TESZT – Hat évet kellett rá várni, hogy egy újabb Mafia-kalandban részt vegyünk. A legelső játék, amelyet még az Illusion Softworks néven adott ki a 2K Czech 2002-ben hatalmas siker volt PC-n és az akkori régi konzolokon (PS2, Xbox) egyaránt. A 2010-es Mafia 2 talán még ezt a nagyon magasra tett lécet is át tudta ugorni, szóval lelkesedésem a tetőfokára hágott, amikor bejelentették a Mafia 3-at. Vajon megérte a hosszú várakozás?

A Mafia 3 főszereplője Lincoln Clay, egy vietnámi háborús veterán, aki bosszút akar állni a barátai haláláért, akiket helyi gengszterek gyilkoltak meg. A játék eseményei az 1968-as New Bordeaux városában játszódnak, amely tulajdonképpen New Orleans-nak felel meg. A játék open world világa nagyobb, mint a Mafia sorozat első és második részéé összeadva. Eddig ugye minden nagyon jól hangzik…

Háborús veteránból maffiózó

OK, ugye ez nem a legeredetibb motívum, hiszen már Keresztapa és a Mafia II is ezt használta fel, de ettől az apróságtól eltekintve a történet elsőrangú. A sztori szerint Lincolnt gyerekkorában fekete gengszterek adoptálták és egy fekete pap iskolájában oktatták, aztán Vietnámban a különleges akciókra kiképzett Spec Ops katona lett belőle. Miután Lincoln otthagyta a sereget, visszatért New Boredaux-ba és ismét felveszi a kapcsolatot az alvilági barátaival és nevelőapjával, Sammy Robinsonnal.

Nem is érkezhetett volna rázósabb időszakban, Sammy ugyanis elszánt, élet-halál harcot folytat egy haiti bandával, amelynek költségei miatt kénytelen kölcsönt felvenni Sal Marcanótól, aki a Marcano maffiacsalád feje. Lincoln találkozik Sallal, aki megpróbálja rávenni, hogy Lincoln vegye át a helyet Sammy bandájának irányítása felett. Lincoln visszautasítja és azért, hogy az adósságot visszafizessék, elvállalja, hogy Giorgival, Sal fiával kirabolják a louisiana-i szövetségi bankot…

Többet nem akarok lelőni a sztoriból, de azt le kell szögeznem, hogy egyértelműen hozza a szokásos magasszintű Mafia-minőséget. A hagyományos motívumok: barátság, önfeláldozás, árulás, bosszú mind szerepelnek majd a forgatókönyvben, de a moziszerű, érdekes prezentálásnak, a flashbackeknek, a dokumentarista stílusú betétetnek köszönhetően, ahol a túlélők mesélik az eseményeket, a történet sohasem sem lesz egysíkú, közhelyes, vagy unalmas.

Lincoln Clay, a főszereplő karakter igazán karakán, szerethető, ugyanakkor eredeti figura, még akkor is, ha kicsit olyan, mintha a GTA V Franklinjéből és az Assassin’s Creed III Connorjából gyúrták volna össze. A sztoriba való beleélésben sokat segítenek a fenomenális átvezetők is, melyeknél a szereplők arcának kidolgozása valami elképesztően részletes, csakúgy, mint arcmimikájuk, gesztusaik. Ilyen minőséget átvezetőknél talán még nem is láttam. Kár, hogy a grafika, illetve a játék egésze tekintetében nagyjából össze is foglaltam a jelentősebb pozitívumokat…

„Hullámvasút”…

Nem, nincs hullámvasút a játékban (bár van egy vidámpark, aminek fontos szerepe van) az igazi hullámvasút a játék grafikai minősége. Amilyen elképesztő minőségűek az átvezetők, sajnos annyira lehangoló néha a karakterek darabos mozgása, és általános kidolgozottsága.

Maga város éjszaka aránylag jól néz ki, bár a GTA V azért ezen a téren is lehagyja. Az tény, hogy a készítők rengeteg energiát fektettek abba, hogy a korszakot visszaadják. Ebbe az autók kidolgozása is beletartozik, amelyek grafikájától hátast mondjuk nem fogunk dobni, de a hatvanas évek járműveit nagyszerűen visszaadják. (Nem igazi autómárkák kerültek a játékba.)

Sajnos a város nappali ábrázolása már egészen más történet. A textúrák nagy része homályos, a város messzinézetből például csúnyább és kidolgozatlanabb, mint amit a 2000-es évek elején készült játékokban láthatunk, beleértve még a Grand Theft Auto III-at is PC-n! A felhők különösen rondák voltak, ilyen pecséteket utoljára a kilencvenes években láttam. Komolyan, nem értem, hogy amikor ezt a minőség-ellenőrzési csoport meglátta, hogy a bánatban engedhette tovább. Kicsit olyan érzésem volt, hogy a grafikus részlegnek nem volt ideje befejeznie a munkáját és ezért bent hagytak a fejlesztéskor csak helykitöltőnek szánt bizonyos grafikai elemeket a „végső” játékban.

