VÉLEMÉNY – Amikor arról olvastam, hogy Shuhei Yoshida SCE Worldwide-főnök szerint nincs sok esély egy PlayStation Vita-utódra, azonnal elgondolkodtam – mi lesz a Vita után? Monopóliumot ránt be magának a Nintendo, amire eddig többnyire nem volt példa? Mégis összerak valamit a Sony? Mi lesz ebből?

2003. Az E3 néhány, napjainkat is meghatározó bemutatót hozott – az Activision bemutatta a Call of Duty-t, a Valve pedig a Half-Life 2-t, amelyet végül szépen elloptak, eltolván a néma Freeman úr megjelenését 2004-re. Konzolok terén pedig először került szóba valami új.

Akkoriban a PlayStation 2, az Xbox és a Gamecube mellett a handheldek terén többnyire egyeduralkodó volt a Game Boy Advance (ekkoriban még csak a GP32 kezdett lábrakapni, a Wonderswan Colort pedig nem említeném – ez csak Japánban volt kapható). De ekkor szóbakerült, hogy bizony a Sony beszáll a handheld piacra is – megszületett a Sony PlayStation Portable, azaz a PSP. 2004. A Sony bejelenti, hogy 2005-ben már bemutatják a PlayStation 3-at, miközben tarol a Halo 2, a Nintendo pedig a The Legend of Zelda: Twilight Princess bemutatója mellett prezentálja a GBA utódját, a DS-t. A Sony pedig leleplezi a PSP-t is.

PSP

Bár a PlayStation Portable kb. fele akkora mértékben került értékesítésre a DS-hez képest, mégis nyolcvan milliónál többet sikerült a két arcfelvarráson, egy UMD drivetól mentes és egy budget verzión túlesett handheldből. Szóval bőven vitték mindkét handheldet, bár a Nintendo nyerte meg eme párharcot. Ennek ellenére a PSP kapott pár remek játékot (God of War: Chain of Olympus, Metal Gear Solid: Peace Walker, Tekken: Dark Resurrection, Grand Theft Auto: China Wars, Ridge Racer, Persona 3 Portable és még sorolhatnám), amelyek itt-ott bemutatták, hogy a kis handheld mire képest.

Ezen felül PlayStation 1-es játékokat is futtathattunk rajta, úgyhogy egy kis ügyességgel – vagy akár a PlayStation Netwörköt igénybe véve – mehetett akár a Gran Turismo PS1-es része a buszon ülve, ha a PSP-s UMD nem volt a közelünkben. Ja, és filmeket is adtak ki UMD formátumban, bár tény, hogy errefelé talán nem volt akkora lángja ennek.

Go

Az első rossz húzása a Sony-nak a PSP Go kiadása volt 2009-ben. Olyannyira zavaros volt a szituációja, hogy már 2011-ben le is állították a gyártását. De mégis miért volt a Go egy ballépés? Az UMD meghajtó hiánya miatt – ha volt már PSP-nk és hozzá egy halom lemezünk, a hajunkra kenhettük, ugyanis ehelyett 16 gigabyteos belső tárhellyel jött a Go. Ja, és az akkumulátorát nem lehetett garanciavesztés nélkül még kivenni sem, úgyhogy nem csoda, hogy már 2010-ben már azt tervezte a Sony, hogy ennek így sok értelme nincs. 2011-ben a gyártás leállt, mivel a Sony a jövőre gondolt.

Vita

2011-ben lépéselőnnyel elrajtoltak a kurrens generációs handheldek: a Nintendo a DS-t továbbfejlesztette a harmadik dimenziót igénybevéve (így született meg a 3DS), míg a Sony technológiailag bár szintén érintőképernyős módszerre hajtott, de duplán tette meg azt: nem csak az első, OLED típusú kijelző lett érintős, de a handheld hátuljára is terveztek egy tapipadot Megszületett a PlayStation Vita. Új Élet csörgedezett a Sony ereiben. Ezúttal is az izomra ment rá a Sony az innováció helyett – és ezért nem is okolhatjuk őket.

Ennek ellenére a tradíció sajnos folytatódott, ha figyelembe vesszük a két cég handheldjeinek eladási adatait… míg a 3DS már ötven milliónál is több példányban került értékesítésre, a Vita ennek talán, ha az ötödét tudta összehozni. Miért van ez?
Először is, a hátsó tapipad kiaknázása nem éppen valami egyszerű feladat – míg az érintőképernyővel meg lehet még küzdeni, a hátsó extra már nem könnyű. Ezért is tűnhetett fel az, hogy a kezdeti komolyabb támogatás után lassan mindenki mintha a háta mögött hagyná a Vitát.

