TESZT – A StudioMDHR játéka bár évekig váratott magára, a végeredmény miatt nem kell érte idegesnek lennünk. A Cuphead egy olyan játék, amit irigyelhetnek a PlayStationösök, bár tény, hogy ez sem tökéletes, mint ahogy semmi sem.

A játék története kb. annyi, hogy Cuphead és Mugman egyszer az Ördög kaszinójába tévedett, ahol folyamatosan nyertek, ám mohóságuk miatt a jutalom helyett az Ördög keze alá kell dolgozniuk, hogy adott tartozók lelkeit (vagy inkább lélekszerződéseit, ahogy a Cuphead nevezi) beszerezze, különben a sajátjaik vesznek oda. Ez nem nagy szám, tény, de a célra kitűnően megfelel!

Run ‘n’ gun

A játék abszolút nem azt kínálja, amit napjaink divatcímei. Nem-nem: ez a kb. 6000 forintba kerülő Xbox One/PC játék egy klasszikus run ‘n’ gun. Egy oldalnézetes shooter, némi platformer elemekkel megáldva. Kérdés lehet, hogy akkor mégis miért is nevezném a Cupheadet az év egyik kiemelkedő játékának – a válasz egyszerű: az audiovizualitás (igen, a zene is!) az 1930-as éveket idézi. És pontosan ezért nagyszerű: a múltba megy, amit a játékmenet is alátámaszt.

Háromfajta pályára számíthatunk. A Run & Gun szinteken a cél a pálya vége elérése (és aki extrára vágyna, tegye ezt meg pacifistaként), a lélekszerződéses pályák jóformán csak bossfightok, a három mauzóleum pedig egyenként egy speciális képességet nyit meg teljesítésük után. Itt sikeresen parry mozdulatokat kell használni, mielőtt a szellemek eljutnának a kehelyhez a képernyő közepén.

Parry

Cupheadnek (és Mugmannek – ha ketten játszunk) a kezéből származó lövedék a fő támadása, illetve a három speciál egyike is bevethető. Az egyik vele egy vonalban egy sugárnyaláb, a második egy ideiglenes sebezhetetlenséget kínál, a harmadik pedig egy kivetített támadás egy adott területen. Lehet fegyvereket is venni – hőkövető, három irányba lövő, bumeráng, ilyesmi. Ezek pénzbe kerülnek, az érméket pedig a Run & Gun pályákon elszórva, illetve a hubon itt-ott elrejtve vagy az NPC-kkel interakcióba lépve leljük meg.

Mindegyik bossnak megvan az adott gyengesége, és mivel mindenkinek több fázisú a harca, biztosan szórakoztató élményt fog kínálni azoknak… akik erre vevőek. Nem könnyű a Cuphead, de nem is falbaküldömakontrollert nehéz: három HP-vel kezdünk, de aki szeretne gyengébb tűzerőért többet (öt a maximum), megteheti. Ha elszúrjuk, kezdjük előlről a bossfightot és a pályát, de game over nincs. Ha ketten játszunk, a másik játékos feltámaszthat egy jól időzített parry-vel, de a boss adott fázisának HP-ja újratöltődik. Nem is olyan rossz lépés ez. Helyi co-op. Zsír! Több ilyet, ha kérhetnénk!

Stílusosan

A grafika nem akar fúdecsilivili lenni. Nem-nem, a két dimenziós stílus és a retró rajzfilmes kinézet ÉS hangulat ennek ellenére is kitűnő lett! És a háttérzene is olyan fantasztikus. King Dice témája és a főcímdal egyedülállóan kiemelkedik a soundtrackből, amit tényleg érdemes meghallgatni:

Nos kérdés, hogy ha eddig ennyi pozitívumot leírtam, van-e negatívum? Igen, van. A Cupheadet Regular módon (normal) kb. 5 óra alatt végig lehet játszani, de láttam már 7 és fél órás végigjátszást is, amiben az illető 174-szer halt meg. Experten több HP, gyorsabb lövedékek a bossoknak, de elég szórakoztató így is, és kb. 10 óra alatt (vagy még annyi sem kell) végig lehet játszani a Cupheadet. Akinek anno a Contra, a Metal Slug, vagy a pénzesebbeknek Probotector (ugyanis sárgakazis kiadásban a Contrát kaptuk…) bejött, ez is tetszeni fog. Csak a stílust tessék megszokni! Már egymillió eladáson túl van, és ez sokat mond! Ajánlom mindenkinek, aki 8/16-bites konzolokon nőtt fel!

-V-

Kiadó: StudioMDHR

Fejlesztő: StudioMDHR

Stílus: Run ‘n’ gun, 2D-s platformer

Megjelenés: 2017. szeptember 29.