FILMKRITIKA – Remek színész – pocsék filmben. Michael Fassbender ismét mellényúlt: legújabb, rendkívül érdekesnek ígérkező, Norvégiában játszódó sorozatgyilkosos film olyan, mint egy „szegény ember Hetedikje”. A „hetedik” szám egyébként más szempontból is bejátszik: Jo Nesbo, norvég író krimisorozatának hetedik részének adaptációjáról van szó, amelyben Fassbender egy lepukkant, alkoholista nyomozót alakít, aki egy hóembereket kirakó sorozatgyilkos után nyomoz. Most azonban rossz ómen volt ez a hetes szám…

Manapság már nem könnyű sorozatgyilkosos filmet készíteni, valami különleges, valami „extra” kell hozzá – mint például a magyar A martfűi rém című filmben – különben megfulladunk a kliséhegyekben. Jo Nesbónak egyetlen könyvét sem olvastam, szóval nem tudom megítélni, hogy állítólag remek krimisorozatnak méltó epizódja-e ez a hetedik rész, dehogy ebben a filmben többre lett volna szükség az egyébként tényleg rendkívül látványos és hangulatos Norvégiai helyszínnél és a hóembereket hátrahagyó sorozatgyilkosgyilkosnál, az biztos.

Hóembert Építő Jack

Pedig az egyenes szájú (nem mosolygó) hóember, mint sorozatgyilkosos motívum nem egy rossz ötlet, ahogy a sorozatgyilkost a bűntetteire ösztönző motívum sem az. Hősünk némileg hasonlít Hasfelmetsző Jackre, ugyanis azonos típusú nőket mészárol le és darabol fel, kár, hogy maga a karakter, illetve a színész, aki végül is a sorozatgyilkost alakította, harmatgyenge.

No de ne szaladjunk előre. Filmünk hőse, Harry Hole (Michael Fassbender) egy kiégett, alkoholista, egykori szuperzsarut alakít, akinek múltját a film által adaptált hetedik regény előző részeiből ismerhetjük meg, a filmből pusztán kolleganőjének Katherine Bratt (Rebeca Ferguson) egyetlen elejtett megjegyzéséből tudjuk meg, hogy Hole egyébként mekkora ász.

Ön dönt: iszik, vagy vedel

Az alkohol, vagy drogproblémákkal küzdő, egykor profi nyomozó, aki szembekerül élete sorozatgyilkosos ügyével – hogy udvariasan fogalmazzunk – „elég gyakran visszatérő motívum” (más szóval: ordas nagy klisé): elég csak A pokolból (Johnny Depp), vagy A leselkedő (James Spider), vagy A martfűi rém című thrillerekre és a benne szereplő addikt nyomozókra gondolnunk.

Önmagában még ez sem lenne baj, az igazi probléma, hogy – az inkább Sherlock Holmes-nak beillő – entellektüel benyomást keltő Fassbender nem túl sokat látjuk piálni, vagy részegen, legfeljebb azt látjuk, amikor reggel felébred a norvégiai kisváros téli utcáin. Hogy miért kell az utcán aludnia (van lakása, és az igaz alkeszek otthon piálnak, nem az utcán, ha éppen nem hajléktalanok) arra csak azt a halovány magyarázatot kapjuk, hogy penészesek a falak, de eléggé valószínűtlen, hogy valaki a mínuszokban kint aludjon. Összességében Fassbender játéka nem elég meggyőző, bár igaz, ezt a többi színészről sem lehet elmondani.

Szerencsétlen Val Kimer például annyira felismerhetetlen és annyira képtelen a minimális színészi játékra is, hogy nehéz róla elhinni, hogy egykor ő volt a jóképű Jim Morrison, vagy Batman szerepét is ő játszotta. Konkrétan annyira felismerhetetlen, hogy a stáblista ismeretének hiányában egész biztosan nem jön rá senki, hogy ő alakítja a szintén alkoholista Gert Rafto nyomozót.

A jobb szerepre érdemes J.K. Simmons sem brillírozik különösebben a milliárdos Arve Støp szerepében – igaz, a forgatókönyv nem is nyújt számára túl sok teret, hogy egyébként remek színészi képességeit kamatoztassa.

Feszültség, az meg minek?

A rosszul felépített, időnként logikátlan, máskor bosszantó történetre kár is szót vesztegetni, ami viszont kifejezetten bosszantó, hogy a Tomas Alfredson rendező akkor sem tudna feszültséget teremteni, ha az élete függene tőle. Alfred Hitchcock teljes életművét tudnám javasolni neki, onnan talán nyerhet ötleteket azzal kapcsolatban, hogy mitől működhet egy thriller és mitől nem. A nyomozó és a gyilkos közti végső összecsapás például egészen szánalmas – nem tudom, hogy az eredeti regényben is így zajlott-e le, de ebben az esetben alaposan meg kellett volna változtatni.

Ez a Hóember így, ebben a formában sajnos elolvadt: a színészek, a történet, vagy feszültségteremtés terén egyaránt megbukott és villámgyorsan kerül majd az elfeledett tucatsorozatgyilkos filmek sorsára.

-BadSector-