtracket és egy tonna képet! Meg is volnánk, ez ugyanis a Mega Man Legacy Collection, amelyben a Legacy szó szerintem egyáltalán nem helytálló, mégpedig több okból is…
Mivel a teszt többi régi, retro Mega Man cikket is tartalmaz, ezért kivesézzük, helytálló-e ez a sorozat és megfelelően kerültek-e be a sorozat tagjai.
1987
A Mega Man játékoknak az a lényege, hogy egy kék robotot, Megamant (korábbi nevén Rock) irányítva kell elnavigálnunk a pályák végére és az ottani bosst legyőzve új fegyvereket kapunk, amelyek kő-papír-olló rendszerben körbeverik egymást, majd az utolsó pályákon Dr. Wily (illetve később előtte az őt fedő karakterek) ellen kell helytállni, majd a végén nyerünk. Ez már az 1987 decemberében megjelent első részben is így volt, de egy klasszikus kollekcióról beszélünk, hiszen csak a NES-re 1987-1993 között megjelent első hat részt tartalmazza a pakk.
1988
Ez szerintem nevetséges. A Mega Man Anniversary Collection, amely PlayStation 2-re 2004-ben jelent meg (Európában nem, gratulálunk a Capcomnak ezúton is), nyolc játékkal rendelkezett, ugyanis a SNES-re kiadott 7 és a PS1/Saturn párosra készített 8 is a kollekció része volt. Na már most, 11 évvel később Legacynak, azaz örökségnek merik nevezni az első hat részt. Hol a fenében van a 9 és a 10? Az is ilyen retró stílusban lett az Inti Creates által összerakva. Jó, lehet, hogy a Digital Eclipse csak ennyire lett felkérve a Capcom által, de akkor elmondom, hogy technikailag ez nem valami nagy kunszt.
1989
Rendben, nem csak lazán emulálva vannak a játékok, mivel van egy engine, amely rekreálja az egészet – ezt akkor derítettem ki, amikor nem tudtam kiglitchelni úgy a játékokat, hogy azok játszhatatlanok legyenek, ez főleg a második részben került nyúzásra -, de a NES stílusra rányomtak egy LUA scriptet. Ez kérem az a programozási nyelv, amely segítségével igen szépen megnyomhatóak a NES játékok minősége, ezt használták amúgy a challenge módban, de arról még később fogok írni. Hadd mutassak egy korrekt példát a LUA képességeire. Íme az 1986-os Metroid egy tuningolt módban:
1990
Az alapjátékok rendben vannak, de mondjuk itt-ott sikerült glitcheket találnom. A második részben az egyik pályán a platformok csak adott közelségben jelennek meg előttünk – eme platformok szarvakkal rendelkeznek. Sikerült elérnem, hogy előre megjelent négy-öt darab, mindegyiknek pedig kinn volt alapból a bal szarva, aminek nem kellene megtörténnie. YouTubera felkerült az első rész utolsó bossfightjából egy hajmeresztő glitch (és mivel challenge módban ment, amelynek a sarkában ott a stopper, hihetőnek nevezném), ahol konkrétan taccsra került a játék. Gratulálok. 2:40-től indul be az akciója.
Én is találtam két furcsa glitchet, mégpedig a harmadik résszel kapcsolatos kihívásokban. Először is volt egy pályarész, ahol tüskékkel telepakolt minden körülöttünk és fel kell jutni a mozgó platformokon a folytatáshoz. Én véletlenül leestem, bele a tüskékbe. Meghaltam, paff, következő pályarész. Ezt más is előhozta, íme róla a videó. Itt tizenkét másodperctől kezdődik.
A másiknál pedig egy találatra voltam a haláltól egy kihívás közben (halál esetén visszarak az adott pályarész elejére), de a teleportba ugrás közben eltaláltak… és bumm, zombi glitch, ami amúgy az alapjátékban is így van, ha a kettes kontrollert használva (ez itt ugye nem játszik) kiugrunk a szakadékból. Semmi sem öl meg, fegyvereket lehet használni, de tilos energiát felvenni. Taps, taps. Itt is tizenkét másodperctől kell figyelni:
Második részben dettó, 62 másodperctől.
Óh, de még MINDIG nem fejeztem be a glitchek taglalását. (Igyekszem alátámasztani az értékelésem, ami NEM a játékok felé, hanem a kollekció iránt, a kivitelezés irányába mutat.) Újabb challenge mód glitch, ezúttal az 5. részből, a vonatos pályán át lehet csúszni a teleporton. Ez kérem egy olyan szánalmas glitch, amelyet talán illett volna kijavítani a megjelenés előtt, ugyanis ez nem tűnik egy nehezen megoldható feladatnak. (És itt is kiemelném: az alapjátékokban bár maradtak bugok és a framerate is belassul, ez elvileg a hiteles emuláció céljából maradt így.) Hat perc 25 másodpercre tessék tekerni az alábbi videóban.
