Menu

Gun – Grand Theft Ló [RETRO – 2005]

RETRO – Amilyen népszerűek voltak anno az amerikai, majd később a spagetti westernek a mozikban, annyira kevés játék készül mostanában ebben a témában. A Tony Hawk sorozatról elhíresült Neversoft a Gunnal szeretne változtatni ezen a sajnálatos tendencián…

 

Bár a filmvásznon Gary Cooper és Clint Eastwood mindig élve megúszta a pisztolypárbajokat a film végére, az élet a vadnyugaton valójában sokkal keményebb, erőszakosabb és főleg rövidebb volt, mint azt a moziban láthattuk. Hasonló jelzőket lehetne felsorolni a western témát GTA köntösbe öltöztető Gunra is, amely kegyetlen jeleneteiben időnként meglepő módon még a Rockstar autótolvajos játékait is felülmúlja, ám sokkal rövidebb azoknál.

Ha össze akarjuk vetni a Gunt a műfaj olyan igazi klasszikusaival, mint Mafia vagy a GTA sorozat,akkor érződik rajta, hogy a készítők hasonlóra törekedtek

Colton, mit eszel azon a Colton? (bocs)

Véres részletekre epekedve váró olvasóinkat azonban egyelőre ki kell ábrándítanom, mert első körben a sztori részleteit szeretném ecsetelni. Az aluljárókban árult puhafedelű western regényeket idéző történet hőse Colton White, egy laza, de mégis önérzetes ifjú cowboy, akit egy Ned nevű idősebb vadász nevelt fel.

Egy napon Ned és Colton egy folyami gőzös fedélzetére kerülnek, Nednek ugyanis egy prostituálttal kell találkoznia, aki titkos információkat ad át neki. Mielőtt hőseink egyebet is megosztanának az örömlánnyal, egy agresszív pap közbelép és nemes egyszerűséggel meglékeli egy csatabárddal a prosti fejét, majd a hajót banditák lepik el és mindenkit lemészárolnak, aki él és mozog, kivéve persze hősünket, Coltont, aki nélkül ez a játék nem jöhetett volna létre.

Ha össze akarjuk vetni a Gunt a műfaj olyan igazi klasszikusaival, mint Mafia vagy a GTA sorozat,akkor érződik rajta, hogy a készítők hasonlóra törekedtek

Miután a hajó felrobban, Colton a szintén elhunyt Ned kérésére Dodge City-be megy, innentől pedig hősünk egy kapzsi és kegyetlen vasúti vállalkozó mogul és pribékjei ellen fog harcolni a játék küldetésein keresztül. Talán így leírva kicsit gyökér a történet, de a kiváló átvezető jeleneteknek, illetve a kitűnően kidolgozott karaktereknek köszönhetően mégiscsak az utóbbi idők leghangulatosabb sztorijával van dolgunk.

Bár a GTA részek zseniális humorához természetesen nem ér fel, a western témájú játékok közül még mindig magasan a Gunnak van a legütősebb meséje. Különösen tetszett, hogy a játék egy bizonyos szakaszában Colton átkerül a törvény túlsó oldalára (hogy honnét hova, azt persze nem árulom el) és pont azok ellen kell harcolnia, akiket korábban barátainak hitt. Hősünk célja persze az, hogy megbosszulja Ned halálát, illetve kiderítse a nevelőapja körüli rejtélyeket. A történet egyedüli hibájaként talán azt lehet felróni, hogy bizonyos részeket kicsit túlságosan is összerántottak: olyan érzésem volt, mintha egy kereskedelmi tévében levetített klasszikus western agyonvágott verzióját nézném…

Ha össze akarjuk vetni a Gunt a műfaj olyan igazi klasszikusaival, mint Mafia vagy a GTA sorozat,akkor érződik rajta, hogy a készítők hasonlóra törekedtek

A Gun bizonyos szituációi során például fontos események jelzik, hogy hősünk karrierjének most egy új szakasza következik és ez befolyással lesz a játékmenetre is, de aztán ismét történik valami, ami azonnal megszakítja az egészet. Amikor például Empire Citybe érünk, Coltont kinevezik sheriffnek, így arra számítunk, hogy most aztán jó kis városvédő küldetések következnek, ám az ifjú revolverhős hamar szembekerül a vezetőséggel, így túl sok időnk ezt nem lesz kitapasztalni. Maga az egész játék nem tart tovább 6-8 óránál, attól függően, hogy hány mellékküldetést vállalunk, illetve hogy mennyit szenvedünk a végső összecsapásnál, ami amúgy a játék egyetlen igazi kihívást jelentő pisztolypárbaja (persze normál szinten).

Ha össze akarjuk vetni a Gunt a műfaj olyan igazi klasszikusaival, mint Mafia vagy a GTA sorozat,akkor érződik rajta, hogy a készítők hasonlóra törekedtek

A lovakat ellopják ugye?

