TESZT – Az Unravel egy érdekes játék. Rövid élmény, de annál felemelőbb, viszont nincs sok benne, ami újrajátszhatóságra késztetne. Egy művészi, de hosszabb távon kérdéses, hogy emlékezetünkben maradó cím. Ez viszont nem von le Yarny kalandjainak minőségéből…

Az Unravel egy olyan csapattól jött, akiktől eddig nem nagyon láthatunk kiemelkedően jó színvonalú játékokat. Most viszont a ColdWood Interactive megemberelte magát, aztán az Electronic Arts is beállt a platformer mögé egy kis technikai segítséggel is, hiszen a Frostbite engine dohog a játék alatt. Ez ugyebár ugyanaz a technikai háttér, amit a Need For Speed, vagy a Battlefield Hardline alatt is láttunk. Ennek köszönhetően el is érkeztem az Unravel egyik pozitívumához: a grafika felettébb ütős. A skandináv, békés környezet egy üde látvány a 2016-os játékkínálatban. A Frostbite engine-re visszatérve a fizikáért is ez felel – mivel egy platformerről beszélünk, ez egy kicsit érdekes használata az EA motorjának, de láttunk már Unreal Engine-nel és Unity-val szintúgy ilyet…

Cérnametélt

A történetet nem vágja közvetlenül az arcunkba az Unravel. Nincsen narrátor, nincsenek Yarny-nak megszólalásai (hogyan is lehetne? egy életre kelt cérnacsomóról beszélünk!), nekünk kell kisilabizálnunk, hogy mi folyik. Szóval adott egy öreg hölgy, akinek az emlékeit mi hozzuk vissza úgy, hogy az asztalon egy albumban elhelyezésre kerülnek azok után, hogy teljesítjük a pályákat. Nem nagyon szájbarágós, de mégis elgondolkodtató.

A pályákon pedig Yarnynak egy a célja – jusson el a végükre egy darabban. No igen, felszeletelheti mondjuk egy gép, és akkor bizony Yarny kezdheti újra. Nem kell tartani a Game Over haragjától, bár tény, hogy néhol egy picit el tud gondolkodtatni egy-két feladat. Ha tudjuk, hogy mikor mit toljunk-húzzunk el, hol építsünk hidat, hol csináljunk trambulint és hol van szükség arra, hogy átlengjünk az egyik helyszínről a másikra, akkor nem fog komolyabb gondot okozni az Unravel. Lehet, hogy egyszer nem éppen egyértelmű, hogy a vízbe kell lökni valamit, hogy az legyen a platform, de a jó pap is holtig tanul…

Ám ez pont egy negatívum is: valahogy úgy tűnt, mintha nem lehetne eltérni még egy milliméterrel, egy pixelnyivel sem attól, amit a ColdWood elvár. Pontosan itt kell lennie az általunk felépített platformnak, pixelre ki kell számolni, mikor lendülünk neki egy ugrásnak egy szakadék felett, satöbbi. Ehhez még hozzá kell vennem a tárgyakat magukat – nincsen kiemelve, hogy mit használhatunk. Meg kell itt-ott állni, hogy feltérképezzük a környezetet, vagy különben kifogyunk a cérnából. (Nem a játékban!)

Szavak nélkül

A játéknak az a baja, hogy nem lehet testreszabni az irányítást, ráadásul kb. 6 óra után már a stáblistánál tartunk. De mire eljutunk oda, egy élményen esünk túl. Összeáll a történet, mi pedig elmosolyodunk – ez az Unravel ismertetőjegyének is tekinthető. De nehéz lesz az átlagközönségnek befogadnia és pont ez a játék hátulütője – a nyomott ár (kb. 6000 forint) lehet, hogy egy-két embernek azzal a gondolattal jár, hogy „ez biztos nem akkora szám”. Pedig megéri megvenni ennyiért. A remek látványvilág és korrekt kihívás mellé a történet is elfogadható szintet nyújt, de kicsit kevés az audió, az újrajátszhatóság és kérdéses, hogy mennyire lesz képes hosszabb távon sikeres lenni Yarny, hiszen a ColdWood játéka nem rossz! Ezért is van az, hogy 7,5-et adnék rá. Jó, de nem kiemelkedő.

Demó

Azt mondom, hogy irány a PS Store és töltsük le a demót. Az első fejezetet ugyanis ingyen ki lehet próbálni. Igaz, nem ad teljes képet, de ízelítőként abszolút helytálló. Ha tetszik, a vétel ajánlott, ha meg nem, akkor nem bukunk rajta semmit. Ennyit bátran megér az Unravel. Remélem, hogy a ColdWood hamarosan újra jelentkezik valami minőségivel.

-V-

Kiadó: ColdWood Interactive

Fejlesztő: Electronic Arts

Stílus: Platformer

Megjelenés: 2016. február 9. (Ingyen demó az első fejezethez!)