TESZT – Emlékszik még valaki a Fear Effectre? Komoly kérdés: 2000/2001 tájékán jött ki az első rész és a folytatása (ami az előzmény volt) az akkor már lassan a sírba fekvő PlayStationön. Egy ilyen franchise-hoz visszatérni kockázatos lépés volt, és nem szégyen beismerni: ez most nem nagyon jött össze!

A Fear Effect: Sedna a Sushee-tól először a Kickstarteren hozott össze 107 ezer eurót kicsivel több mint 2500 támogatótól. A fejlesztők teljesen más megközelítést alkalmaztak a játékmenet és a kameraállás tekintetében. Ahelyett, hogy a cel-shaded modelleket és a 2.5D stílust használták volna (amit az eredetiek is tettek), most egy izometrikus játékot kaptunk. Ez már magában más, amit megszoktunk a franchise-tól. (Igaz, a fix kameraállás megmaradt a múltból.)

Cyberpunk-e vagy?

Négy évvel járunk az első rész eseményei után – Hana és Rain, akik amúgy romantikusan tekintenek egymásra, próbálnak ellopni egy ereklyét Párizsból, de lekésnek róla, így Grönlandra tartanak visszaszerezni azt. Mi a fene van a gyenge, női főszereplővel rendelkező játékokkal és Párizssal? A Tomb Raider: Angel of Darkness is masszív zakó volt és ott is szerepe volt a francia fővárosnak…

És akkor itt lehetne elmerülni a problémákban. Van ebből bőven. A legnagyobb hiba szerintem az, hogy a Fear Effect nem FEAR Effect. Nincsen meg a félelem! Ez a játék nem illik a névhez – és az, hogy a játékmenet is jóformán stratégiára módosította a túlélő horror megközelítést (ráadásul max négy karakterrel kell navigálnunk pár pályán), csak ront a helyzeten, amit még ront úgy en bloc a teljes audiovizualitás is. A grafika szerintem még egy PlayStation 2-n is működne, a hangok pedig… nos, a hangok. A szinkron az utóbbi hónapokban nyúzott játékok közül az eddigi LEGROSSZABB. (Legutóbb a Life is Strange: Before the Storm bónusz részét nyúztam – na, itt a másik véglet…) Száraz, erőltetett és egyszerűen elképesztő.

Keverék

A játékmenet ezúttal erősen taktikai irányt célzott be. A harc, a puzzle-k megoldása és a medkitek felszedése lesz a cél, ugyanis egy: a mesterséges intelligencia minősége megkérdőjelezhető, kettő: bőven vannak medkitek a pályákon, és három: a stratégia nem mindig kifizetődő, ugyanis bár megállíthatjuk a harcokat, hogy kiosszuk, ki mit csinál, a kivitelezés jóvoltából egyszerűen nincsen meg az a késztetés, hogy TÉNYLEG próbáljunk egy kicsit technikásabban küzdeni, esetleg leszámítva a lopakodással elért egy-mozdulattal-megölöm gyilkolást.

Ez a körmondat még kibővíthető azzal, hogy az AI szerintem direkt figyeli, hogy melyik karakterre váltottam, úgyhogy nagyon ötletes a szituáció: minél inkább izgul a karakterem, annál többet sebződök (és ellenkezőleg: minél kevésbé félek, annál többet sebzek – ez a franchise egyik védjegye), de ha folyamatosan cserélgetnem kell a gyógyulásért, egy idő után ráunok az egészre és inkább brute force megközelítéssel élek, azaz én fogok talpon maradni puszta erővel…

Pedig pozitívumként azért a feladatmegoldósdi megmenthette volna a játékot. A biztonsági kamerák elkerülése általános, de például egy bilincs kioldása vagy a bombahatástalanítás más megközelítést igényel, és ez komolyan feldobta az élményt és a hangulatot… egészen addig, amíg nem kaptam egy Game Over képernyőt. Ez kinek is a ostoba ötlete volt? És az, hogy utána egy jelenetet játszik le minden, egyes, alkalommal a Fear Effect Sedna (amit legalább el lehet nyomni)?

Fán Rekedt, Szeddmále, na

Ezt a játékot CSAKIS azoknak ajánlom, akik ismerik az első két részt. Mindenki másnak annyit mondok: ott a Transistor. Az a mérce. Ez a játék pedig a középmezőny végén tanyázik. Klisés az egész, és szerintem ha annyi ezrest kapnék, ahányszor az „ezúttal személyes”  kifejezés elhangzott benne, szerintem most nem koplalnék ;). A stratégia jó ötlet lehetett volna, de néha az, hogy egyszerűen mintha úgy tűnt, nem sok értelme van taktikázni, a kukába vágja az elképzelést.

Izometrikus stratégia akar lenni a Fear Effect Sedna, de inkább egy befejezetlen, félkész alkotásnak tűnik. Azért adok rá egy 4,5-et, mert szerintem eltévedt a játék. Lehetett volna egy kis törődéssel jobb is, de így átlag alatti lett – logikát is nélkülöz párszor… (mert egy adott holttest ujjlenyomata kell a leolvasónak, másé nem jó!)

-V-

Kiadó: Forever Entertainment / Square Enix

Fejlesztő: Sushee

Stílus: Izometrikus „stratégia”, shooter, puzzle

Megjelenés: 2018. március 6.