Maga a főjáték tehát igen rövid, és relatíve kevés főküldetéssel találkozunk benne, viszont ezek igazán változatosak, izgalmasak és jól kidolgozottak. A Gun egyik nagy erénye, hogy ügyesen keverték benne a realisztikus, taktikai elemeket és az egyszerű, kőkemény akciót – ebből a szempontból az I/O Interactive Freedom Force-jára emlékeztet a leginkább. Kalandjaink során többek között hidakat kell megvédenünk az apacsok támadásától, egy klasszikus „Hatosfogat”féle postakocsi-védelemben kell részt vennünk, TNT robbanóanyaggal játszadozva kell robogó vonatokat megállítanunk, különféle ágyúkkal durrogtatnunk és még sorolhatnánk. Ráadásul lóhátra is ülhetünk, ami talán a legnagyobb királyság a Gunban.

Míg más játékokban a lovas üldözések általában külön kis epizódként szerepelnek, itt a lovaglás szerves része a játéknak. Derék paripánk hátán ülve nem pusztán utazhatunk, hanem vágtára is serkenthetjük, átugrathatjuk vele az akadályokat, orcán rúgathatjuk vele az ellenséges banditákat, illetve el is taposhatjuk őket, sőt, a nyeregből lőhetünk. Remek ötlet, hogy ha túlságosan hajszoljuk a lovunkat, a sarkantyúnkkal folyamatosan gyötörve szegény párát, akkor egy idő után ki fog dőlni alólunk és nézhetünk másik hátas után. Ami egyébként kicsit a GTA mintájára működik: csakúgy, mint Rockstar klasszikus sorozatában, ahol bárki autóját „meglovasíthattuk”, itt is „megautósíthatjuk” a lovakat.

Ha össze akarjuk vetni a Gunt a műfaj olyan igazi klasszikusaival, mint Mafia vagy a GTA sorozat,akkor érződik rajta, hogy a készítők hasonlóra törekedtek

A lótolvajlás művelete némileg hasonlóképpen zajlik a GTA-khoz: az ácsorgó gebéket bárhonnanelvihetjük, míg az éppen „használatban lévő” pacikat úgy tudjuk megszerezni, ha gazdájukat kilőjük a nyeregből. Igazából a lótolvajlás a játék legkevésbé precízen és érdekesen kidolgozott eleme.

Igaz, a különféle kocsimárkákkal ellentétben lómárkák ugye nem nagyon léteznek, de a készítők legalább másféle hátasokat is préselhettek volna a játékba: szamarak, öszvérek, irányítható lovaskocsik, vagy a jó ég tudja még mi. Ráadásul annak sincs következménye, hogy elcsaklizzunk a gebéket, pedig a lótolvajlást a vadnyugaton szigorúan büntették, a régi tulaj az ökölrázáson kívül a legtöbbször másra is vetemedett… Kicsit kiábrándító az is, hogy hősünknek nincs egy saját pacija: mennyivel hangulatosabb lett volna, ha van állandó derék hátasunk.

Ha össze akarjuk vetni a Gunt a műfaj olyan igazi klasszikusaival, mint Mafia vagy a GTA sorozat,akkor érződik rajta, hogy a készítők hasonlóra törekedtek

Sokszor szól a hatlövetű

Mivel igazi westernhőst irányítunk, aki mindenkit ledurrant, aki csak ferdén néz rá, mi viszont nemrendelkezünk Clint Eastwood különféle inkarnációinak képességeivel, ezért a drága készítők egy kicsit besegítettek nekünk. Az autó-célzás különféle változataival könnyen megtalálhatjuk az ellenséget, még akkor is, ha az galád módon elbújik valamilyen tereptárgy mögött. A legpraktikusabb azonban a puska használata, amellyel first person módba kerülünk, így sokkal könnyebben le tudjuk szedni a távolabb lévő ellenségeket.

A másik a „csíter” mód, a „quick-draw”, amely nagyjából annak felel meg, amikor a Clint Eastwood hirtelen előrántja Coltját a moziban, a játékban pedig minden lelassul körülöttünk, hogy kényelmesen le tudjuk szedni az ellenséget. Biztosan nem hallott még senki erről az effektről, ezért leírom, hogy ez engem leginkább valamilyen „bullet time”-ra, vagy mire emlékeztetett, amelyet még oly kevés játékban láthattunk…

Ha össze akarjuk vetni a Gunt a műfaj olyan igazi klasszikusaival, mint Mafia vagy a GTA sorozat,akkor érződik rajta, hogy a készítők hasonlóra törekedtek

Coltonnak emellett szerencsére végtelen tölténytára van, így sohasem kell újratöltenünk. Másrészt hősünk közelharcban lazán le tud szedni több tucat ellenséget egy tőrrel, vagy csatabárddal is a kezében, úgyhogy a játék akciórésze nem nevezhető éppen realisztikusnak… Ennek ellenére azért közel sem primitív a csata, hiszen az ellenség egész ügyesen védekezik mind közelharcban, mind a pisztolycsaták során.

