FILMKRITIKA – Papp Jancsinak, aki minden viccet elrontott mesélték 1940-ben, hogyan lehet megjegyezni az angol miniszterelnök, Neville Chamberlaine nevét. Na hogy? Hát úgy komám, hogy amikor a bányászok jönnek fel a tárnából, az utolsó mindig visszakiabál: Nincs ember lenn? Papp Jancsi nagyon boldog, jaj de jó, alig várja, hogy elmondhassa. Másnap adódik is rá egy alkalom. Tudod-e hogy lehet megjegyezni az angol miniszterelnök nevét? Kérdi egyik komáját. Na hogy, mesélj. Hát úgy kérlek alássan, hogy amikor a bányából jönnek fel a bányászok, az utolsó lekiált: Maradt lent valaki?

Szóval Churchill emlékezetét nem csak egy rossz vicc őrizte meg. Mindennél többet mond személyének fontosságáról – noha állítólag hazájában sokan ma már azt hiszik csak egy képregényfigura volt –, hogy több angol miniszterelnököt biztos nem tudnál említeni. Személye az utolsó bástyát jelentette Európában, ahol már mindenki fejet hajtott volna Hitlernek Churchill egy bulldog makacsságával és állhatatosságával az utolsó utáni pillanatig is tartotta az emberekben a hitet. Beszédei legendásak, mondatait mai napig idézik, nem véletlenül, akár azt is mondhatnám, egyesek Churchillt idéznek, mások Coelhot.

Az alkoholista, a szobafestő meg a többiek –

Igazából ez is a bajom ezzel a filmmel – azon kívül, hogy ugyanazt a címet kapta a keresztségben, mint az a nézhetetlen sci-fi –, hogy aki ismeri Churchillt, annak sok újat biztos nem fog mondani. Zabált mint egy disznó, vedelt mint egy gödény, füstölt akár a gyárkémény és a végén még morfiumra is rákapott.

A stílusa pedig egy úthenger bájával vetekedett. Ambivalens személyiség volt, ma már az ilyet mániás depressziósnak hívják. Aztán ott vannak a híres, unalomig ismert beszédei, amiket századjára is jó hallani, pláne, ha egy olyan tehetség mint Garry Oldman adja elő. Emberfeletti, amit leművel, szinte végig beszéli a film 90%-át. Az viszont kifejezetten nem szép, hogy ezen kívül nem sokat tud adni a film, sőt mintha épített volna a tavalyi Dunkirkre, azt már úgyis látta a néző, most nézzük meg mi történt ez idő alatt a ködös Albionban.

Dunkirk parabolája –

Merthogy a film nem a teljes háborút mutatja be, csupán azt a pár hetet, amikor Churchillben még nem hittek az emberek, sem a nép, sem a parlament. Mintegy átmeneti miniszterelnöknek képzelték el. A fonalat akkor vesszük fel, amikor Churchillt kinevezik és a sikeres Dinamó hadművelet végeztével be is fejeződik a film. Nesze neked fogd meg jól.

De persze Churchill filmekkel Temzét lehetne rekeszteni, hogy mást ne mondjak idén lesz még egy Brian Cox-val a főszerepben. Oldman azóta már Globeot kapott a szerepért, kérdés, hogy Oscarra tudja ezt váltani. Személy szerint azt éreztem nagyon hasonló a film a pár éve mozikba küldött Hitchcock-hoz. Hasonló módon torzítottak el egy színészt, hogy hasonlítson valaki másra, pár napból akarnak megformálni egy életet, és mindkettőjük, angol, köpcös és otromba.

Sötétség mindenütt –

Oldman mellett kiemelném a VI. Györgyöt alakító Ben Mendelsohn-t, valamint Ronald Pickupot Chamberlain szerepében. Vagyis alakításokért nem kell a szomszédba mennie a filmnek. Annál inkább jóízlésért, mert nem is értem, hogy gondolhatták komolyan a metrós jelenetet, amikor Churchillből hirtelen Mátyás király lesz, aki kikéri népe véleményét, most akkor mit is tegyen, mindenkivel kedélyesen elbeszélget, mindenkinek megjegyzi a nevét, elsőre! És ki más olvasna Horatiot, ha nem egy néger segédmunkás, akinek fehér felesége van. Ezek A legsötétebb órán belüli legsötétebb percek. Emiatt csak Oldmannak lesz esélye versenybe kerülni, bár ő is kaphatott volna szobrot szinte bármelyik szerepéért, de hát… ilyen ez a popszakma.

-Scal-