1991
Tehát maradjunk annyiban, hogy van baja a Legacy Collectionnek. Becsületesnek tartom, hogy a soundtrack ott van mind a hat résznek, de loopolni azt nem tud, néhol elég röhejes módon vágják le a végét. A képeknek örülök, mivel van köztük pár koncepciós rajz, artwork és promociós poszter Japánból. De aztán ott az adatbázis, ami az ellenfeleket írja le, mennyi HP-jük van, mennyit sebeznek és mi a gyenge pontjuk.
Nem tudom, ki írta a leírásokat, de én legszívesebben elküldeném a fenébe. „a weapon that plays on its/his weakness” – ezt a kifejezést úgy tizenötször minimum láttam a bossok leírásánál. Nem ám használtak volna szinonímát, nem, az túl nehéz lett volna. Elírás is volt itt-ott, de az mindenkivel megesik, úgyhogy efelett el tudok siklani én is. Szóval jó ötlet, de sajnos picit fájdalmas kivitelezéssel sikerült megcsinálniuk ezt.
1992
Szót ejtenék akkor a kihívásokról is. Mindegyiknek van bronz-ezüst-arany ideje, és ezeknek igen, van toplistája, amire felkerülhetünk, de replayben megnézhetjük, hogy hol hibáztunk és hol javíthatunk. Többnyire adott pályarészeket dobál össze egy időmérőbe, vagy bossrushra számíthatunk, de egy biztos: újdonságra nem számíthatunk.
Nem készült semmi új a kollekcióhoz, amelyeket akár egyesével is be lehet szerezni 3DS-en olcsóért. Nekem a legtöbbje elsőre ezüst lett, de némelyik bossfightnál elsőre hoztam az arany szintet – ez csak azért van, mert kb. ezen nőttem fel, szóval csak hülye szerencsém volt a legtöbb alkalommal.
1993
Grafikailag nyomhatjuk keretben (mind a hat játéknak külön van), vagy anélkül, illetve széthúzott képpel. Technikailag nem látok különbséget ezek között, mindenki azt választja, amit szeretne. Zeneileg az eredetikbe nem fogok belekötni, de itt-ott elég gyenge megoldásokat raktak össze a menüzenéknek, amelyek bár az eredeti játékokból merítenek, azért ennél valami minőségibbet össze lehetett volna hozni. (Meg kiemelném, hogy mindegyiknél az amerikai verziót használták fel a játékokból, így a MM2-nek van egy Normal nehézségi szintje – más játékokban nincs nehézségi opció -, ami az easynek felel meg. Ezt igazán kivehették volna, ugyanis lehet elmenteni és betölteni játékállásokat, ami persze a challenge mód alatt nem elérhető funkció.)
De akkor végszóként: miért kap egy négyest egy tizes skálán a Mega Man Legacy Collection? Mert ez kevés. Ez egy oltári lusta, olcsó kasszírozás a Capcomtól, akik direkt azért hozták össze ezt, hogy elvegyék a figyelmet a franchise egyik legfontosabb nevétől, Keiji Inafune Mighty No. 9-járól (ami a nem-Megaman a Comcepttől, Inafune 5 éve lépett le a Capcomtól) a figyelmet. Nem jött össze, mert azt eltolták 2016 elejére. Azért sem jött össze, mert csak a neve miatt fog ez kelendő lenni. Simán csinálhattak volna egy Mega Man Makert, mert kimondom: a Wii U egyik komolyabb húzócíme lesz a Super Mario Maker szeptemberben. A Legacy Collectionben kevés játék van, kevés érdekfeszítő dolog, a kihívások pedig nem kötnek le hosszabb mértékben. Ez szerintem kevés. Több kellett volna. Mega Man 1-10 + az öt Game Boyos rész. Na akkor már elgondolkodnék rajta. Így ez nudli.
-V-
Pro:
+ Néhány remek artwork és promó kép
+ Az adatbázis azért jó ötlet
+ Challenge mód
Kontra:
– Abszolút kevés
– Bugos, nem is kicsit
– Visszafejlődés: Anniversary 8 játékkal, Legacy 6-tal. LOL
Kiadó: Capcom
Tervező: Capcom
Műfaj: Akció
Megjelenés: Augusztus 24 2015
Mega Man Legacy Collection
Grafika - 7.5
Zene/Audio - 6.5
Újrajátszhatóság - 0.5
Tartalom - 1.5
Irányítás - 8.5
4.9
KÖZEPES
A Mega Man Legacy Collection röviden és tömören egy olcsó megoldás a Capcomtól, hogy lehúzzanak a nosztalgiázóktól egy kis pénzt. Nem éri meg. Kevés játék, kevés pénzért, többet érdemelne mindenki.