TESZT – A Microids olyan, mint egy lepucolhatatlan ablak: ki lehet látni rajta, de érződik az eltelt idő. Most viszont valamennyire mégis remek a látvány az ablakon túl, ugyanis Agatha Christie egyik könyvét véve egy viszonylag korrekt játékot rakott össze az Anuman csapata, amit a Microids adott ki.

Egy átlagos reggelnek indult ez a londoni nap is Hercule Poirot és jóbarátja, Arthur Hastings számára, ám egy levél merőben megváltoztatja az elkövetkezendő néhány hónap eseményeit. Egy privát levél a belga nyomozónak egy A.B.C. aláírással. Poirot és Hastings rögtön útra is kel!

A

Az első gyilkosság helyszínére érve kezd a játék beindulni. Már előtte is láthatjuk, hogy a vizualitás egy érdekes cel-shaded stílust vesz fel, amely egyszerre képes vidám színekkel és sötét, lehangoló árnyalatokkal is játszani. Olyasmi, mint a Telltale esetében, de ez valahogy más. Addig pedig – hacsak el nem nyomkodjuk soronként (?) a beszédet – a szinkron minőségéből is kapunk egy kis ízelítőt. Mondhatnánk, hogy Poirot hangja felettébb idegesítő az akcentusa miatt, de valamit nem szabad elfelejtenünk. Ő nem angol. Nem ez az anyanyelve (lehet francia hangsávot is választani amúgy), így szerintem jogos, hogy így mondja a magáét.

De akkor ha már itt vagyunk, akkor a játékmenetről is regélnék. Többféle opció közül is választhatunk, ha párbeszédről van szó. A legtöbbször általában gond nélkül folytatódik is a történet, csak nem kapunk annyi ego pontot. 600 pontot lehet összeszedni, de maximum trófeázásra jó az. Ha jó kérdéseket teszünk fel az illetőknek, akkor több pontot kapunk – segítségünkre az lehet, hogy a játék kiírja, milyen hangulatban is van jelenleg a szemtanú/gyanúsított/áldozat ismerőse. Jó opciók esetén gyorsan az őszinteség felé terelhetjük ki őket – naná, hogy ez szükséges.

B

Poirot a fontos információkat lejegyzi könyvébe, ahol vázlatosan megtalálhatjuk a nyomozáshoz szükséges fontos részleteket. A felkiáltójel az objektívákat jelzi ki, a harmadik, legalsó opció pedig a „kis szürke sejtekre” vonatkozik. Az agycellák egyre gyakrabban fognak a nyomozás vége felé felbukkanni: adott kérdésekre kell az eddig megtudott információkból kiválasztani a helyes válaszokat, hogy helyes következtetések során tovább tudjuk gurítani a nyomozásunkat. Bonyolultnak hangzik, ám egyszerűen megszokható. Az inventorynk is a képernyőn van, ha van néhány tárgy nálunk, elég egyszerűen rábökhetünk és használhatjuk. Intuitív, letisztult stílusú a menürendszer, ez nekem tetszett.

A játékmenetnek még fontos része az Observation és a Thinking is. Az Observationben az elnevezés után értelemszerűen megfigyelést végzünk, legyen az egy ember vagy egy adott terület, ahol nyomozunk. Példának okáért felhoznám a legelső ilyen feladatot, amikor Japp főnyomozó hangulatát kell kiderítenünk. Büszkén a fej hátsó része felé tolt kalap, kis mosoly, jó hangulat. Figyelni kell viszont arra, hogy ne „bukjunk le”, mert egy kis idő után ezt partnerünk észreveszi és leszól érte. Ekkor maximum pár másodperc várakozás után folytathatjuk újra nézelődésünket. A Thinking már kicsit bonyolultabb. Nyomot, bizonyítékot kapunk a végén, de ahhoz pl. ki kell nyitni egy órát, vagy valami ilyesmi – szép lassan kibontjuk az eszközt, a végén pedig Poirot megkapja a magáét.

