TESZT – Félig mecha, félig falon futós akció – mindezt egy FPS-be öntve: ezt kínálta a 2014-ben még Xbox konzol-exluzívként és PC-n napvilágot látott Titanfall. Az első rész aránylag sikeres volt – annak ellenére, hogy a szingli rész úgy elmaradt, mint a borravaló, de ezért a dinamikus és egy ideig szórakoztató többjátékos rész kárpótolt minket. Minimális „sztorit” egyébként kaptunk a hadjáratmódban, de elég tré volt, max annyit ért, hogy az ingyenes hétvégén gyorsan végigvitte az egyszeri játékos. Három évet kellett várni a szingli játékmóddal megspékelt folytatásra…

Vajon egy öt-hatórás szingli hadjárat fel tudja rázni a Titanfall iránti kicsit leülepedett lelkesedést? A multiplayer részt ért változások ismét fellelkesítik a első rész játékosbázisát és újakat is idecsalogatnak? Vajon tényleg elvesztette az EA a maradék, józan eszét is, hogy egy olyan hónapban adta ki ezt a címet, amelyet amúgy is telepakoltak jobbnál-jobb címekkel? Elmondjuk…

Mese egy sötét jövőről

A Titanfall 2 történetét CGI átvezetőkön keresztül kapjuk meg, melyek sokkal látványosabbak, izgalmasabbak, mint az első rész hadjáratainak mozibetétei. A jövőben az emberiség a galaxis legnagyobb részét már kolonizálta és két frakció harcol egymással az abszolút irányításért. Az egyikük az Bolygóközi Ipari Korporáció (BIK), amely megpróbálja maximálisan kizsákmányolni a világűr nyersanyagkapacitását, a másik a Milícia, amelyik pedig igyekszik ettől az előzőt eltántorítani – fegyveres eszközökkel természetesen. A véres háború több bolygón keresztül is zajlik, mi pedig Jack Coopert, egy egyszerű Milícia közlegényt irányítunk, aki Lastimosa kapitány kiképez, hogy egyszer majd mecheket irányítható pilótává válhasson. A tréningnek azonban hirtelen vége szakad, miután megindul a támadás a Typhoon bolygó ellen és emberünket a bolygóra vezényelik, hogy az offenzívában ő is részt vegyen.

Ezután nem sokkal elszabadul a pokol és Lastimosa utolsó leheletével megmenti Cooper bőrét és átadja az irányítást a saját Titánjának, a Vanguard típusú BT 7274 mechnek. Innentől kezdve egy titkos küldetésben kell részt vennünk és felfedezni, hogy mégis mi a bánatot keres az ellenséges BIK ezen az isten háta mögött kettővel lévő bolygón.

A sztori rendesen közhelyes, de mégis valahogy „bájos”, BT 7274 például olyan, mintha R2D2-nek saját hangja lenne és a játékos azt is befolyásolni tudja, hogy Cooper hogyan birkózik meg az új kihívásokkal, magyarán párbeszédekben aktívan is részt vehetünk. A két főszereplő: mecha és pilótája közötti párbeszéd tényleg szórakoztató, helyenként humoros is és egyedi karaktert ad az egyjátékos hadjáratnak.

Unalomból epikussá

Azt azért el kell ismerni, hogy az első két, vagy három küldetés azért eléggé egyszerű, mint a százasszög, és kreativitásból nem éppen jeleskedik. Mészárolnunk kell csak a többé-kevésbé jelentős ellenségeinket, illetve ugrálnunk, vagy a falon kell futni – utóbbit kifejezetten sokszor. Ezen kívül boss harcokban is részt kell vennünk, az Apex Predators tagjaival (amely egy zsoldos csoport, melyet a BIK bérelt fel), melyek – elvileg – még inkább növelik a hadjárat nehézségét. (Erről majd később.)

Némi darálás és boss fight után következik az „Ok és okozat” küldetés, melytől tényleg maximumra kapcsol a Titanfall 2 a szórakoztatás terén. Itt indult be igazán a fejlesztők kreatív elméje, nemcsak az apró részletek tekintetében, hanem a tényleges játékmenet szempontjából is. Nem akarok ebből túl sok információt lelőni, de van itt egy kis Half Life 2, egy csipetnyi Singularity, és némi Mecha Rockem Sockem is. A végső küldetések pedig annyira betaláltak nálam, hogy számomra a Titanfall 2 egyértelműen ott van a lehetséges év játéka címek között.

Ez a játék tényleg epikus olyan tekintetben, amelyet még nem láthattunk, nemcsak a grafika tekintetében, hanem abból a szempontból, ahogy a játékélményt kialakították a fejlesztők. Hála a jó égnek, nincs például QTE, amikor más mecha pilótákkal harcolunk és az ugráló puzzle részek is szórakoztatóak. Mindenképpen ajánlom, még a törzsgyökeres multiplayerezőknek is, hogy ne hagyják ki a hadjáratot. Megéri minden perce.

