TESZT – Az XCOM 2 meglepően jó játék volt, és konzolokon is elfogadható portot kaptunk. A legújabb DLC, a War of the Chosen olyan, mint akár 15 éve is egy kiegészítő: hatalmas, már-már akkora, hogy jóformán önálló folytatásként is megállná a helyét. Emiatt az XCOM 2,5 gúnynév illik is a Firaxis munkásságára.

Akinek megvolt már az XCOM 2 eddigi teljes formájában, tiszta lappal kell kezdenie, ami bár papíron nem hangzik jó ötletnek, rövid időn belül legyinthetünk is, ugyanis frissnek fog érződni a kaland, amiben a Chosen, a kiválasztottak is felbukkannak, hogy ne legyen könnyű dolgunk a Föld megmentéséért.

A kiválasztott

Az új ellenfelek egyik csoportja a kiválasztottak (a Chosen), amikből csak három lesz. Nem röhög, hanem megfontoltan cselekszik: elég OP-k ezek a földönkívüliek, úgyhogy lehet örülni, hogy CSAK három van belőlük! Pláne azért is, mert bizony tanulnak a találkozásunkból és új skillekkel telepakolják közben magukat. (Az Assassinnel érdemes vigyázni…)

Ezen túl még a Lost, az elveszettek bandája is megemlítendő. Szó szerint banda, mert inkább hordában rohannak ezek a tetszhalott idegenek, ami bár papíron unalmasan hangzik, gyakorlatban elég szórakoztató velük foglalkozni, hiszen kiiktatásukkor egy extra mozdulatot kapunk a mi körünk során. Eközben még figyelni kell arra, hogy a Lost mást is támad, így akár a mi segítségünkre is jöhetnek néha. Kockáztatni néha érdemes.

Az új ellenfelek miatt a Firaxistól elvárható a balansz, és ezt meg is tették: három ellenálló csoporttól jönnek újoncok, akik másban jók és másban gyengélkednek. A Templarok minden egyes gyilok után erősödnek (Hegylakó után szabadon), a Skirmisherek ember/alien keverékek, akik főleg közelharcban vágnak oda rendesen, míg a Reaperek akár észrevétlenül maradhatnak még az után is, hogy támadtak. Csak úgy vihetjük őket a harcmezőre, ha a frakciójuk főnökét is a csapatunkba rakjuk. Itt is kockáztatni kell.

Szerencsétlen

…voltam, ugyanis nincsen megszkriptelve, hogy na, ekkor jön az egyik kiválasztott. Úgyhogy ezen szépen felb_szhatjuk magunkat, így akinek alacsony vérnyomása van, na neki nem lesz többet ilyen. Elég betölteni az XCOM 2: WotC-t! A kb. 16-18 órát igénylő történetbővítés így lazán 20 lehet, ha nem több. Ezért érdemes viszont végigjátszani így is a játékot, mert az alapból is technikás XCOM 2 egy újabb stratégiai réteget, változatosságot és újrajátszhatóságot igényel. Körökre osztott támadások esetén gyakori lehet az, hogy az orrunk előtt levő ellenfelet nem találjuk el – ezt is tessék megszokni.

Szép-e vagy?

A procedurálisan létrehozott pályák is újrajátszhatóságot hoznak, és emiatt valamelyest változatos lesz a környezet is, amihez karaktereink vizuális testreszabhatósága is hozzájárul, hogy a grafika ne legyen ronda. A hang viszont szerintem elfáradt. Nem a szinkronról beszélek – az az eredetiben is ütött -, hanem a zenéről. Nem olyan kiemelkedő, ami az alapjátékban volt. Eleinte hangulatos, de rá lehet unni. Ez azért kicsit rontott az élményen.

Ajánlott vétel

Akinek megvan az XCOM 2, vegye meg a DLC-t. Jó, drága, de szinte bármennyiszer elő lehet ezt venni és sosem fog unalmas lenni. Aki megtanulja az XCOM aranyszabályait (mindig legyen B terv, mert KELLENI FOG!), akkor a kihívásra éhezőknek a War of the Chosen, gúnynevén XCOM 2,5, meg fogja hozni azt, amire várt. A Firaxis szépet alkotott. A kilencestől csak azért esik el, mert a kezdőknek sok esélye nem lesz és a soundtrack is picit gyengusz, az árról nem is beszélve…

Viszont ez egy standard legyen a többi fejlesztő előtt: ILYEN DLC-ket kell csinálni mindenkinek. Ez legyen a minimum szerintem.

-V-

A játékot a KonzolKirály.hu webáruház bocsátotta rendelkezésünkre!

Kiadó: 2K Games

Fejlesztő: Firaxis

Stílus: Körökre osztott stratégia

Megjelenés: 2017. augusztus 29.