Hogy némi pozitívumot is felhozzak: a közelharc és tűzpárbajok kidolgozása továbbra is elsőrangú. Különösen a késsel való kivégzés és a fejlövések brutálisak – ennyire kemény és realisztikus vérengzést talán játékban még nem is láttam. Sajnos rögtön hozzá kell tennünk, hogy a brutális bugok ezen a téren sem kímélték a játékot…

Egy autós játék, ahol a „buggy” nem egy autótípus…

No igen, azt leszámítva, hogy bizonyos helyeken a grafika rendkívül elavult és csúnya, a Mafia III emellett még elképesztően bugos is. Nem is tudok visszaemlékezni végleges játékra az utóbbi időből, amely ennyire bugos lett volna. Komolyan, néha olyan érzésem volt, hogy egy alfaverzióval játszom.

Először is meg kell említeni a többé, vagy kevésbé mulatságos textúrákba beragadásokat: az élők és holtak egyaránt tereptárgyakba, falakba, járművekbe süppednek bele. Aztán nem hiányzik a szokásos primitív AI-útvonal bug sem: szerencsétlen gengszter, akit odacsalunk füttyentéssel, az életben nem ér oda hozzám, mert az útjába akadt egy láda. Találkoztam még olyan mulatságos bugokkal is, mint amikor az egyik gengszter ott levitált a széke felett, időnként oldalra nézett és egy csöppet sem zavarta, hogy épp előtte lőttem szitává a társait.

Emellett találkoztam kevésbé vicces, viszont annál inkább komolyabb, majdnem game-breaking bugokkal, mint például egy létrával, amely az egyetlen továbbhaladási lehetőség volt, de amikor odaértem nem volt a helyén semmi. Pár percig kellett keresgélnem a környéken és még az volt a szerencse, hogy visszatértem ugyanoda, mert addigra a létra „mágikusan” megjelent végre. Egy ilyen baki miatt nem hogy AAA fejlesztőjének és kiadójának, de még egy budget/indie játék csapatnak is leégne a pofájáról a bőr.

Van fent Youtube-on egy összeállítás a legdurvább bugokkal, komolyan, ilyet még az Assassin’s Creed Unity első verziójában sem láttam!

„Nem gondolom, hogy mindenkit ki kell írtanom, Tom. Csak az ellenségeimet.” (Keresztapa II)

Most, hogy kiderült, hogy a sztori és az átvezetők ütnek, a grafika hullámvasút, és a játék valami elképesztően bugos, mi a helyzet a játékmenettel? Vajon végre egy olyan open world címmel van dolgunk, amely más, eredetibb, mint amit eddig már olyan sokszor láttunk? A válasz egyszerű és szomorú: nem, erről szó sincs. A Maffia III a leghalványabb lelkiismeretfurdalás nélkül nyúlja le az összes agyonhasznált játékmenetbeli elemeket és kliséket, amelyeket már vagy százszor láttunk a Grand Theft Auto, Assassin’s Creed, Far Cry és más open world sorozatokban.

Mint a 2015-ig évente megjelenő Assassin’s Creedekben, itt is területeket kell elfoglalnunk, ellenséges bossokat kiirtanunk, annyi a különbség, hogy itt bordélyházakat, bárokat, italüzleteket, kisebb gyárakat kell „elfoglalnunk”. A Mafia III engem egyébként kifejezetten emlékeztett az Assassin’s Creed Syndicate-re ebben a tekintetben.

A küldetések valami olyan szinten fantáziátlanok, mintha a kreativitás-gátló gyógyszert szedtek volna be a fejlesztők. Egy biztos: ezen a téren aztán köszönőviszonyban sincs a Rockstar fejlesztőinek kreativitásával a Mafia III.

Hogy ne csak ekézzük a játékmenetet, el kell ismerni, hogy maga a tűzharc, közelharc és lopakodva késelés nem csak látványos, de sokszor tényleg fun, csak az a gáz, hogy ezt leszámítva szinte nincs semmi egyéb a játékban.

Hagyjuk, hagy aludjon a halakkal

Mivel a két első Mafia cím az örökös kedvenceim közé tartozik, el tudjátok képzelni, mekkora keserű csalódás, hogy a harmadik rész alig jobb a nagy átlagnál. Igen, a sztori most is nagyon ott van, igen, a korszak bemutatása és a játék hangulata most is fantasztikus – köszönhetően a hatvanas évek fülbemászó slágereinek is, amelyek az autórádiónkból szólnak.

Viszont a fantáziátlan, más open world címekből összelopkodott, megfáradt játékelemek (jóval kevesebb lehetőséggel, mint amelyeket azokban tapasztalhatunk), a helyenként brutálisan szegényes grafikus megvalósítások és grafikai hibák, no és a bugok tömkelege révén ez a legutóbbi rész messze a legrosszabb a sorozatban. Nem tudom, hogy a minőségellenőrzésnél mi történt, ezért ki, vagy kik a felelősek, de az biztos, hogy legszívesebben már raknám is a lófejet az ágyába.

-BadSector-

A játékot a KonzolKirály.hu webáruház bocsátotta rendelkezésünkre!

Kiadó: 2K Games, Take-Two Interactive

Fejlesztő: Hangar 13/2K Czech

Stílus: TPS/akció-kaland

Megjelenés: 2016. október 7.