TESZT – Egyszer volt, hol nem volt a Guardians Of The Galaxy képregénysorozat, amely egész konkrétan 1960-ban jelent meg, majd egy majd félévszázados csend után megjelent a 2008-as képregénysorozat is. Igazából a 2014-es film sikerét ez sem alapozta meg, lévén 2010-ig mindössze 25 rész jelent meg, amikor is az egész szériát törölték. Peter Quill és alien társai itt-ott feltünedeztek kameóként, de a filmig kellett várni az igaz áttörésre – mely a mostani Telltale játék megjelenéséért is felelős.

Peter Quill és idegen lényekből verbuvált csapat egy csapásra világsztárrá váltak? Természetesen erről szó sincs, de azért szimpatikus, vicces karakterekből álló csapat (engem kicsit a Mass Effect játékok teamjére emlékeztetnek – BadSector). Miután A galaxis őrzői film sikert aratott, újraélesztették ismét a képregényeket is és most, hogy rövidesen jön a film folytatása 2017 májusában, újabb adaptációt kapunk – ezúttal videojátékos formában a Telltale Games-től. Nincs tehát más hátra, minthogy a rajongók beindítsák a rakétákat, a gond csak az, hogy az indítókulcsokat más fejlesztőcsapatnak kellett volna adni.

Thanos dühös, mi szomorúak vagyunk

Az Episode 1: Tangled Up In Blue semmilyen formában sem kötődik sem a filmhez, sem az Marvel Cinematic Universe-hez. A filmhez képest teljesen új sztorit kapunk, amely átvesz bizonyos ötleteket, elemeket a képregényekből.

A játék eseményei a Mad Titan, alias Thanos gonosz tetteivel kezdődnek: lemészárolja a galaxis békefenntartóit; a Nova Corps csapat tagjainak nagy részét. Arra kérik az Őrzők csapatát, hogy egyszer és mindenkorra számoljon le Thanos-szal. A szokásos párbeszéd választások után hőseink úgy döntenek, hogy segíteni fogják a Nova Corps-ot, így el is indulnak a Kree bolygóra, ahová túl „zökkenőmentesen” meg is érkeznek. A Kree abból a szempontból igencsak veszélyes hely, hogy van itt valami, amit Thanos mindennél jobban akar…

Innentől kezdve Petert fogjuk teljesen irányítani és fontos döntéseket kell hoznunk, melyek csapatunk hozzánk viszonyulását is befolyásolják majd. Más Telltale játékokkal ellentétben sokkal behatároltabb útvonalon haladhatunk, illetve döntéseket hozhatunk, például abban a tekintetben, hogy kinek az oldalára állunk, vagy milyen módon alakítjuk a csapatunk szimpátiáját irányunkba.

Telltale, ne vakíts már, köszi…

Természetesen itt is – mint minden Telltale játékban – döntéseink ELVILEG befolyásolják az események alakulását, de szerintem 2017-re most már mindenki rájött, hogy ezek a döntések valójában a végkimenetelt nem befolyásolják jelentősen. Bár a Telltale most is úgy reklámozza a játékot, hogy „alakítsd a saját kalandodat”, szó sincs róla, hogy ez olyan mélységű lenne, mint a Life is Strange, vagy a korábbi Telltale játékok esetében, amelyekben tényleg jelentősége a döntéseinknek.

Ez a parasztvakítás persze nem lenne akkora gond, ha a sztori elég érdekes lenne, vagy a poénok ütnének – sajnos ezek közül egyik sem jött össze. A Telltale persze igyekezett a filmből elemeket átvenni (humor, könnyed hangvétel), illetve komolyabb hangulatvételt is átültetni a képregényekből, de összességében elmondható, hogy ez a „vegyesfelvágott” nem jött össze a fejlesztőknek.

A játék több fontos karaktert is felsorakoztat, hogy kétórás játékmenetben bemutassa őket nekünk. Mindezt olyan sebességgel teszi, hogy egy űrhajó fénysebessége semmi hozzá képest: a miközben még egy problémával küzdünk, a pillanat töredéke alatt már fel is tűnik a semmiből egy főgonosz.

