TESZT – Daniel Vávra újra nagyot alkotott. A cseh úriember dolgozott korábban a Mafia első két részén is, és bár a fejlesztés során szükségük volt a Kickstarter segítségére, ki lehet mondani a játékról, hogy bár vannak azért vele problémák, az idei év egyik legkellemesebb címéről beszélhetünk.
A Cseh Királyságban járunk, a XV. század elején. Zsigmond német-római császár (aki nem mellesleg a Magyar (és Horvát) Királyságot is vezérelte!) utasítására Skalitzot letámadják a kunok az ezüstje miatt (nem véletlenül nevezik németül a települést úgy, hogy Silberskalitz…). Ekkor jövünk a képbe mi: Henry a nevünk, egy kovács fia. A családunknak annyi, és csatlakozunk egy ellenálláshoz, ami azt szeretné, hogy IV. Vencel király, Zsigmond féltestvére legyen az uralkodó. Persze addig sok mindenen (pl. ürüléken, és itt most halálosan komolyan gondolom ezt…) át kell gázolnunk.
Döcögősen indul…
Korponai neve talán még tíz évvel később is ismerősen hangozhat a YouTube-veteránoknak – ez az idézet tőle többnyire jellemzi is a Kingdom Come: Deliverance elejét. Nagyon lassan kap lábra a történet, ami során pl. ürülékkel fogunk dobálózni. A KC:D nehezen adja magát, de amikor túljutunk az első körökön, bizony lassan a Warhorse Studios játéka elkezd felnyílni előttünk. A (számukra hazai) világot a cseh fejlesztők ugyanis megpróbálták a lehető legélethűbben elhozni nekünk. Korhű életkép a sötétebb, nem csili-vili kastélyok mögötti életről, a harcosok páncélzatáról és ruházatáról, és mindemellett még egy olyan RPG kereteiben teszi ezt, amit nem fogunk egykönnyen letenni.
Megromlott összkép
Ám mégis… az érzés nem tökéletes. Egy kicsit elbeszélgettem főszerkesztő urunkkal a játékról, és felmerült az a gondolat, hogy hiányzik a KC:D-ből egy külső nézet. S valóban, tényleg kizárólag Henry szemszögéből élhetjük át még a kardcsatákat is, így valahogy még jogos is az összehasonlítás a The Elder Scrolls játékmenetével, igaz, itt nem fogunk manát nyakalni a varázslatokért. Visszatérve erre a gondolatmenetre… nehéz lesz megszokni a távolságot köztünk és ellenfelünk között, így az időzítés mellett erre is rá kell hangolódnunk a lehető leghamarabb.
Persze ekkortájt is szerepet kapott a hírnév, így ha valaki meglát minket lopni a polcról, akkor nem fognak szóbaállni velünk a nemesek, ami akkor is igaz lehet, ha nyakig vérben állunk eléjük. Itt hirtelen eszembe jutott egy másik gond, amit a fejlesztők talán ki fognak küszöbölni: néhol ugyanis érthetetlen módon várni kellett pár másodpercet (és ahogy hallottam, PC-n akár PERCEKET!!!) arra, hogy berántsa a dialógust a KC:D. Értem én, kicsi csapat, nagy játék, de a Deep Silver, bocsánat, THQ Nordic, ugyanis a megjelenés után EGY nappal felvásárolta a kiadó az egész hóbelebancot, várhatott volna még mondjuk március elejéig a megjelenéssel, hiszen nem ártott volna neki egy pár plusz hét – a megjelenés napján egy 21 gigás patch jött, nemsokára jön egy 15 giga körüli újabb tapasz… és két héten belülre terveztek a Warhorse-osok egy komolyabb javítást. Bugos a drágám, mégpedig jelenleg igencsak az… és még konzolon is lehetőségünk van könnyen csalni a szintlépésekkel. Ezt természetesen nem fogom belinkelni, de egy másik bug videót igen.
Szép-e vagy?
A CryEngine 3 egy vegyes összképet nyújt. Bár a világ kidolgozottsága szerintem rendben van, a karaktereket mintha baltával faragták volna. Ez érdekes… ahogy az is, ahogy a masszív dialógusok hangminősége is mintha változó lenne ide-oda. A soundtrack viszont szerintem rendben van, de nincs belőle olyan sok dallam…
És akkor még nem beszéltem az itt-ott érzékelhető láthatatlan falakról, továbbá nem szabad elfeledkeznem a mentési rendszerről is. (Előre kihangsúlyozom: ez nem számít bele az értékelésbe.) Snapszokkal lehet menteni, de ha túl sokat iszunk, függőek leszünk, és mocskosul drága az itóka – szóval csak mértékkel menthetünk, kivéve PC-n, ahol ezt már moddolták, lol.
Csehül állunk
Bár úgy hangzott idáig, hogy letoltam a játékot, vannak ám elég erős pozitívumai. Pl. Skalitz szerintem elképesztően frankón ki lett dolgozva, ami talán a teljes Cseh Királyság területére is vonatkozik. Egyedi a történet (mondjuk a befejezés kicsit megkérdőjelezhető… DLC és folytatás lesz ebből, előbbit már megerősítették) és szerintem nem nagyon láttunk ilyen kaliberű RPG-t ebből az időszakból ÉS helyszínből.
Viszont technikailag ki kell még emelnem néhány dolgot. A sima PlayStation 4 és Xbox One csak 900p felbontáson bírja a játékot, a PlayStation 4 Pro és az Xbox One pedig nem tud 1440p fölé menni (és inkább a 1080p a gyakoribb). Az az első töltési idő is odavág rendesen: a Sony mindkét konzolja alulmarad a Microsoft párosához képest – PS4 Pro-n jó másfél, a simán pedig majdnem KÉT percet kell várnunk. A frame rate is köhécsel: sima PlayStation 4-en gyakori a 20-25 FPS körüli érték, jelenetekben akár 20-ig is lemehet, és PS4 Pro-n is láthatunk 30 alatti számokat… szóval nem tökéletes az élmény.
Várjunk vele
Itt előre leírom, hogy ha teljesítményében javul és nem lesz ilyen bugos a Kingdom Come: Deliverance, egy tizes skálán fél pontot előre fog ugrani. Azért kapott 79%-ot, mert JELEN állapotában nem KIVÁLÓ a játék, ugyanis a bugok és teljesítménybeli problémák elrontják a játékélményt. Márciusra ez már bőven tekinthető 84%-nak. Ezért sem írtam bele ezt a gondolatot negatívumként az értékelőbe. A játék ugyanis nem rossz. Aki szereti az RPG-ket, de unja már a Witchert és a Skyrimet, ajánlom.
-V-
A játékot a KonzolKirály.hu webáruház bocsátotta rendelkezésünkre!
Pro:
+ Egyedi történet ÉS helyszín (ráadásul magyar érintettsége is van)
+ Korrekt, időben hozzá illő soundtrack és többnyire látványa sem utolsó
+ Tartalmas
Kontra:
– Miért nincs külső nézet?
– …ahogy kezdődik, az eléggé vontatott
– A karakterek kinézete nem a legjobb
Kiadó: Deep Silver / THQ Nordic
Fejlesztő: Warhorse Studios
Stílus: középkori, belső nézetes RPG
Megjelenés: 2018. február 13.
Kingdom Come: Deliverance
Játékmenet - 7.2
Grafika - 7.7
Történet - 8.2
Zene/audio - 8.2
Hangulat - 8.2
7.9
JÓ
Megérte várnunk rá.