TESZT – Légy a társa Quillnek, egy kisegérnek, saját kis Odüsszeiája során. De ne csak egyszerűen irányítsd, legyél a történetének részese és olvasója is egyben! Hogy mégis miről cincogunk itt? Nos, a Mossról szóló kritikánkban egy olyan játékról mesélünk, amelyben virtuális valóságot játékba öntve még sohasem sikerült ilyen minőségben, ennyire innovatívan megvalósítani!

Mi jut eszedbe a VR játékokról? Olyan, mint ha ott lennél? Belebújsz a főhős bőrébe és ahogy körbe nézel, az ő szemszögéből látsz mindent?  Látod a saját kezed, a kormányt, a fákat mögötted? Minden a szemed előtt van, ki sem látsz a virtuális világból? Szimuláció, szimuláció és szimuláció mindenek felett, nem? És mi van a játékmenettel? Nos, ezt a „hagyományos” hozzáállást és perspektívát most a Moss-ban felejtsd el…

Olvassunk egy kicsit

A Moss a VR játékdesign és grafikai stílus terén egyaránt egészen egyedi perspektívákat kínál. A kamera pozicionálása egyben a lehető legjobb megoldás arra nézve, hogy ne szédüljünk el és a játék világa mégis teljesen magába szippantson. Ez a kamerarendszer egyébként annyira jól működik, hogy szívesen viszont látnánk akár egy VR alapú túlélőhorrorban, vagy akár egy RPG-ben is.

A játék másik egyedi megoldása, hogy egy könyvként mesélik el nekünk, amelyben mi magunk vagyunk az olvasók, ugyanakkor részt is veszünk a kalandokban, miközben a Quill nevű egérkét segítjük viszontagságai során. Ebben a miniatűr, terepasztalként előttünk elterülő világban egy ősi gonosz elvette az egerektől őseik világát és az utolsó hős bukása utána száműzték őket. E hősnek volt egy „hatalomkristálya”, amelyet a történetet író „toll” visszaszerez az enyészetből és nekünk adja, hogy mint interaktív olvasó, ezzel segítsük a kisegeret életveszélyes kalandjai során.

Az olvasó szemszögéből

A Moss elsődleges erőssége egyértelműen a perspektívájában rejlik. A virtuális valóságot ezúttal egyfajta fix kamerákon keresztül látjuk: olyan, mintha a játék világa egyfajta élő, lélegző terepasztalként terülne el előttünk. Tehát ezúttal nem a főszereplő egér szemszögéből szemléljük a szemünk előtt kavargó (és más játékokban időnként, hányingert okozó) világot, hanem egy fix kameranézetből, kívülről látjuk. Nemcsak szinte garantáltan nem leszel rosszul (még akkor sem, ha erre érzékeny vagy) hanem egészen egyedi élményben is lesz részed!

Ebben a terepasztalszerű világban nem csak Quillt irányítjuk, hanem interakcióba is kell lépnünk „olvasóként” a tereptárgyakkal, puzzle-feladatokat megoldanunk, hogy a kisegér tovább tudjon haladni, pályáról pályára és legyőzze az útjába akadó ellenfeleket.

Igazi akció-kaland!

Bizony, a Moss bőven tartalmaz kaland és akcióelemeket, de ez mindenek felett egy nagyszerű puzzlejáték, amelyben a nehézségi szint fokozatosan növekszik, ahogy pályáról pályára haladunk előre. Sohasem túl megerőltető, lévén nem találunk benne túl hajmeresztő puzzle részeket, de ügyesen ki kell használnunk Quill irányítását és a saját „interaktív olvasói” lehetőségeinket, feladatainkat egyaránt, a különféle tárgyakat odébb helyezve, eltekerve, ki-behúzva, vagy egyéb módon használva, hogy végül a kisegér eljusson a kijárathoz.

Aki pedig még több kihívásra vágyik, az a különféle nehezebben elérhető tekercseket is megpróbálhatja Quillel elérni. Tipikus akció-kaland megoldásnak hangzik, de valójában egyre nehezebb lesz ezeket is megtalálni, sőt, még a VR-t is kihasználja a játék, oly módon, hogy „mögé kell néznünk” egy rejtett saroknak, falkiszögellésnek, előttünk tornyosuló sziklának (de tényleg, olykor még fel is kell hozzá emelnünk a hátsónkat a székről és effektíve fizikailag is „benéznünk” a tereptárgyak mögé!

