MOZI – A 2014-ben Tim Story rendezésében megjelent Pofázunk és végünk hősei visszatérnek a mozikba, hogy még egy alkalommal rekesz-izomlázba próbáljanak kergetni minket, gyámoltalan, mit sem sejtő mozi nézőket. Az előző rész nem titkolt célja az volt, hogy maradandót alkosson a vígjátékok terepén Ice Cube és Kevin Hart közvetítésében. Ám a film egyáltalán nem teljesített jól, sőt, kifejezetten rossz produkció lett belőle. A történet gyenge volt, a rendezés ímmel-ámmal még elment volna, ha a két rossz-arcú színész úgy viselkedett volna a kamerák előtt, ahogy azt elvártuk tőlük.

Ugyan a 2014-ben megjelent „remekmű” hatalmas kudarc és csalódás volt, azért a jó poénoktól nem maradt mentes a film, ezért bátran megszavaztam a bizalmat a második résznek. Reméltem, hogy Tim Story tanul az előző produktum hibáiból, szorosabbra fogja Cube és Hart nyakán a gyeplőt, és egy értékelhető, élvezhető, jó történettel felvértezett vígjátékot szolgáltat nekünk. Sikerült? NEM! De még mennyire nem!

Színművészet magas fokon

Ugyan kétség sem fér hozzá, hogy Kevin Hart egy középkategóriás színésznek képes megfelelni jobb napjain, viszont az az elfogadhatatlan bárgyúság, amit ezúttal már másodszor visz filmre egyszerűen kiborító. Az egyébként ügyesen megfabrikált – de annál butábban felépített – karakter bőrébe nem tudja magát teljesen beleépíteni, ezáltal folyamatos kontrasztot állít saját személye, és Ben Barber között, ami rettenetesen látszik minden jeleneten.

Egyszerűen nem képes hozni ezt a karaktert. Tehetségét – ami ugyan visszafogott – persze nem vitathatjuk, hiszen a Gondolkozz pasiaggyal két felvonása, a Bérhaverok és a Keményítőkúra mind szórakoztató alkotások lettek, és Hart is képes volt rendesen eljátszani karaktereit. A Pofázunk és végünk továbbgondolásában azonban ez egyáltalán nem jött össze.
Ice Cube-tól talán kevesebb jóra sikerült alkotást tudnák felhozni, legalábbis a színészi játékát tekintve.

A legnagyobb csalódást számomra a 2004-es Vas-al okozta, ez után a következő döfést pedig az xXx 2-vel ejtette rajtam. Voltak ugyan jobbra sikerült produkciói is, vegyük a szórakoztató Végre Péntek, Már megint péntek, és a Bírkanyírás filmeket. Tehát esetében megint csak nem a tehetséggel van a legnagyobb probléma, sokkal inkább azzal, hogy a Pofázunk és végünk-ben felépített James Payton karaktere egy cseppet sem átélhető számára.

A jelenetei alatt úgy éreztem, hogy gondolatban mindig máshol járt, és időnként egy-egy rendezői intésre visszaesett a szerepébe egy rövid időre. Szinte felfoghatatlan, hogy Hart és Cube ennyire alul teljesítsen, hiszen a párosnak már sikerült bizonyítania afelől, hogy van helyük a mozivásznon.

Nem erőlködtek…

A történet szerint Ben (Kevin Hart) esküvője egyre csak közeleg, a boldogság sugárzik a rövidesen egybekelő pár arcáról. Az újdonsült rendőr-lélek leendő sógorával James-el (Ice Cube) karöltve ellátogatnak Miamiba, hogy felkavarják az állóvizet. Egy ottani dealer elfogása a feladatuk, megszakítani a droghálózatot, hogy dicsőségben térhessenek vissza a nászra. Ennyi.

Nem viccelek, tényleg ennyiből áll a Pofázunk és végünk Miamiban története. Mindezt megfejelve szituációs-komédiai elemek sorával, amik legtöbbször rosszul sülnek el. Ez úgy értendő, hogy a két karaktert váratlan helyzetekbe pakolta a rendező, és együtt, mint egy szép nagy család a készítők kitalálták, hogy a rendőrduó miként fog reagálni ezekre a behatásokra.

Az elsütött poénok egy része még elmegy, a többi viszont olyan, mintha ihlet nélkül még a pizzafutárt is felkérték volna tanácsot adni, aki csak a stáb ebédjét hivatott kiszállítani. Komolyan, időnként már én éreztem úgy, hogy leszakad az arcom a poénoktól. Ennél még az elbukott első rész is többet volt képes mutatni, pedig ott is dobálóztak közhelyekkel, méghozzá nem kevéssel.

Tim Story nyilaitól ments meg uram…

A rendezőtől értékelhető film már dögivel érkezett a pályafutásának megkezdése óta. Ő rendezte a Birkanyírást, az Amerikai Taxit, letette kéznyomát a két Fantasztikus négyes filmmel, és a Gondolkozz Pasiaggyal filmekkel. Kevesen tudják, hogy a Nickelodeon csatorna számára is rendezett egy bukott sorozatnak (Szupi Nindzsák!!!!) egy részt.

Na most a Pofázunk és végünk Miamiban még a Szupi Nindzák első évadának nyitórészén is alul teljesít, így gondolom mondanom sem kell, hogy egyetlen épelméjű filmrajongó társamnak sem ajánlom. Senkinek!

-Kese-