MOZI – Egy fiatal, tehetséges boxoló növendék nagyot álmodik. Felkeres egy egykor sikeres sportolót, hogy eddze, menedzselje őt, igazgassa az útját a világbajnoki címig. Menet közben több akadály is felüti a fejét, egy hölgy is belép a képbe, akibe főszereplőnk fülig szerelmes lesz. A kezdeti sikerek után, a főhős megkapja élete legnagyobb lehetőségét, a világbajnoki címért szállhat ringbe. Persze senki sem hisz, a szinte ismeretlen fiúban, legtöbben csak 1-2 menetet jósolnak neki. Aztán mindenki meglepetésére, a 12-ik menetben a veretlen bajnokot padlóra küldi. Kezdődhetne is az ünneplés, azonban az utolsó pillanatban a bajnok felkel, a gong szó pedig véget vet a mérkőzésnek, így hősünkből nem lesz világbajnok…

Ismerős ugye? Igen, ez az 1976-ban John G. Avildsen által rendezett Rocky című film története. És egyben a 2015-ben megjelent Creed története is. A kettő közötti különbség az, hogy ezúttal nem Mickey karolja fel az olasz csődört, hanem Rocky-t hozza össze az élet egykori barátjának törvényen kívüli gyermekével Adonis Johnson-al, akinek élete célja, hogy úgy nyerje el a világbajnoki övet, hogy közben nem kíséri őt apja árnyéka. A Ryan Cooglier rendezésében elkészült produkció méltó emléket állít az egykori Rocky szériának, és esetlegesen újraindítja azt, egy új generációs főhőssel.

TKO

Nem lenne egészséges, ha bárki is óriási elvárásokkal menne el a moziba a Creedre, mert az éppen akkorát fog csalódni benne, mint én. De mielőtt bárkinek a kedvét is elvenném a filmtől, had szedjem össze azokat a dolgokat amik remekül működnek az Apollo Fiában.

Először is, a film hangulata remek. Ezt valószínűleg azért érzi a néző, mivel 10-9 jelenet az eredeti Rocky filmekre hajaz, nagyon sok (már-már túl sok) hasonlósággal. Az új hősünk, Adonis Johnson „Creed” karaktere nagyon jól felépített, tartogat egy két meglepetést a mozirajongók számára.

Én magam, egy bizonyos mondatától majdnem hanyatt vágtam magam, annyira szíven ütött. A karaktert megtestesítő Michael B. Jordan élete legnagyobb alakítását hozza, szívszorongató és inspiráló jelenetek szemtanúi lehetünk a közvetítésével. A Creeddel elérte, hogy megbocsátást nyerjen a Fantasztikus Négyes ballépése is, és kicsit visszatért ahhoz a színvonalhoz, amit a kézi kamerás Az erő krónikája című filmben hozott, ami ugyan nem lett egy korszakalkotó film, viszont Jordan mindenképp maradandót játszott benne.

Jordan megfelelő partnerekre is talált a forgatás alatt. A karakterének párját alakító Tessa Thompson remek supporter-ként van jelen a játékidő alatt. Ugyan soha nem csillogtatja színészi tehetségét, de mindig akkor lép előre, mikor szükség van rá, és mindig akkor vonul vissza az árnyékba, mikor a legnagyobb hangulati robbanást éri el vele.

Ha az ő alakítása nem is hagyott nyomot, akkor még mindig ott van Sylvester Stallone aki ezúttal egy értékelhető színészi játékkal járul hozzá boldogságunkhoz. Persze még mindig nem játssza túl szerepeit, viszont a karakterének lényegét ezúttal nagyon is sikerült megfognia. A lerobbant, családját vesztett boxolót, aki az élete értelmét keresve belefut régi barátjának fiába, aki végül egy új családot jelent számára. Mindezt annyi átéléssel kapjuk meg, hogy megkockáztatom, Stallone-t így még nem láttuk játszani.

Vissza a sarokba

Remek karakterek, nagyon jó hangulat, eszement képi világ. Az egykori Rocky filmek szellemisége megfejelve az új generáció vívmányaival és problémáival. Ha egyetlen tétel nem hiányozna a produkcióból, akkor ez lehetne 2015 egyetlen tökéletes alkotása. De sajnos a Creed nem számol semmi eredetivel.

A történet ugyanaz, még a nyavalyás végeredmény is, pedig a film előrehaladtával folyvást azon fohászkodtam, hogy merjenek kockázatot vállalni, és ha már a komplett játékidőt az első Rocky-ra építették, akkor legalább a végkifejletet írják át. Nem tették. Az összes amit csináltak, hogy felépítették Adonis és Bianca (Tessa Thompson) karakterét, Rocky-ét kicsit bővítették, hogy elkezdhessék leépíteni, és ezek egyvelegével leforgatták újra a Rocky-t.

Bűn e? Ha Reboot-ként tekintünk a filmre akkor nem. Ha viszont folytatásként, akkor igenis hatalmas bűn, mivel meglehet, hogy szokták mondani „a történelem megismétli önmagát”, viszont mindezt nem szó szerint értelmezik, és nem szólhat egy sorozat két, egymástól időben ennyire eltérő epizódja UGYANARRÓL! Sajnos csak ennyi jutott.

Az biztos, hogy az esetleges folytatást, ha helyén kezelik, akkor egy érdekes sport-film széria előtt állhatunk, mivel Adonis karaktere nagyon érdekes és összetett, a motivációi átérezhetők, és remélhetőleg nem vágják tönkre azzal, hogy a második Creed filmet a Rocky 2-re alapozzák rá. Ha pedig mindenképp így akarják folytatni, akkor fogadjanak el egy jó tanácsot: a 4-ik részre gyúrják ki Justin Bieber-t, hogy át tudja venni Dolph Lundgren szerepét a filmben…

-Kese-