Újabb vázlatot kapott a videojáték-betegség (függőség), amire a játékipar is felhördült.
Már vita tárgya volt tavaly decemberben a WHO és a játékfüggőség témája, de a téma továbbgördült, ugyanis kétfajta jellemzés is felbukkant a World Health Organization (Egészségügyi Világszervezet, innentől WHO-ra rövidítve) a Gaming Disorder kategória alatt az ICD-11-ben. Az első, az „általános játékfüggőség” meghatározása szerint az egyén ismétlődő módon játszik online vagy offline, nagyobb prioritást adva a játéknak más cselekedeihez képest, még akkor is, ha negatív következményei is lesznek ennek, és ezek miatt az illető személyes, családi, szociális, oktatási vagy munkabeli károsodást szenvedhet. A „videojátékos viselkedés” folytatólagos, epizodikus, vagy gyakran ismétlődő lehet, és legalább 12 hónapig jelen kell lennie a diagnózis felállításának érdekében, ám ezt rövidíthetik, ha a tünetek súlyosak. A „veszélyes játék” definíciója abban különbözik az előző jellemzéstől, hogy ettől az egyén már fizikailag (és mentálisan is) megsérülhet nem csak ő, hanem a környezete és a környezetében levő személyek is.
Erre reagált az Entertainment Software Association (ESA) is a Twitteren – a közlemény így szól: „Kiemelten fontos megjegyezni, hogy a vázlat nem végleges, így még kiértékelés és tárgyalás része. Világszerte veszélyre hívják fel a WHO-t a profik, mert az általuk javasolt „játékbetegség” valós lelki betegségek félrediagnozálására, rosszul kezelésére vezethet. Aggasztó a javaslat ezen változata még a jelentős orvosi és tudományos közösségbeli ellenkezés ellenére is. A kutatás, ami a játékfüggőség lelki betegségek közé való emelését támogatja, könnyen megtámadható és nem meggyőző. Nincs objektív bizonyíték a túlzott (játék)használat meghatározása és diagnózisa mögött, ami félrekezeléshez vezethet. A WHO-nak meg kellene gondolnia az előttük tornyosuló bizonyítékokat, mielőtt az ICD-11 végleges változatába beemelné a „játékbetegséget”.” Az ESA amúgy már januárban és márciusban is nekiment a WHO-nak az ügy miatt, úgyhogy ők igencsak ellenkeznek.
És nincsenek is egyedül, ugyanis ezt a közleményt több cég is aláírta, akiknek nem sok értelme lenne a neveiket lefordítani, úgyhogy csak lista: ESA, ESAC, EGDF, IESA, IGEA, ISFE, K-GAMES, UVB@G. A közlemény fordítása következik – az ESA által publikált Twitteres részt átugorjuk: „A műfajoktól, platformoktól és eszközöktől függetlenül, világszerte, biztonságosan és okosan két milliárdnál is több ember szórakozik videojátékokkal, amiknek az oktató, gyógyászati és szórakoztató értékeiket széles körben elismerik. Emiatt aggódunk, mert a WHO legújabb ICD-11-es változatában továbbra is ott van a „játékbetegség”. […] Megértjük, hogy az iparunk és annak támogatói világszerte felemelik a hangjukat ez ellen, és arra kérjük a WHO-t, hogy ne tegyen olyan lépéseket, ami a nemzeti egészségügyi rendszereket szerte a világon igazolatlanul belekeverné az ügybe.”
Márciusban 36 mentális egészségügyért felelős személy tett közzé egy tanulmányt, ami a 2016-os írásuk folytatása – ezt az írást támogatta az ESA is (az elnökük szerint a WHO mélyen hibás folyamatában nincs átláthatóság és objektív tudományos támogatással nem rendelkeznek…), és szintén márciusban az amerikai médiapszichológiai és technológiai közösség is egy közleményben elutasította a WHO-t, mert szerintük érthetetlen, hogy miért a játékokat emelik ki „viselkedési függőségként”, és a WHO mintha „morális pánikban” volna, ami csak újabb pánikot szülhet, és nem jó ötlet a droghasználat szintjével azonosra emelni a játékokat…. Nos, az IGDA, a nemzetközi játékfejleszők szövetségének felelős rendezője, Jen MacLean is úgy véli, hogy súlyos károkat okozhatnak az embereknek, akik a játékokat a depresszió, a szorongás és a stressz elnyomása céljából „használják”.
Ennek itt még biztosan nem lesz vége, és nem biztos, hogy a WHO hallgatni fog az iparra… de ott érthető a dolog, hogy akik tényleg túzásba viszik, ott gond lehet. Viszont azokat, akik hobbiként foglalkoznak a játékokkal (a szerkesztőségünk is ebbe a kategóriába tartozik), őket ne tereljék ugyanabba a csoportba.