Még ott van a Reconstruction, amikor a gyilkosság pillanatait rakjuk össze pillanatonként – itt sincs nagy gond, ha hibázunk, újrakezdhetjük büntetés nélkül.

C

Az ABC Murders szó szerint két kézzel dobálja utánunk a trófeákat. Szinte mindenért lehet kapni egyet, még azért is, ha Poirot nagyot bakizik. Na igen, bakik. Ez talán a játék egyik nagyobb problémája: nem lehet szinte sosem akkorát hibázni, hogy Game Over legyen. Én egyszer nem láttam ilyen képernyőt. Lehet, hogy nincs is? A játék nem engedi el a kezünket.

Ha elakadnánk, akkor a Pause menüben a Use a cluera bökve a Thinking puzzle-k során egy lépést megcsinál nekünk a gép, de ha pl. keresni kell egy tárgyat, akkor Poirot rohamtempóval (amúgy alapból szerintem elég lassan bandukol a nyomozó úr) odarohan megszerezni azt, ami eddig előttünk rejtett volt. Ez még oké is lenne, ha mondjuk korlátozva lenne. Ja, nincs. Egy kis idő után újratöltődik és megint rányomhatunk. Hm…

D…?

Szóval nyomozás, kutatás, kihallgatás, a végén pedig egy döntésünktől függhet, hogy a gyilkost – aki nem az lesz, akit először gyanítanánk – elkapjuk-e. Nem tudom, mivel a befejezés után a 100%-ot író elmentésem (az ego pontjaim nem voltak kimaxolva: 451 volt a 600-ból…) nem engedett folytatni, hanem újrakezdte a történetet. Ez még rendben is volna, de itt bejön egy újabb bökkenő: az újrajátszhatóság.

Az ABC Murders nem nagyon nyújt ilyen lehetőséget, mivel nincs alternatíva, Agatha Christie könyvéből nem egy sajátos értelmezésű folytatást kapunk, hanem a könyv történetét magát, úgyhogy amint a bilincs csattan a tettesen, ott vége van. Pont. A játék szerint ha Poirot stílusát imitáljuk (pl. minden tükörnél nyomunk egy akciógombot), akkor több ego pontot kapunk. Hogy az mire van, nem tudom. Offline játékról beszélünk, toplista nincs.

E

Bár a játék szerintem jó audiovizualitásában és hangulatában is (a zenék is jók, de sajnos csak egy Thinking zene van, lehetett volna több is), de még egy dolgot ki kell emelnem hibaként. A játék eszméletlenül drága. Általában nem szoktunk felhozni tényezőként az árazásról semmit sem, de most ezt nekem meg kell tennem.

BadSectorral beszélgettem a játékról a teszt megírása előtt és amikor elmondtam neki, hogy az ABC Murders úgy tizennégyezer forintba kerül (igen, 14 ezer forintba), ettől még ő is lehidalt és rákontrázott, hogy egy hasonló játékot hatezerért látott. Na itt van a kutya elásva. A játékot én kb. 6,5 óra alatt vittem végig és 14 ezer forintba kerül. Ebből lazán fel lehet menni a Store-ra és meg lehet venni egy bizonyos Sherlock Holmes: Crimes & Punishmentset (kb. 8-9 ezer forint körül van az ára!).

F

Poirot megér egy vételt, de nem ezen az áron. Ezt a játékot szerintem a Sony még egy éven belül ingyen fogja osztani a Plusosoknak (hacsak nem találnak végre magukra), de ha az imént említett 6000-es ár körül lesz kapható, annyit megér. Magával ragadó a történet és remekül prezentálja az 1930-as évek Angliáját. Poirotot lehet szeretni és lehet utálni, de egy valamit nem tagadhatunk le: Agatha Christie karaktere beírta magát a történelemkönyvekbe – az ABC Murders pedig remélhetőleg egy kiindulópont lesz, hogy a Microids-Anuman páros hasonló minőségű feldolgozásokat készítsen. Én örülnék neki.

-V-

Kiadó: Microids

Fejlesztő: Anuman Interactive

Stílus: Point and click, nyomozós

Megjelenés: 2016. február 4.