TESZT – Az egyre inkább háttérbe szoruló Activision 2011 óta egy játékkal tudta igazán magára irányítani a figyelmet, ez a Skylanders széria. A játék a maga nemében jó, de közel sem annyira formabontó, egyedi és pofaszakasztó, mint a tv előtti technika. Be kell valljam, a nagyjából 20 éves konzolos tapasztalatom is kevés volt ahhoz, hogy ránézésre megmondjam, mit kaptam a kezembe.

Megkapod, hazamész, kibontod a dobozt és filózol, hogy ez most mi? Majd nagyjából fél óra bamba merengés után ráébredsz, hogy ”ja, ki kéne próbálni”. CD-t már láttál, szóval kezdjük ott: beteszed, telepíted, elindul, eddig semmi újdonság. Aztán jön az első, pirulást okozó üzenet: helyezd üzembe az Erő portálját. Hogy mit csinálsz? Áhá, hogy azt az USB kábeles valamit. Megtörtént, a portál aktív.

A következő instrukció: helyezz a portálra egy járművet. Gondoltam, mielőtt rágurulok a Fordommal, megnézem, hogy arra a plasztik kis autóra gondolt-e, ami a doboz tartalma volt. Odateszem, majd 1 másodperccel később a kis műanyag kocsi megjelenik a tévén… a játékban… na ne csináld!? Majd az i-re a pont: válaszd ki a harcosod és tedd a portálra. Odateszed, az is megjelenik a tévében, majd ezek után úgy elcsodálkozol, hogy Mucsi Zoli bácsi is elpirulva kap a szájához.

A jövő megérkezett

Lehet, hogy én vagyok ennyire lemaradva, de nem láttam még olyat, hogy a videojáték iparban bárki használta volna az NFC technológiát. Az Activision és vadhajtása, a Vicarious Visions ebben az értelemben úttörői a konzolokhoz gyártott kiegészítőknek, és ahogy lehet, ezt igyekeznek is maximálisan kihasználni. A kezdő csomag ugyanis két karakterből áll és egy járműből. A teljes létszám viszont 150 karakter (!) és 18 jármű, azonban ebből a Superchargers ”csak” 18 szereplőt és a járműveket adja hozzá az eddigi felhozatalhoz, a repertoár többi része az előző játékokból lesz áthozható.

„Beszéld meg apával!”

Hangzik az anyai válasz, mikor a bánatos kutya szemekkel néző ifjú gamer a kollekció bővítését kéri. De azért ez mégis kicsit szemtelen húzás az Activision-től. Pistike szó szerint a kezébe kap két jópofa bábut és egy valóban guruló autót, amikkel esetleg a PS4 bekapcsolása nélkül is el tud játszani, sőt, ha leteszi őket a portálra, a tévében életre is kelnek és irányíthatja őket, ez eddig rendben is van. De utána a játék ezerrel reklámozza, hogy ”hahó, ifjúság, van még további 148 karakter és 17 jármű, ráadásul, 18 karakternek van saját, egyedi földi, vízi, légi szállítóeszköze, ha együtt vannak az Erő portálján”. Pistike meg innentől jogosan szaggatja rojtosra apuci nadrágját, hogy új autót, repülőt, tengeralattjárót vagy karaktert akar, mivel ezek a játékban nem lesznek megszerezhetők, kézzel foghatóan meg kell legyenek és az Erő portálján kell álljanak a játszhatóság érdekében.

Lássunk neki

Túllendülve a kezdeti, technika okozta sokkon, egy kellemes világban ocsúdtam fel. Persze csak grafikai értelemben véve, mivel a Skylanders főgonosza, Kaos által romba döntött univerzumban találtam magam. Így első feladatként az általa fogságba ejtett segítőket kell kimenteni egy repülő börtönből. A mentőexpedíció után pedig a felszabadított társak elvisznek minket a Skylander Akadémiára, ami a játék főhadiszállásaként fog funkcionálni. Innen indulhatunk majd a különböző küldetésekre, lesz lehetőségünk fejleszteni a skilleket és a járműveket, versenyeken indulhatunk és arénákban tehetjük próbára masináinkat.

