TESZT – Zombik téren mostanában sem vagyunk elhanyagolva: bár a Black Summer elkeserítően rossz tévésorozat lett, viszont nemrég zárult a Telltale Walking Dead sorozata, rövidesen jön a Days Gone, most pedig az egyik kedvenc regényem, a Max Brook által írt World War Z videojátékos adaptációjáról írhatok.

Az eredeti regény arról szól, ahogy az emberiség összeomlik, majd lassan szedi magát össze egy zombiapokalipszis után. Különböző népeket, perspektívákat mutat be, illetve mély gondolatokat is arról a világból, amely rendkívül ellenségessé vált a halottak miatt. A World War Z-ból film is készült Brad Pitt főszereplésével, illetve David Capaldi, a Doctor Who tévésorozat főszereplője is szerepelt benne. A videojáték a tévésorozat alapján készült és egész konkrétan egy co-op shooter, amelyben végre a lootnak is nagy szerepe van.

A Sabre Interactive címe igen nagy meglepetés, lévén a film franchise konkrétan halott, mivel a folytatást kukázták és sokan arra gondoltak, hogy csak egy nagy, nem túl szórakoztató lehúzás készül majd belőle – különösen, mert ennyire közel van a Days Gone-hoz. Nos, igen nagy meglepetésnek tűnhet, hogy a World War Z játék végül is… fun?

Left For Dead roadshow a világ körül

Igazából nincs központi történeti szála a World War Z-nek, hanem a kampány mód négy különböző epizódra van felosztva, ahol különböző túlélők próbálnak különféle feladatokat végrehajtani. Mind a négy epizód különáll a többitől, szóval nincs átívelő sztori, vagy akár kameó karakterek a többi epizódból. Az első epizód New Yorkban játszódik, ahonnan négy karakter próbál meglépni, amíg a hordákkal harcol. A második rész már Jeruzsálembe kalauzol el minket, ahol egy tudós életét kell megmenteni, aki egy olyan fegyvert tud aktiválni, amely megállíthatja a hordákat. A harmadik epizódban már a havas Moszkvában járunk, mely városban pár menekült a városból ki akarja pucolni a zombihordákat. Végül a negyedik részben a felkelő nap országába: Japánba vezet útunk.

A játékosnak két választása van, amikor co-opban játszik: vagy online, vagy offline eshetünk neki a zombihordáknak, de még az online játékmódban is az AI átveheti a kilépett/leszakadt játékosok helyét. Az AI egyébként egész kompetens, és mindenhová követ, meggyógyít, sőt, ha kell, fel is éleszt. Amennyiben nem akarsz igazi, élő játékosokkal játszani, akkor kifejezetten hasznos.

Az egyedüli probléma az AI-val, hogy nem lehet parancsolni nekik, így stratégiai pontokhoz sem rendelhetjük hozzá őket, illetve különféle célpontokat sem tudunk megvédeni velük, miközben mi magunk éppen azzal vagyunk elfoglalva, hogy a sztorihoz kötődő feladatot végrehajtsunk.

Összesen öt nehézségi szintet kapunk: Easy, Normal, Hard, Very Hard és Insane. Egy ilyen „hordás” zombis játéknál logikus lenne, hogy ettől egyre több zombival kelljen megküzdenünk, de valójában ez csak kevesebb lőszert és gyógyszert jelent, amelyeket a térképen találhatunk. Még a legkönnyebb nehézségi fokozatban is lerohanhatnak a zombik, ha nem vigyázunk.

A zombik pont olyanok, mint a filmben: felrohannak a falra, és egymásra is felmásznak, hogy elérjék a játékost. Összesen négy különböző zombitípussal kell szembe szállnunk, akik a térképen jellenek meg: „osonók” (lurker: rád ugranak és főleg ütnek, harapnak), gázzsákok (gasbag: amikor beléjük lősz, akkor mérges gázt eresztenek ki) „bika” (bull: egy hatalmas zombi, amely úgy kaszál el, mint egy rugby játékos a labdával rohanó ellenséget) és a „sikoltók” (screamers: további zombikat vonzanak oda). Igazából a legnehezebb zombitípus a bika, a többit elég könnyel el lehet intézni.

A nagyobb hordák, amelyek időnként feltűnnek, azért elég nagy kihívást jelentenek – a nehézségi szinttől függően – de szerencsére náluk nincs szükség fejlövésekre, hogy túléld az apokalipszist. Bár nincs túlzottan epikus sztorija a World War Z-nek, a játékmenet, és a co-op élménye ezekért kárpótol.

Fegyverek, robbanások, mikrotranzakció

A World War Z-nek van egy saját pénzrendszere, amelyben zsetont a játék során szerezhetünk (még akkor is, ha veszítünk) és különféle tárgyakat vásárolhatunk belőle. Booster packokra, loot boxokra, illetve készpénzt tartalmazó dobozokra számítottam, de a fejlesztő mégsem ezt a megoldást választotta, hanem csak a pályák végén ad készpénzt. Minél nehezebb a játék, annál több pénz üti a markunkat a pálya végén.

