TESZT – Van itt egy FPS, ami egy műsorként álcázza magát. Van itt egy én, aki a fejét veri a falba a már elképesztően gyenge harcrendszer miatt (gy.k: rohadtul nem egyszerű célozni), és úgy általánosságban is egy „meh” jelzővel illeti az adott FPS-t. A végeredmény nem egyszerű.

Ugrás? Staminába kerül. Futás? Staminába kerül. CÉLZÁS? Staminába kerül. Mi a…? Ja, hogy célkereszt sincs. Azt kérem az első pálya után adja nekünk a játék. Sokat nem segít, annyi szent – és ez minden, csak nem az első élmény, óh, oda vissza is kell még tekernem.

Microsoft [nemtudoménmianőikarakterek neve] titkárnő

Szóval a nyolc szintből álló játék során a tutoriallal kezdve első tapasztalatom az volt, hogy a szinkron elképesztően gyenge, mintha valami Microsoft text-to-speech megoldást hallanék. Aztán megkapjuk az első fegyverünk, a korlátlan töltényű pisztolyt – első szabály: újratölteni nekünk kell, automatikusan erre nincs lehetőség. Aztán jönnek a szörnyikék.

Olyasmit kell elképzelni, mint pl. a The Legend of Zeldában, vagy a The Binding of Isaacben – amíg nem ölünk meg mindenkit (és itt lehet kombózni, mint pl. double kill, monster kill, stb.), addig nem mehetünk tovább. Hm, utóbbi példa egészen jó összehasonlításként: itt is ilyen démoni szörnyikék törnek életünkre. (Pl. hóemberek. Lol.)

Népszerűtlen körberohangálok-de-bakker-megint-kezdhetem-újra

Megint visszatekerek egy picit, megcsináltam az első pályát, majd kiléptem, hogy később folytassam (legalább van Continue…?), de a halálok számát, amit a főmenüben alul láthatunk, 1-nek írt. Na mész a fenébe. Viszont mi is ez a lead? No kérem, mivel ez egy játékshow, nincs több élet. Ha megfekszünk – és erre elég könnyen sor kerülhet már a harmadik szinten -, akkor kezdhetjük újra az egészet. Na, az a nyolc pálya máris más értelemben vonja a szemöldököket fel.

Miként is tudunk meghalni? Belerohanunk egy csapdába, amiből rengeteg van a földön elszórva (még ha népszerűséget is ad), elfogy a HP-nk, mivel nem tudunk rendesen célozni, hiszen érthetetlenül gyorsan kifulladunk a CÉLZÁSTÓL, és a rohangálás ide-oda nem mindig célszerű.

Na ja, akkor megemlítem ezt a népszerűséget – öt kategória van, a hős a legnagyobb. A pályákon elszórva találunk pár eszközt. A kék hűtőkből ingyen kivehetünk valami jutalmat, de vannak italautomatára hajazó kinézetű „dobozok” is – van, ami ad 40 HP pontot (talán 64 a maximum? ha jól rémlik, 50 körül indul), de levon egy rakat népszerűséget, egy másik töltényekért csinálja ezt, de van olyan, ami negatív tárgyat/hátráltató képességet ad népszerűségért.

Itt belép az RNG, ami úgy uszkve egy pillanat alatt elronthatja addigi sikeres végigjátszásunk. Vannak koporsók is, amik általában HP-t adnak, de ezekhez kell lockpick is – a minijáték itt az, hogy előre-hátra, ritmikusan mozog a „fémkéz” és jókor kell felütni ötször. (Hm, ide kellene egy 18-as karika…)

Szegény ember Serious Same

Tényleg, most így azt is mondanám, hogy ez egy Serious Sam klón is lehetne. Felfedezzük a szobákat (térkép is van a sarokban), megtámad minket pár ellen, ha pedig mákunk van, a lóvéból tudunk venni valamit az elszórt pultoknál. Aztán bossfight a pályák végén, a győzelem esetén kapunk új skilleket, mint például a célzást, de állíthatjuk, hogy melyik képességünket fejleszthessük. RPG? Újrajátszhatóság? Valami olyasmi.

A Serious Sammel ellentétben a játéknak gyorsan elfogy az újdonsága – 25-30 perc is elég ahhoz, hogy ráunjunk. Főleg akkor, ha elszúrjuk, és kezdhetjük előlről az egészet egymás után több alkalommal is.

Még ennyiért sem

A szinkront általában dicsérni szoktam, de itt nem – fáradt mémek, idegesítő megszólalások sózzák túl az amúgy is kihűlt levest. Emellett a grafika bár korrekt és valamelyest stílusos, továbbra is csak egy fejrázással tudom konstatálni az élményt.

Jó, lehet rúgni robbanó tárgyakat az ellenfelekre, hogy lelőjük azt, és a képükbe robbanjon, de egyszerűen célszerűbb ide-oda rohangálni a pisztolyunkkal, mert nagyon kevés töltényt kapunk, plusz a kevés pénz és kevés skill sem segít.

Viszont ez a játék kidolgozatlan, nem motivál engem arra, hogy újrapróbálkozzak, és egyszerűen bugos az egész (tisztán az ellenfelen a célkereszt, és nem találom el 5 méterre, beleakadok egy székbe, ilyesmi). 1800 forintba kerül jelenleg (akció után 3000 lesz), de inkább veszek belőle 4 csomag 5 darabos Kinder tejszeletetet, mert az legalább nem egy avíttas, kidolgozatlan cucc, mint a Killing Room lett – a hangulat nem menti meg attól, hogy rövid távon elfelejtsem.

-V-

Kiadó: Alda Games

Fejlesztő: Alda Games

Stílus: Indie rogue FPS, RPG elemekkel

Megjelenés: 2016. október 21. (PC)