FILMKRITIKA – Elképesztően gazdag univerzum, rengeteg nagyszerű karakter (köztük egy ismét csúcsra pörgetett Johnny Depp a címszerepben) és egészen fantasztikus látványvilág jellemzik a Legendás állatok következő részét. Csak J.K. Rowling írónőt ne engedjék többet, hogy forgatókönyvet írjon a saját regényéből…
Értem én, hogy ha szabad kezet kap J.K. Rowling, hogy egy olyan forgatókönyvet készítsen saját könyvéből, amelybe aztán azt ír bele, amit csak akar, akkor vérszemet kap és megpróbál szinte mindent bepréselni, ami a rajongói szem-szájnak ingere. Elvégre az ő feladata, hogy regényeit, életművét minden Harry Potter-fannak csorbítatlanul adja át egy filmes adaptáción keresztül is. A gond csak az, hogy J.K. Rowling nem forgatókönyvíró, az egy külön szakma, melynek a filmnézői elvárásoknak is meg kell felelnie.
Je suis mugli
Például arra gondolok, hogy a nézők zöme (mint például szerény személyem) nem százszázalékosan képzett a Harry Potter univerzum minden csínjával-bínjával, nem feltétlen olvasta el az összes eddigi könyvet, vagy nincs tisztában a mágia elmúlt száz évével. A film viszont ezt nem csak abban a tekintetben várja el, hogy fontos karakterek múltját, bizonyos események jelentőségét, más, szorosan a varázsmítoszokhoz kötődő ismeretanyagot betéve tudjunk (mármint, amelyek eddig ismerhetők voltak), hanem ráadásul minden egyes fő és mellékszereplő életének fontosabb és meghatározó eseményeit is muszáj most ebben a filmben megismernünk.
Minden szinten szinte minden
Épp azért, mert képtelen a film egyetlen hősre koncentrálni, és annak a történetét elmesélni, hanem állandóan előrángat valamilyen múltjukra vonatkozó újabb és újabb drámai eseményt, így a sokadiknál már a nézőt törvényszerűen hidegen hagyják a történések.
Pedig a film rendkívül hatásosan kezdődik: Gellert Grindewald (Johnny Depp) egy igazán látványos jelenet során, egy égi hintón történő fogolyszállítás közepette megszökik az Amerikai Mágusok fogságából, alaposan átverve az őt fogva tartókat. Grindewald nagyszerű karakter és keresve sem lehetett volna rá jobb színészt találni, mint a fehérre festett hajú, ijesztő, félszemű Johnny Depp, akinek a botrányai és egy-két gyenge szereplése (köztük az utolsó Karib-tenger kalózainak Jack Sparrow kapitánya) után nagy visszatérés ez a szerep, amelyben szó szerint brillírozik.
Amikor J.K. Rowling „elszabadul”…
Grindewald sereget gyűjt magának renegát mágusokból és az előző részt túlélő, hatalmas és sötét mágikus erővel rendelkező Credence Barebone-t (Ezra Miller) is meg akarja valamiért mindenáron szerezni magának, hacsak ebben Aldus Dumbledore (Jude Law) megbízásából vonakodva cselekvő Göthe Salmander (Eddie Redmayne) és barátai nem tudják megállítani.
Innentől kezdve viszont J.K. Rowling szó szerint „elszabadul” és fő és mellékszereplőket, eredettörténeteket, fő és mellékszálakat, jelenkori és múltbéli történéseket, különféle mágusok és mágusszövetségek érdekeit úgy kavarja össze, hogy Harry Potter-fan legyen a talpán, aki ezeket követni tudja, szerencsétlen mugli néző pedig csak kapkodja a fejét jobbra balra, hogy „most akkor ki kivel van itt?!”.
Ráadásul igazából végső soron nem történik „semmi” lényeges, lévén mindenki leginkább csak passzív és sodródik az eseményekkel, még maga Grindewald is hagyja, hogy Barebone hozzá „kerüljön”. Mivel öt film készül összesen a Legendás állatokból, így J.K. Rowling sem akart túl nagy előrelépést az eseményekben, így az egész film tulajdonképpen nem más, mint egy nagyra nőtt, gigantikus expozíció.
„Hagyja a forgatókönyvírást másra” (engem vigyen fel a padlásra…)
Kicsit kár ezért a filmért, mert vizualitásában egészen elképesztő, az univerzuma tényleg magával ragadó, a főszereplő karakterek érdekesek, szimpatikusak, sokszínűek, vagy a címszereplő esetében Grindewaldot „imádjuk gyűlölni”, de ezt így, ebben a formában, egyetlen film keretébe kár volt beleerőltetni. Tipikus esete annak, amikor egy film túl sokat akar markolni és ezáltal túl keveset fog. Ha jót akarnak maguknak a producerek és maga J.K. Rowling is, akkor mást bíznak meg a forgatókönyv írásával. Akkor talán muglik is élvezni fogják a filmet, hiszen zömében azért ők veszik a mozijegyet…
-BadSector-
Legendás állatok - Grindelwald bűntettei
Rendezés - 6.2
Színészek - 7.6
Történet - 4.8
Látvány/audio - 8.4
Hangulat - 7.2
6.8
KORREKT
Kicsit kár ezért a filmért, mert vizualitásában egészen elképesztő, az univerzuma tényleg magával ragadó, a főszereplő karakterek érdekesek, szimpatikusak, sokszínűek, vagy a címszereplő esetében Grindewaldot „imádjuk gyűlölni”, de ezt így, ebben a formában, egyetlen film keretébe kár volt beleerőltetni. Tipikus esete annak, amikor egy film túl sokat akar markolni és ezáltal túl keveset fog. Ha jót akarnak maguknak a producerek és maga J.K. Rowling is, akkor mást bíznak meg a forgatókönyv írásával. Akkor talán muglik is élvezni fogják a filmet, hiszen zömében azért ők veszik a mozijegyet…