Játék nélkül

Gondoljunk bele: a Tearaway, vagy a Gravity Rush innen indult, erről a platformról mennek át PlayStation 4-re. De van azért arra példa, hogy Vitára később is, de mégis kijönnek nagyobb játékok: Resident Evil Revelations 2, mondjuk. De ide vehetnénk akár a Dynasty Warriors 8: Empirest is, vagy… a Farming Simulator 16-ot. Viszont most rálestem a megjelenési dátumokra: alig érkezik Vitára bármi, a legtöbb cím a listán TBA 2015-tel szerepel. Azért ez elég komoly, miközben kihangsúlyozza a Vita gyengélkedését.

Azt is hozzá lehetne tenni, hogy a portok között azért van problémás is (Borderlands 2 mondjuk!).
De közben amúgy szépen lassan az appok is maguk mögött hagyják a Vitát, ugyanis például a YouTube app már nem elérhető, de Facebookozni sem lehet, ha jól emlékszem. Pedig ha valaminek, egy remek böngészőnek még elmegy a Vita, de tény, hogy nem elsősorban erre fejlesztették eme handheldet. A jövő nem tűnik fényesnek eme fronton sem.

Vita-tott jövő

Shuhei Yoshida nyilatkozata után pedig pláne nem rózsás a helyzet. Ő úgy véli, hogy az érintőképernyős-mobilos játékok térnyerése miatt nem tűnik egészségesnek a terep ahhoz, hogy a Vita után újabb kézikonzolt rakjon a Sony össze. Ez komoly, súlyos kijelentésnek tűnik: nem tűnik úgy, hogy a következő generációra a Sony benn maradjon a handheldek piacán.

Ezzel – ha nem vesszük figyelembe az iOS/Android párost! – a Nintendo egyeduralkodó lenne, amely nem minden esetben egészséges, hiszen a versengés feljebb és feljebb tolhatja a minőséget, ezzel szemben pedig lejjebb nyomhatja az árat – az árat, ami szintúgy a Vita egyik gyengeségnek tekinthető.

Mi lehet akkor itt? A Nintendo új platformot hoz létre, amelynek a nevébe nem mennék bele, és hacsak a Microsoft nem száll be a Sony helyére, akkor a Nintendo – akik amúgy már mobilos megállapodással a zsebükben fejlesztik az új platformokat – kizárólag az iOS/Android páros ellen küzdhet csak. Jó lenne-ez nekünk? Nem tudjuk.

Vita2?

Mi kellene a Sony-nak, hogy sikeres legyen a következő handheldjük, amely talán megvalósulhat? Három dolog: egy bika hardver, non-szensztől független fejlesztés és támogatás a külsős és belsős fejlesztőktől egyaránt. A hardver tekintetében a Sony nem lenne problémás, mivel a Vita is rendben volt eme téren a rajtnál – bár az igaz, hogy emiatt az ár egy kicsit magas volt -, úgyhogy ezen a téren a japán cég rendben volna. Aztán a fejlesztés: olyan platformot kell létrehozni, amire könnyű legyen fejleszteni. Nem úgy tűnik számunkra, hogy sokan kapnának az indie fejlesztőkön kívül a Vita iránt. (Ez mondjuk jó húzás lehet a későbbiekben.)

Na igen, a támogatás: meg kell tartani a rajt után nem csak a belsős, hanem a külsős fejlesztéseket is – az ugyanis lócitromot sem ér, hogy összerakunk egy játékot, de a folytatásokat már nem, vagy csak minimális módosításokkal. *khmkhm FIFA Legacy Edition köhhköhhköhhh*

Ha ezek megvannak, már csak az ár lenne a húzós téma. Ha a Sony bevállalná a veszteséget a több eladás érdekében (PS4 anyone?), hosszabb távon visszahozhatná a pénzt. Jó címekkel pláne. Képzeljük csak el: Bloodborne egy új Sony handhelden? Gran Turismo 7? Egy… Crash Bandicoot felvonás? Ilyen lépésekkel – és jó fejlesztőkkel!!! – hazavághatná a Sony a Nintendót talán. Vagy ha nem is, több esélye lenne Japánon kívül.

RIPta

Az ázsiai Sony PlayStation Facebook oldala már eltemette a Vitát, és gondolatban mi is. Igaz, hogy a PlayStation Vita TV fillérekért megéri már talán, de ahhoz kellene egy TV is, mivel minikonzolként nincs kijelzője. A sima Vita pedig – amelynek második kiadása butított kijelzővel jött ki, amit én nem tartok jó húzásnak, de szerintem a veszteség minimalizálása miatt csinálták – talán már sosem kap lábra.

Hiába álmodozom egyről, úgysem lesz (hát na, fő az őszinteség), de reménykedem, hogy a Sony meggondolja a handheldes kilépést. A Vitának first-party fejlesztések terén befellegzett, tetszhalott állapotát pedig nem sokáig fogja nyomni a Sony. A jövő nem pulzál. Ebből nehéz lesz kimászni.

-V-