Mindeközben persze Thanos-szal, Halával, a Nova Corps tagjaival és a Collectorral is szóba fogunk elegyedni, illetve több flashbackben is részünk lesz, továbbá cseverészhetünk a saját csapatunkkal, ami a jövőre nézve fontos lesz az elkövetkező epizódokban. Viszont – Guardians of the Galaxy képregény és film rajongóként – azt biztosan leszögezhetem, hogy a Telltale cím első epizódja legalább egy plusz órányi játékidőt megérdemelt volna, valamint jobb átvezetőket és jobb helyszíneket kellett volna készíteni.

A rondaság őrzői

A Telltale egy saját motort használ az összes játékához, amely még az ezeréves Sam and Max idejében az újdonság erejével hatott, de most már borzasztóan elavult. Drax például nevetségesen ronda és rosszul is modellezték, Gamorának pedig elmosott textúrájú, csúnya zöld bőre van. A textúrák máshol sem remekelnek: homályosak, életlenek. Ennél már csak az animáció rosszabb, látszik, hogy összecsapták, illetve állatorvosi lóként mutatja be a Telltale motorjának hiányosságait.

Emellett búcsút mondhatunk az epikus külső helyszíneknek és a gyönyörű sci-fi látványelemeknek, arról már nem is beszélve, hogy ebben az első részben található helyszínek mind dögunalmasak. A kalandozás, vagy a felfedezés élménye sehol sem lelhető fel a játékban, pedig a képregények alapvető motívuma, hogy furcsa, idegen lények által lakott helyekre látogat el a csapat. Ebben a címben viszont a környezet elemei unalmasak, közepesek, semmitmondók.

A szinkron is elég nagy hullámvasút: Peter Quill és Gamora szinkronja borzalmas, Draxé szódával elmegy, a Rocketé viszont kiváló, lévén Nolan North (Drake hangja az Unchartedből) hangját hallhatjuk. A legnagyobb probléma, hogy a legtöbbször a szinkronszínészek furcsa, élettelen hangon szólalnak meg, nagyon érződik, hogy egy papírról olvassák fel a szöveget.

A poénok erőltetettek, 90%-ukat legfeljebb egy bágyadt mosollyal nyugtázzuk. Ráadásul a Guardian of the Galaxy világához nem sok közük van, már csak azért sem, mert az eredeti univerzum nem teljes egészében paródia (a képregény semmiképpen, de ez még a filmre sem jellemző).

Alacsony költségvetésű Guardians

Lehet, hogy nem lett volna szabad túl sokat várni a Telltale-től, mert az utóbbi időben csak korrekt, de nem túl izgalmas, minőségi játékokat adnak ki a kezük közül, ami korábban rájuk jellemző volt. Hogy egy kicsit feldobják az ősrégi játékmenetet, crowd play elemeket is a Guardian of the Galaxy-ba erőlettek: ha online játszol, akkor ki tudod választani a legtöbbet alkalmazott válaszokat a dialógusok során, illetve az akciójeleneteknél a cselekvéseket, így megnézheted, hogy ezek a döntések milyen végkimenetelhez vezetnek. Ettől még ez a cím nem válik forradalmivá, és semmit sem változtatnak azon a tényen, hogy az alap játékmenet jottányit sem változott az évek során: válaszd ki a megfelelő válaszokat a párbeszédeknél, illetve az akciókat a quick time részeknél. Feszültséget, izgalmat ne is várjunk, a látvány pedig szintén alaposan lerontja a játékélményt.

Kár a Telltale-ért, kár ezért a játékért: a Tales of the Borderlands szuper volt, de azóta lejtmenetben van minden címük. Ha szereted a Guardians of the Galaxy franchise-t és már alig várod a filmfolytatást, akkor próbáld ki az első részt, csak ne várj tőle túl sokat.

-Dante-
(fordította: -BadSector-)

Kiadó: Telltale Games, Warner Bros. Interactive Entertainment

Fejlesztő: Telltale Games

Stílus: Epizódikus kalandjáték

Megjelenés: 2017. április 18.