FILMKRITIKA – Vámpírok farkasemberek ellen: az ősrégi háború ismét folytatódik a rémek között. Kate Backinsale is visszatér szerepéhez, és ismét Selene vámpírnő trendi szerkójába bújik. Nem kellett volna…

Csak hogy tisztázzuk: nagy rajongója vagyok a vámpír regényeknek, filmeknek, videojátékoknak, és nekem – amolyan bűnös élvezetként – az első Underworld film is bejött. A későbbi részek már sokkal kevésbé lelkesítettek, de vámpíros B moziként végül is nézhető volt a sorozat. Mindezidáig…

Ó irgalom atyja, ne hagyj el…

Komolyan nem is tudom, hol kezdjem. Talán először a történettel, amelynél még arra sem vették a fáradtságot a készítők, hogy valamilyen minimális szinten megpróbálják értelmesen felvezetni azok számára, akik nem ismerik betéve az előző részeket. Szereplők jönnek, szereplők mennek és a forgatókönyv kb. tesz magasról szerencsétlen nézőre, aki netán erre a filmre ült be elsőnek a sorozatból és nem vágja kapásból, hogy melyik vámpírlord, vagy úrnő kicsoda, mi a szerepe és miért is olyan fontos. A történet kb. olyan, mintha valamilyen gyengébb tévésorozat epizódja lenne.

Persze egy idő után már nem is érdekli az egyszeri nézőt, hogy Selene barátai és ellenségei kicsodák, mert annyira egy kaptafára készült mindegyik karakter. A színészi játék a legtöbb esetben borzalmas, komolyan, ennyi ripacskodó alakítást egy filmben már rég láttam.

Igen, ebbe sajnos az egyébként még mindig rendkívül dekoratív Kate Beckinsale is beletartozik, akinek nagyjából két arckifejezés tartozik széles színészi repertoárjába (legalábbis ennél a szerepnél): az egyiknél zavart és helyenként félénk a másiknál pedig elszánt és határozott. Ennyi. Mindkét esetben nagyjából az jön le róla, hogy lövése sincs, mit keres még mindig ebben a vérszegény franchise-ban.

Beckinsale azonban még ezzel a kritikán aluli alakításával is lejátssza a többi színészt a vászonról. Theo James, a férfi főszereplő például annyira szerencsétlen és olyannyira idegesítően nélkülöz minden karizmát, hogy néha, amikor megszólalt, komolyan menekülni akartam a nézőteremből. A másik véglet Lara Pulver – csak éppen nem pozitív értelemben – annyira túljátssza a gonosz vámpírdíva karakterét, hogy az idei Oscar-gálán ripacskodásért különdíjat érdemelne.

A legszomorúbb, hogy erről nem minden esetben maguk a színészek tehetnek, inkább a rendezői instrukciók (vagy azok hiánya) illetve a csapnivaló forgatókönyv, telis-tele gyermeteg dialógusokkal, klisékkel. Komolyan, amikor valaki megszólalt a filmben, olyan érzésem volt, mintha önmaga paródiája lett volna.

A látvány is tré

Amellett, hogy a film többi része is nagyon gyenge volt, még a látványvilág szempontjából sem sikerült feldobni. A látvány, a helyszínek fantáziátlanok, minden szürke és unalmas, mint egy nyolcvanas évekbeli tévéfilmben. Arra számítana az ember, hogy ha már ennyi rész készült ebből a sorozatból, legalább a látványvilágra, az effektekre van pénz, de nem, még erre sem nagyon tellett.

Az egyetlen látványos effekt az volt, amikor Selene – egy újonnan nyert képességének köszönhetően – ide-oda teleportált. Talán egy összességében effektus és látványgazdagabb filmben persze ez annyira nem tűnt volna fel, de itt legalább észreveszi az egyszeri néző.

Nos akkor itt van még a 3D kérdése is. Nagy rajongója vagyok a 3D-s filmvetítéseknek, de itt szinte felesleges volt felvenni a szemüveget. Azt hinné az ember, hogy egy ilyen film szinte adja magát, hogy ezt a technológiát jó alaposan kihasználják: a filmvászonról 3D-ben kicsapódó lövedék, egy penge, amelyet a néző felé tartanak, nem, tényleg, még ezt a minimumot sem kapjuk meg.

Karót a szívébe!

Azt hiszem, ezt a szerencsétlen, teljesen kivérszipolyozott franchise-t most már tényleg hagyni kellene pihenni. A kezdeti, ígéretesnek tűnő első rész után leginkább egy mélyrepülésnek lehetünk szemtanúi és a Vérözönnel az Underworld elérte a mélypontot.

Ha jó vámpírfilmet akarsz látni, inkább nézd meg az Interjú a vámpírral című opuszt mégy egyszer, vagy várj amíg elkészül belőle az Anne Rice által szorgalmazott tévésorozat. Az Underworld: Vérözönt pedig kerüld el messziről.

-BadSector-