Tartalom tehát van bőven, még úgy is, hogy csak szárazföldi járművel volt alkalmam kipróbálni a játékot. Az Activision állítása szerint a Starter Pack-ben található Hot Streak névre hallgató autóval csak a játék 50 %-a lesz teljesíthető, mivel a játékos kimarad azokból a mellékküldetésekből, versenyekből és egyéb részekből, amikhez elengedhetetlen egy vízi vagy egy légi közlekedési eszköz.

Sose halunk meg

Leszállva a családi költségvetés nullázásáról, nézzük mennyire gyerekbarát a Skylanders Superchargers. TELJES MÉRTÉKBEN. Alapból, ha csak a képi világát nézzük, abszolút a gyerekeknek való, aranyos, semmi nyomasztó környezet vagy ijesztő ellenség, ez az a játék, ami elé nyugodtan le lehet ültetni egy ifjabb gémert (persze csak akkor, ha már kész a lecke és megvolt az aznapi sport tevékenység, ne hagyjuk eltunyulni se a gyermeki agyat, se a testet). A látványon túl szeretnék kitérni a játék nyelvezetére is, mivel ez is fontos egy akármilyen anyanyelvű, angol nyelvvel ismerkedő kiskrapeknál.

Ez is a lehető legegyszerűbb, nincsenek túlfogalmazva a dialógusok, nem szlengekkel vagy régi, mára már nem annyira használt kifejezésekkel elő angolt használ a játék. Még azt is mondhatnám, hogy a kezdő angolosok tanulhatnak belőle. A cím sem véletlen, mivel, ha valahol, akkor itt tényleg soha nincs game over. Felejtsük el a checkpoint rendszert, ha elrontunk egy ugrást, elesünk egy csatában, néhány méterrel odébb, biztonságos környezetbe teleportál minket a játék, teljes életcsíkkal, töltés nélkül. Sok hiba után is csak annyit kér tőlünk a rendszer, hogy váltsunk karaktert, mivel az aktuálisan használt ”elfáradt”. Ráadásul játék közben bármikor állítható a nehézségi szint.

Közel tökéletes

Sajnos csak közel, mivel hibák itt is akadnak lépten-nyomon. A legkevesebb, hogy az arénás részeknél az irányítás eléggé kényelmetlen, sokszor nem látjuk, hogy merre áll az autónk, hirtelen nem fogjuk fel, hogy merre kell kanyarodni stb.

Nagyobb probléma, hogy gyakran beakadhatunk egy-egy tereptárgyba és a játék nem fogja fel, hogy bajban vagyunk, így két megoldás marad, kínlódunk, hogy kijöjjünk vagy újraindítjuk a pályát. A legrosszabb rész is az autós szekcióhoz köthető, pontosabban az, hogy egy versenynél vagy time trial-nál a játék nem érzékeli, ha felborul az autónk, így szenvedhetünk, mint disznó a jégen, akkor sem fog talpra állítani a rendszer, restart…

Summázva

Mindent összevetve a Skylanders Superchargers egy kiváló játék gyermekek és örök gyermekek részére, engem is le tudott kötni minden hibája ellenére. Az Erő portálja egy valóban egyedi találmány, ráadásul egy fantáziadúsabb csöppség még a konzol bekapcsolása nélkül is tud játszani a figurákkal és járművekkel. Muszáj hozzátennem, hogy a teljes kollekció beszerzése eléggé költséges, de alapjaiban véve egy elég jó játékot hozott össze a Vicarious Visions a Skylanders Superchargers személyében. Persze egy minimális erőszakot itt is alkalmaznunk kell a haladás érdekében, de a Mario-ban is fejeken ugráltunk és szakadékba/lávába löktük az ellenségeket, nem?

– Dazo911 –

Kiadó: Activision

Fejlesztő: Vicarious Visions

Stílus: Platformer, Verseny

Megjelenés: 2015. szeptember 25.