MOZI – A Kémek hídja James Donovan (Tom Hanks) történetét meséli el, aki egyszerű ötvenes évekbeli, brooklyni ügyvédként a hidegháború kellős közepében találja magát. A CIA egy majdnem lehetetlen megbízatással látja el: egy amerikai U-2-es kémpilótát kell kiszabadítania egy orosz kémért cserébe, akit maga Donovan védett pár évvel ezelőtt.

Mit tanultunk meg eddig a kémfilmekből? Minden titkos ügynök kegyetlen, jéghideg gyilkos, vagy gátlástalan renegát, akik mindenkit elárulnak, dupla és triplaügynökök, őrültek, akik ártatlanokat gyilkolnak meg a saját országuk nevében. Steven Spielberg filmje – amely James Donovan valódi élettörténete alapján készült – teljesen más oldalról közelíti meg a kémek „jól ismert” világát. Igaz, James Donovan nem is volt igazi kém…

Klasszikus korszak, klasszikus kezdés

Spielberg filmje Hitchcock ötvenes évekbeli műveit idézi – már-már igazi stílusgyakorlat. Rudolf Abel (Mark Rylance), a vén róka szovjet kém éppen üzenetet vesz át és közvetít, miközben az FBI ügynökei egy feszes üldözős jelenet során követik a new yorki metróban. Bármennyire is intelligens és ravasz a szovjet kém, mégis meglepi és elfogja az FBI.

James Donovanra (Tom Hanks), egy amerikai ügyvédre esik a választás, hogy Abelt megvédje és megmentse a villamosszéktől. (Pár évvel korábban végezték ki a Rosenberg házaspárt az USA-ban, annak ellenére, hogy nem találtak konkrét bizonyítékot a kémkedésre.) „Minden ember megérdemli a megfelelő védelmet.” – ez Donovan credója, aki sikeresen megmenti Abelt a villamosszéktől.

Azonban ennyivel nem „ússza meg” a kémkedés világát. A CIA kérésére a következő feladata az, hogy két amerikai kém cseréjét biztosítsa – a szovjet spion, akit az USA felkínálna, nem más, mint Abel. Az egyik amerikai egy fiatal egyetemista, aki balszerencséjére pont a berlini fal felépítéséhez asszisztál és a paranoiás kelet-német rendőrség elkapja és bebörtönzi, a másik pedig az U2-es pilóta, akit lelőttek és elfogtak a szovjetek, miközben gépével éppen felvételeket készített szovjet területről.

Hanks egyik legjobb szerepében

Spielberg egyik legjobb ötlete volt, hogy Tom Hanks-t választotta Donovan szerepére. Hanks-hez tökéletesen illik ez a karakter – talán túlságosan is. Annyira kényelmes mozog ebben a karakterben, hogy alakítása már-már kicsit már közhelyes is – azonban Hanks van annyira tehetséges és a forgatókönyv is nyújt számára annyi játékteret, hogy a kliséket szerencsére elkerüli.

Az biztos, hogy Hanks már annyi ilyen jóindulatú karaktert játszott, hogy szinte „ráégett” ez a szerep – egy kicsit úgy, mint James Stewartra, akire némileg emlékeztetett is ebben a filmben.

Nem kell azért attól tartani, hogy Donovan karaktere dögunalmas lenne. Donovan saját magában egy fajta „belső tüzet” és energiát fedez fel – amelyet azelőtt betompult középosztálybeli ügyvédként még nem tapasztalt. Hozzá kell azért tenni, hogy ez már Spielberg „adaléka”: az eredeti Donovan sokkal inkább került közel a CIA-hoz és a kémkedéshez, mint azt a film bemutatta volna.

Stílusos, intelligens film

A Kémek hídja egyszere remek korrajz, továbbá igazi spirituális kémfilm is, amelyből azért nem hiányzik műfajra jellemző feszültség, és a nagyszerű atmoszféra sem. Matt Charman, illetve Joel és Ethan Coen forgatókönyvét felhasználva Spielberg egy olyan filmet kínál nekünk, amelyik egyszerre építkezik klasszikus elemekből, ugyanakkor túlmutat az egyszerű stílusgyakorlaton. Ha a James Bond és Jason Bourne filmekhez van szokva, akkor itt az ideje, hogy perspektívát váltson – legalábbis a kémfilmeket tekintetében.

Annak ellenére, hogy a műfaj kötöttségei azért jelen vannak, a Kémek hídja Spielberg egyik legjobb filmje – és annak is nagyszerű bizonyítéka, hogy a múltat nem csak azért tudjuk felidézni, hogy nosztalgiázzunk, hanem tanuljunk is belőle.

-BadSector-