Menu

Pillars of Eternity – El tud-e még varázsolni a régi idők RPG-je?

TESZT – Jó ötlet-e egy old school RPG, Baldur’s Gate stílusban, konzolra? Ami korábban lehetetlennek tűnt (és a Torment: Tides of Numenera esetében meg is bukott), azt nagyon úgy tűnik, hogy most az Obsidian csapat jól meg tudta valósítani az utóbbi idők egyik legjobb hardcore szerepjátékának formájában. A Pillars of Eternity: Complete Edition világában az Eora dark fantasy világába csöppenünk bele, ahol lenyűgöző kalandokat élhetünk át egy maroknyi, változatos csapatot irányítva, miközben egy remekül megírt történet interaktív részesei lehetünk.

 

A Wasteland 2 és a Divinity: Original Sin is megmutatták, hogy a tradicionális, inkább PC-re jellemző szerepjátékoknak is terem babér konzolon, de a körökre osztott játékmenet miatt nem volt egyértelmű, hogy egy Pillars of Eternity kaliberű cím – amelyet egyértelműen a klasszikus Baldur’s Gate sorozat inspirált – ugyanolyan jól működhet PS4-en és Xbox One-on. A kérdésre a rövid válasz? Igen, remekül működik: hála az Obsidian Entertainment munkájának, amelyik a Kickstarter finanszírozású PC-s RPG-jét mindkét konzolra nagyszerűen tudta adaptálni.

Pedig nem volt egyszerű művelet az irányítást jól kidolgozni. Hat hőst kell irányítanod, különböző speciális képességekkel és varázslatokkal, amelyeknek a harctéren is fontos szerepük van, – méghozzá a saját karaktereid és az ellenség tekintetében egyaránt – akkor nem akarod, hogy amiatt szúrj el valamit, mert rossz az irányítás. Épp elég agyalni azon, hogy melyik varázslatot használjuk, vagy támadást vigyük be, annál pedig nincs bosszantóbb, amikor a kezelőfelület hiányosságai miatt hőseink véletlenül lépnek egy csapdába. Szerencsére ilyenről szó sincs, az irányítás konzolon is összességében teljesen rendben van.

Szerepjátékosoktól, szerepjátékosoknak

A Pillars of Eternity igazi old school, nyugati szerepjáték, amelyhez hasonlóak a kilencvenes években is elvarázsoltak minket, és ebben a tekintetben komplex, összetett címmel van dolgunk, amelynél maximálisan figyelnünk kell minden lépésünkre, támadásunkra és védekezésünkre, ha nem akarjuk az első komolyabb szörnynél otthagyni a fogunkat. De ez azért ne kedvetlenítsen el, bátor kalandor!

Persze az út gyakran váratlan és kegyetlen helyszínekre viszi a gyanútlan játékost, de megéri a fáradtságot ez az epikus kaland, amelyet a Knight of the Old Republic 2, a South Park: The Stick of Truth, illetve a Fallout: New Vegas készítői hegesztettek. Ráadásul a sok szoftveres javításnak köszönhetően igazán polírozott játékélményben lesz részünk, a két új kiegészítőről nem is beszélve, melyekben többek között egy új vidékekre is elkalauzolják hőseinket. Szóval, ha igazi szerepjáték rajongó vagy, nincs rá ürügyed, hogy kihagyd ez a kalandot! Hacsak nem vagy allergiás a nyugati szerepjátékokra… Mi nem vagyunk és kifejtjük, miért érdemes belevágnod ebbe a kalandba.

„Kérem szépen, én egy régi motoros vagyok”

Amikor belevágsz a játékba, rögtön nosztalgikus érzés fog el: mintha 15-20 évvel tekerted volna vissza az időgépet, amikor még a szerepjátékokban bonyolult, összetett rendszereket találhattunk, melyek hatalmas szabadságot nyújtanak és felnőtteknek szóló komplex történeteket. Pont ezt ígérték a fejlesztők. Ezt egyébként mindjárt a karaktergenerálásnál is megtapasztalod, ahol lényegesen több lehetőséget kapunk az általunk irányított hős képességei tekintetében, mint amit manapság megszokhattunk az RPG-éktől.

