FILMKRITIKA – Cyborg test, ártatlan, hatalmas szemek, tündéri pofika: így néz ki Alita, aki ugyanakkor „a harc igazi angyala”. Úgy csépeli, szeleteli, rúgja szét cyborg és másféle, még durvább ellenfeleit, hogy azok sokszor köpni-nyelni sem tudnak – legfeljebb csak a saját vérüket…

Yukito Kishiro, japán cyberpunk és posztapokaliptikus témákat felölelő, kilencvenes években népszerű mangáiból készült James Cameron forgatókönyvéből és aktív közreműködésével, Robert Rodriguez rendezésben az Alita (Rosa Salazar), amely egy egész különleges cyborg lány történetét meséli el. Alita tényleg a „harc angyala”: az angyali, fiatalnak tűnő arcocska, hatalmas szemek mellett a lány tökéletes gyilkológép: egy rég letűnt civilizáció professzionális harcosa, aki a város alvilágának és a helyi hatalmasságoknak is célpontjává válik – mígnem űzött vadból vadásszá nem válik…

Szemétből guberálták, vérprofi cyborg lett belőle…

Dr. Dyson Ido (Christoph Waltz) egy nap a szemétben – melyet a felettük lebegő város hajít le az alsó romvárosra folyamatosan – talál egy női cyborg fejet és egy viszonylag ép törzset. A fej csodával határos módon még életben van, ezért úgy dönt, hazaviszi és cyberprotéziseket illesztve a lány fejéhez és törzséhez, létrehozza Alitát. Amikor Alita felébred, nem emlékszik semmire, minden új neki és naív rácsodálkozással fogadja be az ő körülvevő romváros világát. Új emberekkel – leendő barátokkal, ellenségekkel, szerelmekkel egyaránt – találkozik, köztük Chirennel (Jennifer Connely), Ido volt feleségével, Hugóval (Keean Johnson), egy jóvágású, de annál simlisebb, speciális alkatrészeket beszerző utca sráccal, és jó pár cyborggal, akik a legtöbbször elég barátságtalanok Alitával.

A sztori leginkább olyan, mintha egy japán fantasy szerepjáték (jrpg) története lenne – engem egész konkrétan a Final Fantasy játékokéra emlékeztetett. Ez részben pozitívum, hiszen szívesen éltem át e 3D-s látványmozival egy újfajta kalandot, részben azért elég kiszámítható, és sok helyről visszaköszönő mesével van dolgunk.

„Angyali” harc

A kissé tehát sablonos sztorit leszámítva a látvány mindenképpen nagy pozitívuma a filmnek. A 3D-ben pompázó cyberpunk, steam-punk vizuális elemeket is egyaránt felmutató világ igazán magával tudja ragadni a nézőt, legfeljebb azt sajnáltam, hogy a szó szerint „alá-fölérendelt” kétféle társadalomról túl sokat nem tudtam meg.

A rendkívül látványos, izgalmas harcok terén sem lehet okunk panaszra: Alita akár a legnagyobb behemót óriáscyborgokat is úgy cikáz össze-vissza, hogy a legblazírtabb akciófilm-rajongó is elégedetten csettinthet.

…a vágyunk csak ennyi?

Videojátékos sztori, nagyszerű látvány, hagyományos sci-fi (cyberpunk) tartalom: nagyjából ennyiben össze is lehetne foglalni az Alitát, amelyet alkotói meg sem próbáltak a Blade Runnerből ismerős, vagy ahhoz fogható filozofikus tartalommal megbolondítani például a cyborg létről, vagy a film univerzumának múltjáról is jelenéről. Pedig a lebegő, gőgös, arisztokratikus város szinte adta magát a John Bormnan Zardozához hasonló kicsit mélyebb értelmezésekhez: kik is élnek odafent és hogyan tudják ennyire uralmuk alatt tartani a lenti társadalmat.

Így például Cristoph Waltz és Jennifer Connely például hiába alakítanak nagyszerűen és rutinosan szerepeikben, ők maguk is elsikkadnak benne, csak mellékszereplőkké silányulnak, nem tudunk meg ahhoz elég információt róluk, hogy karakterük kiteljesedjék. Szinte minden csak Alitáról szól, az egész történet, az összes fontosabb esemény leginkább csak körülötte összpontosul, így a többi karakter – talán Hugo kivételével – nem kap elég levegőt ahhoz, hogy kellőképpen érdekesek legyenek.

Az Alitával kapcsolatban tehát nekem is voltak hiányérzeteim, de azért azt 57/100 körüli Metacritic értéket tessék elfelejteni; az Alita egy igazán korrekt és élvezetes cyberpunk mese, amely talán nem nő fel japán képregényes múltjához, vagy olyan klasszikusokhoz, mint a Páncélba zárt szellem, vagy a Szárnyas fejvadász, de mindenképpen figyelemre méltó, látványos, izgalmas alkotás, csak mély filozofikus sci-fi mondanivalóra ne tessék számítani.

-BadSector-