TESZT – Visszatér a jól ismert non stop akció, humorhegyek és állandó, őrült akció a Saints Row sorozatról elhíresült Volition Games sorozatában. Az Agents of Mayhem természetesen ugyanazt a receptet kínálja – a köbön…

Bár a nemzetközi sajtó eléggé megosztó az Agents of Mayhem értékelése tekintetében, egy dolgot nem tagadhat senki: a sorozat lelke nem csak pislákol, hanem szinte lángol az Agents of Mayhemben, a Volition új címében. De nem csak a Saints Row elemeit fedezi fel a hasonlóan kicsit „underdog” kategóriában jártas egyszeri játékos, hanem például egy kis Crackdownt sem hiányzik a felsorakoztatott játékelemek repertoárjából – különösen, ami a cell-shaded megjelenítésű városban való közlekedést illeti. Miután sok-sok órát eltöltöttem ebben az új sandbox őrületben, amely a rajongóknak biztos szintén kellemes órákat szerez majd. Bár közel sem tökéletes ez a kaland, mégis magába tudott szippantani ez a tarka-barka, élénk, világos színekkel ábrázolt Szöul.

Üdv a jövőben!

Szöult persze ismerjük, Dél-Korea fővárosa és a valóságban nemrég az Észak-Korea rezsim (atom)támadása fenyegette. Ebben az univerzumban azonban a Szöul jövőjében járunk, méghozzá nem is akármilyenben: egy elképesztő építészeti elemekkel, Ghost in the Shellt idéző gigantikus, elektromos reklámokkal, neonfényekkel, hatalmas felhőkarcolókkal. A küldetések során általában szabadon bejárhatjuk a város minden zegét-zugát (hacsak nem ketyeg az óra, mert időre teljesítenünk kell valamit), futurisztikus járgányokba pattanhatunk, vagy a nagyobb épületek, felhőkarcolók tetejére is fel kell sokszor jutnunk csapatunkkal, lévén az Agents of Mayhem vezetője, Persephone küldetései jópárszor vezetnek ilyen magasságokba is.

De miről is szólnak ezek a missziók? A történet persze – ahogy arra számítani is lehet – igencsak vázlatos – annak ellenére is, hogy egyébként feltűnően sok átvezető jelenettel találkozunk. A főgonosz Doctor Babylon, aki a LEGION nevű szervezete élén nem túl barátságos terveket szövöget az egész bolygó számára. Szerencsére itt vannak a MAYHEM ügynökei is, méghozzá igencsak széles számban: bár a játék elején csak hármat irányíthatunk, ahogy a küldetésekben haladunk előre, úgy kapunk újabb és újabb társakat. Ezeknek a különleges hősöknek, különleges képességek is dukálnak, amelyeket egyre inkább kibővíthetünk, erősíthetünk, ahogy egyre magasabb szintre lépnek. A fősztori kivégzése egyébként legalább 15 óra (amely persze sokkal hosszabb is lehet, ha a tömérdek mellékküldetést és feladatot is teljesítjük). Akármennyi ideig is tart, amíg ebben a virtuális Szöulban elbohóckodunk, unatkozni biztosan nem fogunk.

Móka, kacagás és tömérdek akció

Mint minden magára valamit is adó sandbox játékban, itt is felfedezhetjük a környezetünket, vagyis a jövőbeli koreai város részeit, viszont ahhoz, hogy mindegyik városnegyedhez hozzájussunk, előtte a történetben is kell haladnunk. Mivel több, mint ötven küldetést kapunk, így el tudjuk képzelni, mennyi minden felfedeznivaló vár ránk. Ezek a missziók egyébként válaszhatók is, és a már meglévőket bármilyen sorrendben végrehajthatjuk.

Összességében a ránk váró feladatok eléggé változatosak és szórakoztatóak, de – ahogy az ilyen típusú játékoknál már megszokhattuk – azért minőségben vannak benne hullámvölgyek is. A leginkább azokat a küldetéseket csíptem, ahol a különféle ügynököket kilockolhatjuk, illetve ahol az új ügynökökkel kavarhatunk. Mindegyik fontosabb misszióhoz vicces, rajzfilmszerű átvezető animációk is társulnak, amelyek ugyancsak megdobják a játék hangulatát azok számára, akiknek bejön ez a stílus.