Tizenegy archetípus közül választhatunk olyan hagyományos kasztok közül mazsolázgatva, mint például a barbárok, a varázslók, kutatók, papok, tolvajok, vagy harcosok, de olyan különlegességeket is válaszhatunk, mint a „declaimerek” (ez nagyjából a bárdnak felel meg), akik dalaikkal és verseikkel tudják saját magukat és társaikat is erősíteni, illetve akik az elhullott ellenségeik energiáját préselik ki. A legjobb pedig, hogy igazából nem is az a lényeges, nem azáltal válsz sikeressé, hogy pontosan milyen karaktert választasz, hanem hogy milyen skilleket fejlesztesz, milyen fegyvert, páncélt használsz, illetve a tapasztalati pontjaidat milyen módon használod fel.

A nem, faj és kezdeti képességek, háttér… ezeket mind meg kell adnod a játék elején, ugyanakkor nem fogsz összezavarodni, vagy nem kell hardcore szerepjátékosnak lenned, mint a Baldur’s Gate-ben, vagy az Icewind Dale-ben, ahol mindjárt az elején órákat tölthettél a karaktergenerálással. Ez azt jelentené, hogy a Pillars of Eternity kevésbé összetett, vagy kidolgozott, mint az említett klasszikusok? Szó sincs róla. Igaz, hogy azért kevesebb opciót kapunk (például dual osztályok nincsenek a Pillars-ban), de amint belépsz a játékba, ha játszottál az említett RPG királyokkal, akkor azonnal otthon fogod magad érezni.

Használd a fejedet!

Mindez abban a tekintetben is igaz, hogy sokkal többet kell használnod az eszedet, mint a modern szerepjátékokban: a lopakodásnak, diplomáciának, és a rejtett, alternatív útvonalak megtalálásának kardinális szerepük van – sokszor fontosabbak is, mint a megfelelő kardhasználat, vagy az íjjal való célzóképesség. Ebben a tekintetben elismerést érdemel, hogy a küldetések zömét sokféleképpen lehet megoldani, attól függően, hogy milyen hőst irányítunk.

Mindez például amiatt is fontos lehet, mert a párbeszédek során különböző válaszlehetőségeket kapnak azok, akik egy adott kaszthoz, vagy fajhoz tartoznak. És bizony, e párbeszédeket alaposan el is kell olvasnunk, mivel, ha például egy papot, vagy paladint választunk, akkor ezek más és más istenhez imádkoznak, vagy iskolát követnek, amelynek akár az akció kimenetelére, vagy társaink hozzá való viszonyulására is hatással lehet. Mint a régi szép időkben!

A küldetések kidolgozása is kiváló, sokféle megoldandó feladat és cél vár ránk, elágazó útvonalakkal, csapdákkal és titkokkal, amelyet csak azok tudnak felfedezni, akik koncentrálni tudnak a játék minden aspektusára. A jutalmuk viszont tengernyi kincs és történeti, vagy a lore-al kapcsolatos információ lesz, amelyet megismerve még többet tudhatunk meg erről az elképesztően kidolgozott fantasy világról. Igazi sötét, darkos világgal van dolgunk, ahol semmi sem pusztán fehér vagy fekete. Ez egyébként a saját döntéseinkre is hatással is lehet – méghozzá vice versa. Megölöd azt a ronda ogrért, csak azért mert egy ronda ogre? Vagy hagyod, hogy szóhoz jusson? Talán a válaszai meglágyítják a szívedet, mielőtt levágod. Ezt persze csak egy az ezernyi lehetőség közül, amelyekből látszik, hogy a Obsidian a szívét is beleadta, hogy ez az impozáns szerepjátékot megalkossa.

A szívét, no meg persze a szabad idejét, ami egyébként ránk is vonatkozik: akár ötven órát is eltölthetünk, amíg a fő kalandot kivégezzük, a játékban már benne foglalt kiegészítők pedig plusz húsz órát is kitehetnek. Mindez persze csak még csak főküldetés, a mellékküldetések szinte 100 órát is kitehetnek.