P(ilóta)vP(ilóta)

Miután végeztünk a hadjárattal, ideje beleásnunk magunkat a PVP (player versus player) többjátékos módba, amelyet szerencsére javítottak a bétateszt óta. Nem hiányoznak szerencsére a Titanfall 1-ből ismerős olyan játékmódok sem, mint az Attrition, a Last Titan Standing, vagy a Pilot vs. Pilot. Az újdonságok közül az Amped Hardpoint és a Bounty Hunt módokat érdemes kiemelni. Az Amped Hardpoint egy capture the flag csata, egy olyan csavarral, amellyel gyorsabban tudod a pontszámod növelni, ha a pozíciódat folyamatosan elfoglalod csapattársaiddal. A Bounty Hunt játékmódban érdekes módon az AI ellenséget kell minél gyorsabban kiirtanod, miközben az ezekért járó jutalmat minél gyorsabban bezsákolod azoknál a gépeknél, amelyek a térkép különböző pontjain találhatóak. Mindegyik új és régi játékmód is rendkívül szórakoztató és maximálisan felpumpálja az adrenalinszintünket.

Ugyanakkor azt azért el kell ismerni, hogy térképek minőségben kicsit romlottak a Titanfall 1-hez képest, lévén a falfutást már nincs túl sokszor értelme használni.

Emellett a Titánok tulajdonságainak fokozatos fejlesztése helyett most „Hős” Titánokat kaptunk, amelyek egyedi tulajdonságokkal és fegyverarzenállal büszkélkedhetnek. Egy kicsit túl leegyszerűsített így a fejlesztési rendszer, de szerencsére ezért a harcok során alkalmazott taktikák komplexitása kárpótolhat.
Továbbá a pilótákat annyi képességgel, passzív tulajdonságokkal, fegyverekkel és azok modifikációival tudjuk alakítani, hogy egy egész délutánt azzal tölthetünk, hogy a saját játékstílusunkat kialakítsuk. Kivethető horog, az ellenséget pulzussal lassító szonárpenge, láthatatlanságot biztosító pajzs, és tömérdek gránáttípus biztosítja, hogy a lehetőleg változatosabb módon bánjunk el ellenségeinkkel. Az új fegyvereket úgy tudjuk megszerezni, hogy újabb és újabb csatákban veszünk részt, illetve kitüntetéseket szerzünk.

A térképek között van közepes mértű és kifejezetten jó is. Alapvető különbség a Titanfall 1-hez képest, hogy most már nem lehet állandóan falon futni, emiatt pedig a többjátékos csaták kicsit lassabbak, mint a Titanfall 1-ben. Összességben a többjátékos mód igazán megállja a helyét a többi nagyágyú mellet, sőt, a Call of Duty: Infinity War multijánál sokkal színvonalasabb. Érkeznek majd az ingyenes térképek is, szóval aki most multiplayer téren a Titanfall 2 mellett teszi le a voksát a mostani felhozatalon belül, az biztos nem fog csalódni.

Titánokhoz illő megjelenítés

A Titanfall 2 grafikája ott van a topon, és hasonló jókat tudunk elmondani a hanghatásokról, zenéről is. Amikor egy Titán telibe trafál az „öklével”, vagy egy 40mm agyúval, akkor nem csak meghallod, hanem szinte meg is érzed – különösen, ha csutkára felnyomtad a hangerőt. A helyszínek is igazán látványosak, változatosak, a textúrák élességét sem érheti panasz – akár a külső, vagy belső falakról, vagy a pilóták egyenruhájának, vagy az arcbőrük kidolgozásáról beszélünk. Az animációk elsőrangúak és amikor láttam, hogy egy pilóta fut a falon és közben jobbra-balra lövöldözik az egyik legnagyobb élmény volt, ami mostanában videojátékban ért.

Elismerést érdemelnek amiatt is a fejlesztők, hogy a Titánok modelljei egyediek, ugyanakkor mégis alaposan kidolgozott – akár a külső páncélzatot, akár a letisztult, jól kialakított belső kezelőfelületet nézzük.

Egyedül amiatt ráncolják majd kicsit a homlokukat a PS4 és Xbox One felhasználók, hogy ennél a játéknál a – most már lassan „előző generációnak” számító – konzolok már nem bírják tartani a lépést: az aliasing vonalak kicsit néha bizony fűrészfogasak, és a helyenként feltünedező elmosott textúrák sem dobják fel túlzottan a vizuális orgazmusra vágyó egyszeri játékost. Ha konzolon játszunk, akkor ezúttal tényleg a PS4 Pro az ideális választás.

Még, még, még, ennyi nem elég?

Nem voltak túl biztatók a bétateszt tapasztalatai, ehhez képest hatalmasat változott a Titanfall 2 – pozitív irányba. Hogy mennyire volt szerencsés egy ennyire játékcímekkel „besűrűsödött” novemberben kiadni ezt a játékot, az egy érdekes kérdés, mindenesetre az biztos, hogy megállja a helyét még ebben a hónapban is.

A hadjárat annak ellenére elsőrangú, hogy tényleg nagyon rövid, illetve a többjátékos mód még jobban ki fog bővülni, lévén a fejlesztők a „legtöbbször ingyenes” DLC-kkel fogják majd fokozatosan életben tartani ezt a címet.

Ha tetszett az első rész, de hiányoltad az egyszemélyes hadjáratot, nem idegenkedsz a mecha témától sem, illetve szereted magadat „beletranszformálni” (haha) a hatalmas mecha csatákba, akkor a Titanfall 2 tényleg neked szól. Nem, nem találták fel vele azért a spanyolviaszt, de igazán szórakoztató, epikus AAA cím, talán az év egyik legjobbika.

-Dante-

A játékot a KonzolKirály.hu webáruház bocsátotta rendelkezésünkre!

Kiadó: Electronic Arts

Fejlesztő: Respawn Entertainment

Stílus: First-Person Shooter

Megjelenés: 2016. október 28.