Maga a lövöldözés egyébként igen élvezetes, különösen akkor, amikor a banditák lovon közelednek felénk bőszen, és választhatunk, hogy ledurrantjuk őket a paripájuk hátáról, vagy épp hogy a lovukat lőjük le (ugye?).

Ha össze akarjuk vetni a Gunt a műfaj olyan igazi klasszikusaival, mint Mafia vagy a GTA sorozat,akkor érződik rajta, hogy a készítők hasonlóra törekedtek

Igazi vadnyugat

Az akciórész tehát szórakoztató, de ugyanakkor meglepően erőszakos is. Aki eddig ebben a műfajban a GTA-t tartotta a legdurvábbnak, az csalatkozni fog, ugyanis a Gunban rendkívül szemléletesen ábrázolják a halálnemek minden formáját. A fejlövésekkel például simán szét lehet fröccsenteni a szerencsétlen áldozat agyvelejét, ami kis tócsában a földön landol, az egyik átvezetőben pedig premier plánban láthatjuk, ahogy egy szép nőnek egy borotvával felhasítják a torkát. Ha már a nőknél tartunk: a Gunban található fontosabb női szereplők mind prostik és persze mindenkivel összefekszenek, az egyik jelenetben például azon folyik a diskurzus a banditák között, hogy kit fog már végre a hölgy a szájával kezelésbe venni: hősünket, vagy egy (másik) banditát (ezen persze aztán ki is tör a csetepaté.)

Persze a Vadnyugat nem volt olyan tiszta és politikailag korrekt, mint a John Wayne westernfilmekben, de mivel maga a Gun egyéb téren nem túl realisztikus, érezhető, hogy ez a szándékosan hatásvadász „szex és erőszak” csak a jobb eladások, illetve a GTA-ra való utalás miatt került a játékba.

A szex és erőszak mellett egyébként kicsit értelmetlenül szadista dolgokat is művelhetünk: például vehetünk skalpolókést, amelynek segítségével indián módra szabadíthatjuk meg a haldokló áldozatot fejbőrének felső részétől. Ez azonban a játékmenet szempontjából teljesen felesleges, ugyanis a halálosan sebesült áldozatok már nem lőnek vissza és a játék a skalpolásokat még csak nem is tartja számon, mint ahogy azt a GTA-kban megszokhattuk.

Kicsit olcsó megoldás az is, ahogy a városban való mészárlásokat kezeli a Gun. Ha ugyanis elkezdjük mészárolni a lakosságot, akkor csökken a város „türelme”, míg végül belovagol egy városvédő híró, akit egy párbaj során nevetségesen könnyedén elintézhetünk. Miután a fickó kilehelte a lelkét, minden visszatér a normális kerékvágásba, mintha mi sem történt volna… Kissé szánalmas megoldás, különösen olyan játékok után, mint a Fable, ahol minden tettünket megjegyezték.

Ha össze akarjuk vetni a Gunt a műfaj olyan igazi klasszikusaival, mint Mafia vagy a GTA sorozat,akkor érződik rajta, hogy a készítők hasonlóra törekedtek

Egy kis „mellékes”

Csakúgy, mint a GTA-kban, a Gunban is vállalhatunk különféle mellékküldetéseket és ezek egész eredetiek és szórakoztatóak. A városokban például a wanted poszterek segítségével fejvadász küldetéseket vállalhatunk, a farmokon igazi tehenészlegény módjára próbálkozhatunk a szarvasmarhák terelgetésével, a kocsmákban pedig kártyaversenyekben vehetünk részt.

Sajnos ezek a mellékmissziók egy idő után elég önismétlővé és unalmassá válnak: a fejvadászat például mindig azzal végződik, hogy megkeresünk egy bandavezért és az embereivel együtt le kell őket durrantani (igaz, egyszer vissza kellett vinnem egy „meglovasított” paripát) és azon kívül, hogy pénzt és a különféle képességeink terén bónusz pontokat kapunk, nincs túl sok teteje az egésznek. Egy idő után rá is untam ezekre és inkább a főküldetésekkel foglalkoztam.

Azért sincs túl sok értelme ezekkel a mellékküldetésekkel babrálni, mert igazából nem fogunk nagykülönbséget észrevenni, hogy most 1 százalékkal „pontosabban célzunk”-e vagy sem. Egyébként is vásárolhatunk különféle jobb fegyvereket (illetve a sztori küldetések végén is megjutalmaznak ilyenekkel), vagy az „egészségügyi csíkunkat” növelő dolgokat, úgyhogy normal szinten nem egy nagy etvasz ezek nélkül befejezni a játékot.

