TECH – Az évek folyamán szemmel tartottuk a Sony Xperia Z technikai fejlődését, és így az 5-ös elérésével visszatekintve, az elmúlt időszakra, azt lehet mondani, hogy az apróságokon kívül nem sok minden különbözött az egymást követő generációk között. A felhasználókhoz egyre csak barátságosabban álltak a készülékek, egyre inkább testre-szabhatóvá vált a kezelőfelületük és egyszerűsödött a használatuk. De a fejlődés annyira kisléptékű volt, hogy sokan a komplett szériát egyetlen készülék különböző prioritású modelljeinek tartják. A Z5-el viszont már más a helyzet.

 

A vadonatúj design elegánsabb megjelenést kölcsönöz a készüléknek, amit akár négy, nevezetten grafit-szürke, arany, fehér és zöld színben vásárolhatunk meg. A külsőt ért további változás, hogy ezúttal nem csupán a hátoldalon találhatunk Xperia logót, hanem már a bal szélére is gravíroztak egyet a készüléknek. A relatíve kisebbre tervezett váz szélén egy kissé emeltek, hogy a ferdébb felületekre való helyezés se jelentsen egy spontán öngyilkosságot a telefonnak, mint ahogy azt sok esetben a Z3 tette.

Ami talán még ezen adatoknál is érdekesebb, hogy a hátoldal ezúttal egy matt-üveglapot is kapott, amitől ténylegesen sokkalta szebben, elegánsabban néz ki a készülék, mint ahogy azt eddig a Z3-nál vagy éppen a Z4-esnél láthattuk, viszont feltétlenül megjegyzendő, hogy sokkal sérülékenyebb is. Az általam kipróbált készülék esetében, meg is lett az üveg-hátlap csúszósságának az ára, mivel sikerült egy zúzott köves úton „elszöknie”, aminek hatására a hátlap szilánkokban végezte. Ez nem történt volna meg, egy műanyag, vagy fém hátoldalú készülékkel.

Az eddigi kissé zavaró probléma is végre eltűnt az új designnal. A fingerprint aktivációjára gondolok, ami azért az eddigiekben egészen kellemetlen helyre került, most viszont bőségesen elegendő a bekapcsoló gombot megnyomni és már kezdődhet is az ujjlenyomat ellenőrzés. Szerintem ez eddig a legkényelmesebb felhasználása a technológiának, nem kell kényelmetlen mozdulatokat tennünk, csupán a power gombot kell megnyomnunk, és a készülék máris készen áll, a beprogramozott ujjak lenyomatának olvasására.

Ügynök-módi

Ami ténylegesen nagyon menőre sikeredett az új Xperia növendékben, az annak a lélekrabló kamerája. A 23 megapixeles kamera egy hibrid autófókusz rendszerrel, és kép stabilizálóval érkezett ezúttal. Ennek pozitívuma, hogy nagyon gyorsan képes a készülék lekapni a pillanatokat, méghozzá pofátlanul szép minőségben, sőt mi több, egy érintéssel megadhatjuk az érintőkijelzőn, hogy a lekapni kívánt panoráma mely részébe szeretnénk helyezni a fókuszt.

Ezzel szemben viszont a rendszer egy orbitálisan nagy problémát is rejteget magában, ugyanis egy kicsit kell csak jobban megmozdítanunk a készüléket a fókusz elhelyezése után, és a Z5 sajnálatos módon minden jelzés nélkül elveszíti a kijelölt helyet. Ebben egyedül az a bosszantó, hogy az Android 5.1 nem kezd sikító frászba a fókusz elveszítésekor, így soha nem lehetünk biztosan abba, hogy sikerült e kiadni számára a parancsot, vagy sem.

Persze más pozitívumok is járulnak még a fókuszrendszerhez, mint például az, hogy a képernyő teljes területén megjelölhetjük az összpontosításra szánt területeket. Így talán a legbiztosabb az élességállítás, ami azért egy gyakran fotózásra szánt készüléknek elég előnyös. És ha már fotózás, akkor említsük meg az első kamerát is. A videó hívásokra szánt kamera ezúttal 5 megapixeles kapacitással érkezik, ami tökéletesen kiszolgálja funkcióit. Selfie-sek a FÓKUSZBAN.

Az eddig felsoroltakra pusztán ráerősít, hogy a kijelzőnk (ezen a téren nem volt túl nagy fejlődés, de azért így sem rossz) 1080×1940-es felbontású, és 428ppi-s. Ez remek képi világot biztosít azoknak, akik adnak a szépségre. Az éles képek megjelenítése fantasztikus, a színeket, fényeket nagyon a helyén képes kezelni.

„Spectre”

Az Android 5.1.1-es rendszer használata ismételten (már-már túl) kényelmes, továbbra is teljesen könnyedén személyünkre szabhatjuk a gyorsindítási menüpontokat, az értesítéseket. Megvallom őszintén több szócséplést a készülék rendszere nem igen érdemel, hozza azt amit elvárunk, viszont tényleges újítást nem kapott a már ismert Lollypop.
Amit maximum a rendszer mellé felsorakoztathatok, az egy-két extra applikáció, és egy újragondolt power-management felület, ahol megszabhatjuk, mennyit tápoljon a készülék, hogy minél inkább energiatakarékosan tudjuk használni. Persze minden áldozattal jár, végképp akkor, hogy ha nagyon spúrak vagyunk töltés ügyben.

És ha már szóba került a töltés, akkor gyorsan összeszedem, hogy mik is kerültek a „köznépi kémkütyü” borítása alá, hogy aztán rátérjek az akkumulátor életerejére. A Sony Xperia Z5-ben egy Octacore (quad 2GHz+quad 1,5GHz) Qualcomm Snapdragon 810-es processzor dübörög, 3 GB RAM-al van felszerelve, 32 GB beépített memóriával, amit micro-sd-vel bővíthetünk.
A 2900mAh-s akkumulátor visszafogott használat mellett (időnkénti böngészés, üzenet olvasás/írás, napi 1-2 hívás) akár két napig is képes kitartani, ha viszont álló nap játékra, esetleg filmnézésre használjuk az azért már egy karcsúcska nap alatt leszívja az energia tartalékokat.

Bond, kiszáll!

Végtére is egy elég korrekt készülék ez a Z5-ös, egy-két kellemes meglepetéssel, mint példának okáért a kamera, az újragondolt design, vagy az újlenyomat ellenőrzőt ért változások. A képi világa szép, a rendszere kreatív, fotózásra nagyon jó és természetesen vízálló. Nagyon kézre álló, kényelmes tartogatni, viszont a hátsó, üvegezett lap némileg csúszóssá teszi a telefon felületét.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy attól eltekintve, hogy egy ténylegesen erős telefonról beszélhetünk a Z5-el kapcsolatban, viszont több riválisa is (mint amilyen az LG G4, Samsung Galaxy S6 vagy éppen az iPhone 6) képes ugyanazt nyújtani, kevésbé sérülékeny külsőben mint a Z széria új modellje, méghozzá kedvezőbb áron.

-Kese-