Ami pedig igazán érdekes a Moss-ban, hogy a fejlesztők igyekeztek tényleg minél változatosabbá varázsolni a kihívásokat, illetve a játék univerzumát, a különféle grafikai megoldásokat. Ez a változatosság ráadásul a játékmenetet is érinti: míg a játék első szakaszában „mindössze” arra kell koncentrálnunk, hogy Quillel egyszerre mozogjunk és ezt kombináljuk saját „olvasói” képességeinkkel (a tárgyak használatával, irányításával) később viszont különféle módon viselkedő ellenfelekkel kell szembe szállnunk, sőt, még manipulálnunk is őket. A játék végén pedig az összes megszerzett ismeretünket fel kell használnunk.

Mesés világ

A Moss nem csak a játékmenet, vagy a nagyszerűen kiválasztott kamera nézetek terén érdemel elismerést, hanem ez a megjelenített világra is igaz. Sokszor eléggé limitált, hogy mennyire életszerű, vagy változatos a VR készülékeken keresztül bemutatott játékok univerzuma, hiszen a felbontás, a részletesség, vagy a változatosság terén muszáj áldozatokat hozni. (Lásd még: Skyrim PSVR.) A Moss-ban viszont épp a több-kevésbé fix kameranézet (bár környezetünket most is meg tudjuk nézni) révén tudjuk igazán megcsodálni részletes és a játék során igazán változatos környezetünket: különféle erdőkben, mocsarakban, homokos utakon, földalatti járatokban és kővárakban kalandozhatunk.

Ugyanakkor a legkülönlegesebb mégis az, ahogy a saját szerepünket és szemszögünket kezeli a játék. Kicsit „istennek”, vagy bábmesternek érezzük magunkat, lévén sokkal nagyobbak vagyunk, mint a környezetünk (terepasztal feeling), ezáltal sokkal jobban meg tudjuk figyelni a részleteket (sőt, sokszor szükség is van erre, hogy tovább tudjunk jutni). Sokszor fizikailag is fel kell állnunk, hogy mögé nézzünk valaminek, de akár csak amiatt is körbe fordulhatunk, hogy megcsodáljuk például a mögöttünk a messzeségben álló fákat. Elképesztő, ahogy a játék a PSVR nézetet az esztétika, a játékmenet és az innováció tekintetében egyaránt ennyire ki tudja használni.

Tündérmese, egérkével

A Moss története egyszerű, de nagyon kedvesen mesélik el a játékban a készítők. Olyan, mint egy tündérmese, amely egy hatalmas katedrálisban kezdődik, ahol egy mágikus könyvet olvasunk, amelynek egymás után (fizikailag!) lapozzuk az oldalait, ahogy a fejezetekkel végzünk. Ez a narrációs megoldás egészen varázslatossá teszi az egész játékot: mintha egy hangoskönyvről lenne szó, amelyet manapság online megvásárolhatsz, melyben a narrátor meséli a történetet és igyekszik a hangsúlyváltoztatásokkal érzékeltetni a különféle szereplőket. Ahogy az oldalakat olvassuk, az illusztrációk is egyre több mindent árulnak el Quill mesés útjáról – egészen a végső, nagy katarzisig.

Sajnos, pont ez a befejezés a játék egyedüli igazán nagy problémája. A Moss egy elég rövid játék, amelyet egy harcedzett játékos három, négy óra alatt befejezhet. Persze, ez nem ritka a VR címekben, de ráadásul a játék még valahogy befejezetlennek is tűnik, mint ha kihagytak volna pár fejezetet, vagy csak az Első könyvig jutottak volna és attól félve, hogy nem lesz elég a büdzsé, a másodikat már kihagyták.

Moss(t) kell neked!

A Moss még befejezetlensége ellenére is az egyik legjobb PSVR cím, amellyel valaha is játszottunk: ha „sisakos” vagy, egyszerűen kihagyhatatlan! A terepasztalos, felülnézetes megoldása tökéletes, kényelmes, látványos és garantáltan nem szédülsz el tőle. Az egérke nemcsak aranyos, de az animációja is tökéletes, a játék világa magával ragadó. Mindemellett pedig a puzzle-feladatok okosak és élvezetesek. Csak az a kár, hogy amikor már igazán beleszerettünk, akkor búcsúzik el tőlünk hirtelen ez a VR mestermunka. Várjuk a folytatást!

-BadSector-

Kiadó: Sony Interactive Entertainment, Polyarc

Fejlesztő: Polyarc

Stílus: Akció-kaland

Megjelenés: 2018. február 27.