INTERJÚ – A csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskolába járó Imets Tamás idén fog érettségizni. Fiatal kora ellenére máris feltalálóként jegyzik, régóta fejleszt kütyüket, legfontosabb projektje pedig egy agyhullámokkal vezérelt szerkezet. Több mint két éve dolgozik rajta, az eszköz komoly hatással lehet a játékvilágra, és túl a játékvilágon, az ember-számítógép interakcióra is.  

A játékok már gyerekkorodban is fontos szerepet töltöttek be, és nemcsak játékként, hanem érdekelt a működésük is. Hogyan jutottál el a Legotól drónokig, robotokig és a gondolatvezérlésig, kik és milyen fejlesztések inspiráltak ebben a folyamatban?

Gyerekkoromban gyakran szétszedtem az elektromos játékaimat, és valami teljesen más dolgot építettem belőlük. Kísérletezgettem velük, próbáltam tanulmányozni a működésüket, majd egyszer egy szétszerelt helikoptermodellből pár barátommal építettem egy DaVincsirke nevű repülő madármodellt a középkori polihisztor tervei alapján. Szárnyai csapkodásával tudott repülni.

Egy másik, biológiával kapcsolatos projektem úgy indult, hogy nagyon élveztem nézni a mikroszkóp alatti apró lényeket, viszont mivel nem volt pénzem rá, egy régi fényképezőgépből és pár nagyítólencséből sajátot építettem.

Az évek múlásával különböző könyvekből és az internetről egyre többet tanultam az elektronikáról. Első komolyabb projektem egy gondolatvezérelt rendszer volt, két éve hoztam létre.

Mi inspirált ehhez, hogyan készítetted és hogyan működik? Mi a terveid vele?

Konkrét személyek nem inspiráltak ezekhez a fejlesztésekhez. Sokkal inkább az vezetett, hogy valamilyen módon segítsek embereken, például ezzel a rendszerrel fogyatékkal élő személyeken, illetve készítsek egyben egy szórakoztató eszközt is.

A projekt két ágon indult el: az egyik a protézis-, kerekesszék-vezérlés, az automatizálási irány, a másik pedig a szórakoztatóipar, játék, gaming és ilyesmik. Az elsőt azért kellett abbahagynom, mert nagyon bonyolult, és komoly forrásokat igényelne. A másik, a gaming részen még most is dolgozom, jelenleg a rendszer arra van programozva, hogy a GTA 5 nevű játékban autót, járműveket lehessen irányítani vele. Valószínűleg a későbbiekben is erre szerezném használni.

Jövőbeni tervem, hogy szórakoztatóeszköz legyen belőle, de persze ez iskolán túli tevékenység, és most szüneteltetem egy kicsit, mert 12. osztályos vagyok, és közeleg az érettségi.

Milyen alkalmazási területeket látsz, hogyan változtathatják meg a gondolatvezérelt technológiák például a játékokat?

Ha a készülékemnél sokkal precízebb szerkezeteket is elő tudunk állítani, ami igencsak lehetséges, és a közeljövőben meg is fog történni, akkor elég komolyan befolyásolhatják a játékokat, az egész iparágat. Nagy lehetőségek rejlenek abban, hogy a gondolatainkkal irányítsunk egy virtuális valóságot, ráadásul még élvezetes is.

Többféle alkalmazás lehetséges. Már most is rengeteg jógával, meditációval kapcsolatos játék van a piacon, amelyek hasonló eszközökre épülnek. Az lenne a lényeg, hogy a készülékkel még több agyi aktivitást mutató jelet nyerjünk ki. Ez biztosítaná a precízebb irányítást.

Hogyan látod az agy-gép interfészek jövőjét, mikorra terjedhetnek el széles körben a gondolati úton irányított számítógépek?

A gondolati úton irányított számítógépek valószínűleg akkor válnak sikeressé, amikor az őket vezérlő szenzor, azaz egy chip annyira pici lesz, hogy nem kell feltétlenül odahelyezni, hanem be lehet integrálni egy fejlett tapintható apró szerkezetbe. Ez a szerkezet elég jelet tud majd szerezni az agyból ahhoz, hogy a felhasználó minden feladatát kivitelezhesse. Nagyjából négy-öt jelről lenne szó. Ezek segítségével már egész könnyű navigálni egy számítógépen vagy játékban.

-fkomlodi-