A főküldetések forgataga mellett bázisokat is elfoglalhatunk a la Assassin’s Creed, vagy Far Cray sorozat, az ellenség kamionjait, harci járműveit is megsemmisíthetjük, versenyekben vehetünk részt különféle járgányokat vezethetünk, vagy speciális kristályokat gyűjtögethetünk (ezzel elleszünk egy darabig, mert 350 van belőlük…), amelyeket a város különböző pontjaiban találunk. Ha mindez nem lenne elég, akkor virtuális missziókat is végrehajthatunk, tehát tényleg sok mindent lehet ebben a játékban csinálni.

A játékmenet sokféle komponensből tevődik össze, de legfontosabb része persze maga az akció. Állandóan tűzharcok és az összecsapások, ezért elkélnek majd a különféle speciális fegyverek, amelynek egy részét a Gremlin technikai részlegünk tervez és gyárt le.

A Gremlin egyébként a bázisunkon található, amelyen szintén tömérdek lehetőség vár ránk, csak győzzük mind átbogarászni.

Kell egy csapat!

A játék igazi újdonsága azonban nem más, mint az állandó csapat, illetve az a tény, hogy immár nem csak egyetlen hőst irányítunk, hanem egyszerre hármat, melyek között bármikor válaszhatunk. E három szuperhős összetételét később mi magunk váltogathatjuk, ahogy újabb és újabb delikvens csatlakozik a Mayhemhez. Az első három tag: Hollywood, Fortune és Hardtrack után olyan arcok jönnek majd, mint Oni (a kedvencem) Joule, Kingpin stb… A játék egyik nagy élvezetét az nyújtja, ahogy ezeknek az újfiúknak és lányoknak a különleges képességeit megkapjuk és kitapasztaljuk.

Ezek a skillek persze igencsak változatosak: Yeti például „jégre” szeret mindenkit tenni, Fortune inkább elképesztő gyorsaságáról híres, Rama pedig neve ellenére nem margarinnal kenegeti ellenfeleit, hanem nyílvesszővel, távolról sorozza őket.

Érdemes a csapatot a küldetéshez passzolóan összeállítani (bár azért nem mindig világos, hogy az milyen típusú lesz) – ezáltal a játék kicsit összetettebbé válik hasonszőrű társaihoz képest. Emellett pedig hőseink külsőjének, képességeinek változtatása is elképesztő, hiszen tömérdek új ruhával, speciális kütyüvel és passzív képességgel is elláthatjuk őket.

Szöult látni és meghalni?

Már említettem, hogy a játék tarka színeket is cell-shaded grafikát használ, azonban a grafikai kidolgozásának részleteit még nem említettem. Az Agents of Mayhem saját, egyedi stílusához hű, azonban csodaszépnek, vagy részletesnek nem nevezném a város, vagy hőseink, ellefeleink megjelenítését. A grafika bizonyos esetekben elég funkcionális, nagyon sok az ismétlődés és a textúrák kidolgozásában is láttam már jobbat – még cell-shaded címek esetében is. Ha egyébként nem tudnám, hogy a játék Szöulban játszódik, még csak tippelni sem mernék rá és nem amiatt, mert sohasem jártam ott, hanem azért, mert a környezeti kidolgozás a futurisztikus, távol keleti elemeket leszámítva azért rengeteg egyéniséget nem képvisel.

Nem csúnya a játék, és közel sem unalmas a város kidolgozása, de azért például a megkülönböztethető, érdekes épületek, vagy az életszerűen sétáló, gesztikuláló járókelők, vagy az olyan környezeti elemek, amelyeket nagyvárosokban (és más, élethűbb játékokban) láthatunk (galambok, kóbor macskák és kutyák, hajléktalanok, hittérítők stb.) innen hiányoznak. Nem azt mondom, hogy ezeket mind, kötelező jelleggel bele kellett volna rakni ebbe virtuális Szöulba, de azért eléggé jellegtelen populáción túl lehetett volna egyéb nagyvárosi elemekkel is megbolondítani a játékot.

Régi motorosoknak?

Az Agents of Mayhemnek van valamilyen egyértelműen old school, B kategóriás GTA klónokra hajazó hangulata, amely a parodisztikus hangvétel miatt azért egyáltalán nem nagy hátrány. Azért kritikai észrevételeimet félretéve nem nevezném tényleg elavultnak, vagy csúnyának a játékot, de szeretni kell ezt a stílust, hogy igazán élvezzük a játék minden egyes pillanatát.

-BadSector-

Kiadó: Sony Interactive Entertainment

Fejlesztő: Naughty Dog

Stílus: Akció-kaland

Megjelenés: 2017. augusztus 22.