FILMKRITIKA – Egész egyszerűen hihetetlen, hogy a mai feminista, liberális, rebootolt girl-poweres időkben tényleg mindent megcsinálnak inverzben, csak mert így kevésbé tűnik úgy, mintha elfogytak volna az ötletek, és még pol korrektnak is sikerül maradni. Mintha anno nem készültek volna női filmek, mint az Eastwicki boszorkányok, vagy az Elvált nők klubja, és folytathatnám. Miért nem készítik el a férfi verzióit ezeknek? Mert ezek így működtek, ez volt a funkciójuk, hogy nőkkel készültek el eredetileg.

Szerencsére az Ocean’s Eight egy üdítő kivétel ebben a tengerben, mert egyáltalán nem rossz, sokkal jobb mint pl. a két Szex és New York film, sőt, akit a divat világa, az ékszerek, vagy a Metropolitan gála érdekel az tuti nagyon jól fogja magát érezni ezen a filmen. Viszont van egy nagy hibája, kb. fölösleges, és a nőknek készült, úgy, hogy – urambocsá – nem igazán ők a célközönsége a heist/caper filmeknek. Lényegében egy olyan spin-offot kapunk amit megcsinálhattak volna az eredeti gárdával is, csak akkor nem lennének trendik. Szinte mindenki ugyanazt játssza mint az első Ocean filmben (mármint a remakeben, teljesne megkavarnak ezek a párhuzamos dimenziók).

George Bullock és Sandra Clooney

Sandra Bullock = George Clooney, olyannyira, hogy folyamatosan Debbie Oceanként hivatkoznak rá, tudjátok az a hugica, akiről három részig szót se ejtettek, kicsit olyan Supergirl az egész íze. Aztán kell egy jó pajtás, akivel kitervelik az egészet ez lesz Cate Blanchett = Brad Pitt, és akkor itt vannak a többiek is, a hacker szerepében tetszelgő Rhianna (úgy lástzik ha énekes vagy, és néger bőven lehetsz még hacker, vö. 50 cent), a bipoláris divattervező Helena Bonham Carter, de kapunk tolvajt, beépített belső embert, és műszaki zsenit is. Kicsit jót is tett a csapatnak, hogy nem tizenegy embert kell mozgatni, csak nyolcat, mert így is párat arról lehet beazonosítani, hogy az egyik ázsiai, a másik meg indiai.

Copy Paste Ocean

A film legrosszabb része egyértelműen az első tíz perc, amikor Bullock szabadul, majd eljátssza, hogy 45 dollárból, hogyna is tudja folytatni hedonista életét, mintha nem léteznének kamerák, és fémdetektorok a 21. század USA-jaban. Szerencsére utána beindulnak a dolgok, és azt kell mondjam a színészek elviszik a hátukon a filmet, egész egyszerűen, mert baromi jók, ennyi tehetséges színésznőt látni egymás mellett a gyöngyvásznon igazi élvezet, és maga a történet is, bár érdektelen és banális, de igyekeztek bravúrosan kivitelezni. Anne Hathaway egyenesen lubickol a szerepben, kicsit mintha magát is parodizálná.

Siker, pénz, csillogás – a mozivásznon

Aztán a ruhák, a fények a beállítások, az Ocean’s Eight egy kivételesen szemetgyönyörködtető film lett, ahol a stílus megint egy külön réteget kap, kb. mint a soha nem szűnő jazz muzsika. Ezzel csupán egy gond van, hogy mindez az eredeti (remake) filmből származik, ahogy az egész dramaturgia, a bosszúszál, meg kb az egész történet, csak épp a szereplőknek nem farka van, hanem puncija. Gary Ross tehetséges rendezőnek indult a Pleasentville és Az éhezők viadala után, mostanra pedig leginkább a széklábfaragáshoz hasonlíta repertoárja. Vagy pedig a csúnya producerek megfenyegették, nehogy el merjen térni a jól bevált recepttől.

A jó Danny csak érik

Akárhogy is, az Ocean’s Eight egy nézésnek bőven elmegy, de többet senki ne várjon tőle, két hét és megy a süllyesztőbe. A legjobb bizonyíték erre amikor két szereplő az állítólag halott Danny Ocean fényképe fölött beszélget, és George Clooney sármja, még arról az egyetlen fotóról is képes elnyomni mindent és mindenkit.

-Magyar Tibor  – Scal-