Ha össze akarjuk vetni a Gunt a műfaj olyan igazi klasszikusaival, mint Mafia vagy a GTA sorozat,akkor érződik rajta, hogy a készítők hasonlóra törekedtek

Széles vásznú technicolor

Érdekes, hogy míg a Gun multiplatformra készült, elvileg nem kellene, hogy a grafikának nagyon konzolos feelingje legyen, hiszen egy Xbox 360-as verzió is a boltokba került, ami papíron sokkal szebb megjelenítésre képes, mint egy átlagos PC. Ennek ellenére a Neversoft túlságosan nem kényeztetett el minket: a grafika részletessége és kidolgozottsága az első generációs Xbox szintjét nem nagyon haladja meg.

Ami körülbelül azt jelenti, hogy a környezet szép, színgazdag és viszonylag kimunkált, a karakterek aránylag sok poligonból állnak, viszont a textúrák kicsit mosottak, pedig egy Xbox 360 porttól azért nem ezt várná az ember… A kicsit ósdi motor ellenére azért a vadnyugati környezet (lepukkant kis városok, sziklás kanyonok, napszítta prérik) igazán hangulatos és jól adja vissza a klasszikus westernfilmek színvilágát.

Nem panaszkodhatunk a szinkronhangok terén sem, hiszen igazi sztárokat vettek fel a játékhoz (lásd a dobozban) és a játék zenéje is ügyesen kerüli a szokásos „jaj de Ennio Morricone akarok lenni”-féle zsákutcát, helyette inkább a klasszikus hollywoodi westernek muzsikáihoz hasonló részeket hallhatunk.

Ha össze akarjuk vetni a Gunt a műfaj olyan igazi klasszikusaival, mint Mafia vagy a GTA sorozat,akkor érződik rajta, hogy a készítők hasonlóra törekedtek

Matiné mozi

Ha össze akarjuk vetni a Gunt a műfaj olyan igazi klasszikusaival, mint Mafia vagy a GTA sorozat,akkor érződik rajta, hogy a készítők hasonlóra törekedtek, csak sajnos kissé összecsapták az egészet. Az eleinte ígéretes és jól kidolgozott sztori a játék vége felé egyre semmitmondóbb lesz és a befejezés is igencsak gyenge. A fősztori küldetései ugyan egész változatosak, viszont maga a játék annyira rövid, hogy jogosan érezzük, hogy még ez a minimum… Ennek ellenére így az év végére a Prince of Persia 3 után mindenképpen ajánlom a Gunt egy végigvitelre, mert egy ideig most úgysem fogunk dúskálni hasonló címekben…

-BadSector-(2005)

Pro:

+ Végre egy western játék
+ Ütős, pörgős akciórészek
+ Jól kidolgozott sztori

Kontra:

– A GTA-nál jóval lineárisabb a játékmenet
– Sok bugot lehet felfedezni
– A grafikán még lehetett volna csiszolni


Kiadó: Activision

Fejlesztő: Neverloft, Rebellion Developments

Stílus: Akció-kaland

Megjelenés: 2005-2006

RETRO - Amilyen népszerűek voltak anno az amerikai, majd később a spagetti westernek a mozikban, annyira kevés játék készül mostanában ebben a témában. A Tony Hawk sorozatról elhíresült Neversoft a Gunnal szeretne változtatni ezen a sajnálatos tendencián…   Bár a filmvásznon Gary Cooper és Clint Eastwood mindig élve megúszta a pisztolypárbajokat a film végére, az élet a vadnyugaton valójában sokkal keményebb, erőszakosabb és főleg rövidebb volt, mint azt a moziban láthattuk. Hasonló jelzőket lehetne felsorolni a western témát GTA köntösbe öltöztető Gunra is, amely kegyetlen jeleneteiben időnként meglepő módon még a Rockstar autótolvajos játékait is felülmúlja, ám sokkal rövidebb azoknál.…
A Gun egy western miliőbe ágyazott kellemes GTA-klón, kidolgozott sztorival és dögös akciójelenetekkel. Túl sok összetettséget azért ne várjunk.

Gun

Játékélmény - 8.5
Grafika - 8
Történet - 8.5
Zene/Audio - 8.5
Hangulat - 8

8.3

KIVÁLÓ

A Gun egy western miliőbe ágyazott kellemes GTA-klón, kidolgozott sztorival és dögös akciójelenetekkel. Túl sok összetettséget azért ne várjunk.

User Rating: 4.15 ( 1 votes)

Spread the love

https://smallseotools.com/

Kiemelt partnerünk: www.konzolkirály.hu