A másik lehengerlő aspektusa a játéknak, hogy sohasem egyértelműek a döntéseid, vagy az út, melyet be kell járnod. Minden rajtad múlik. Kutass, fedezd fel a környezeted, beszélgess lehetőleg mindenkivel (aki nem akarja a torkodat elvágni) így tudsz rájönni, hogy mi a helyes útvonal. A Pillars of Eternity-ben sok megoldásra váró rejtély található, melynek csak akkor jössz rá a kulcsára, ha korábban minden információnak utánajártál. Emellett egy craft rendszer is megtalálható a játékban, melynek segítségével saját italokat és scrollokat tudsz készíteni, továbbá fegyvereket, páncélokat és amuletteket, amelyek a hőseid erejét növelik.

Küzdelem a végsőkig

A harc mind ezek mellett azért furcsa lesz azok számára, akik a Witcher-hez, Dark Souls-hoz, vagy más modern akció-szerepjátékhoz szoktak. Itt egyértelműen a megfelelő stratégia megtalálása a fontos, ettől igazán izgalmas és epikus a küzdelem. Elég egyetlen rossz döntés, rosszul felmért támadás, vagy varázslat és hőseink már holtan is hevernek. Ahhoz, hogy tökéletesen felmérd az hőseid képességeit, mindig válaszd ki a megfelelő ellenséget támadás előtt, továbbá az ellenük használt fegyvert illetve a pozíciót is. Még ha a kezdeti összecsapások sétagaloppnak is tűnnek, később a nehézségi szint akkor is növekedni fog, a harcok egyre komplexebbé és hosszabbá válnak. Egy igazi Baldur’s Gate rajongó pont ilyesmire vágyik…

-BadSector-

Pro:

+ Igazi klasszikus szerepjáték, aprólékosan kidolgozott játékelemekkel
+ Izgalmas, jól kidolgozott, remek harcrendszer
+ Nagyszerű univerzum, történet, remek dialógusok

Kontra:

– Csak a főszereplő tulajdonságainak van jelentősége a párbeszédekben
– Sok-sok töltögetés. PS4-en néha belassul a játék
– A grafika old-school, szeretni kell a stílust


Kiadó: Paradox Interactive

Fejlesztő: Obsidian Entertainment

Stílus: Role-playing game

Megjelenés: 2017. augusztus 29.

TESZT – Jó ötlet-e egy old school RPG, Baldur’s Gate stílusban, konzolra? Ami korábban lehetetlennek tűnt (és a Torment: Tides of Numenera esetében meg is bukott), azt nagyon úgy tűnik, hogy most az Obsidian csapat jól meg tudta valósítani az utóbbi idők egyik legjobb hardcore szerepjátékának formájában. A Pillars of Eternity: Complete Edition világában az Eora dark fantasy világába csöppenünk bele, ahol lenyűgöző kalandokat élhetünk át egy maroknyi, változatos csapatot irányítva, miközben egy remekül megírt történet interaktív részesei lehetünk.   A Wasteland 2 és a Divinity: Original Sin is megmutatták, hogy a tradicionális, inkább PC-re jellemző szerepjátékoknak is terem babér…
Nagy volt kihívás, de az Obsidian Entertaiment még így is – a maga kategóriájában - minden idők egyik legjobb szerepjátékát készítette el. A Pillars of Eternity mindenképpen egy emlékezetes szerepjáték, amely nem feltétlen a The Witcher, vagy a Dark Souls híveit fogja magával ragadni, de akik a Baldur’s Gate-en, vagy a Planescape: Torment-en „nőttek fel”, azok semmiképpen se hagyják ki ezt a nagy kalandot.

Pillars of Eternity

Játékmenet - 9.2
Grafika - 7.4
Történet - 8.6
Zene/Audio - 8.4
Hangulat - 8.8

8.5

KIVÁLÓ

Nagy volt kihívás, de az Obsidian Entertaiment még így is – a maga kategóriájában - minden idők egyik legjobb szerepjátékát készítette el. A Pillars of Eternity mindenképpen egy emlékezetes szerepjáték, amely nem feltétlen a The Witcher, vagy a Dark Souls híveit fogja magával ragadni, de akik a Baldur’s Gate-en, vagy a Planescape: Torment-en „nőttek fel”, azok semmiképpen se hagyják ki ezt a nagy kalandot.

User Rating: 4.25 ( 1 votes)

Spread the love

https://smallseotools.com/

Kiemelt partnerünk: www.konzolkirály.hu