Két dolgot lockolhatunk még ki a pályák végén: egy újabb mordályt, amellyel a zombikat irtod és egy szintlépést. Összesen 19 puska van a játékban, de ezeket a puskákat upgrade-elhetjük is hat-hét szinttel, ezzel erősítve tulajdonságaikat. Az általunk irányított karakter szinteket is lép és összesen hat különböző osztály van, amelyeket a játékos ki tud lockolni: Gunslinger, Hellraiser, Medic, Fixer, Slasher, Exterminator. Az összes képességfának harminc szintje van, szóval a játék nagyon sokat kínál a kilockolhatóság tekintetében. Az egyetlen egy dolog, amit RPG szinten kihagyott a játék, az a kozmetikázás, tehát nem tudjuk hősünk külsőjét változtatni, de összesen 16 karakterrel játszhatunk kampány során, szóval annyira nem hiányzik ez az opció.

A játékmenet feltűnően hasonlít a Left 4 Dead játékokra, csak külső nézetben. Négyen, csapatban hajthatunk végre különféle célpontokat, mielőtt a következő pályarészre kerülnénk. Elég minimális történet is van a szintek között és a karakterek között párbeszéd is elég ritka, de legalább a színészi tehetség terén egész korrekt a játék. A feladatok legnagyobb része a túlélésről szól, esetleg valamilyen fontos tárgyat kell begyűjteni, vagy kinyitni egy ajtót, vagy más hagyományos célt elérni. Az AI directorhoz (ami meghatározza mikor jön a horda és mennyi ellenség van, valamint mennyire agresszívak) kötődik egy olyan mechanizmus is, amely a zajforrásokhoz, illetve a csendhez kötődik. Bizonyos esetekben, ha a játékos hangtompítós fegyvert használ és egyébként nem csap zajt, akkor meg lehet vele akadályozni, hogy a hordát előhívja egy-egy becserkészett zombi. Ám egyébként az AI directort illeti, az ellenséges horda összetétele és a speciális zombiká változhatnak, de a feladatok a különféle térképeken ugyanazok maradnak, szóval magasabb szinten ismét végigtolva a hadjáratot sajnos nem sok minden változik a már említett lőszer és kötszer mennyiségen túl.

Ha már az AI-nál tartunk, akkior az s eléggé kiábrándító, hogy bár le tudunk rakni védekező fegyvereket bizonyos helyekre, ugyanakkor az AI társunk nem használja ezeket, hogy a zombikra lőjön.

A játékmenet azért összeségében igen korrekt, és bár emlékeztet kicsit a régi Left 4 Dead játékokra, azért szerencsére például a képességfa másmilyen és a játékosok több pénzt költenek, hogy haladjanak a játékban.

Ami a multiplayer módot illeti, az kicsit fura, mert bár a CO-OP módban választhatsz osztályt, a multiplayerben csak egy list kapsz az osztályokról, amelyeket kiválaszthatsz, hogy újra elkezd velük a szintezést. Rengeteg multiplayer játékmód van és bár mindegyikben van horda, azért van itt minden az egyszerű team deathmatch-tól kezdve a King of the Hillig. Ezek mind szórakoztatóak, de igazából ez a játék a CO-OP módban tud érvényesülni. Sajnos ez a lokális CO-OP-ra nem vonatkozik, az ugyanis kimaradt a játékból…

Nem egy Brad Pitt-film…

Bár a játékmenet jó alapot képez a játékhoz és bizonyos sztorielemek változatosak és érdekesek, de a World War Z mégiscsak erősen B-kategóriás címnek mondható. A grafika ugyan nem csúnya, de a laikus barátainknak biztos nem ezt fogjuk majd mutogatni, hogy mit tud már a konzolunk, vagy PC-nk. Elfogadható módon ábrázolja a környezetet, az ellenségeket, a játékost és az NPC-ket de semmi több.

A környezet kicsit „vérszegény” – legalábbis ami a kidolgozottság minőségét illeti – elmosott bizonyos helyeken, sőt, a messze látható textúrák az Xbox 360-as és PS3-mas időket idézik. Az animációk egész korrektek, viszont mennyire szívet melengető, amikor ugyanazt a „zombihalmos” jelenetet láthatjuk, mint a filmben, viszont a kidolgozottságuk hagy némi kívánnivalót maga után. Ráadásul hiába is járunk a világ négy sarkán, még a speciális zombik is ugyanúgy néznek ki mindenhol.

Ha már a „vérszegény” jelzőt említettük, ez szerencsére egyáltalán nem igaz a játékban való lövöldözésre és trancsírozásra: fröcsög a vér rendesen, és röpködnek a végtagok.

Ami a zenét és a hangokat illeti: a menüzene kiváló és a játék közben hallható dallamok és igazán dinamikusak, ugyanakkor a fegyverhangok, illetve a robbanások hangjainak kidolgozása kiábrándító. Nincs semmilyen mélységük és erre csak rátesz két lapáttal a szintén elég gyenge hangú puskák dörrenése, gépfegyverek ugatása. Mindez alaposan lerontja az egyébként epikus csaták hangulatát.

Csak egy harapás…

A World War Z egy aránylag szórakoztató játék, nem rossz, de nem is annyira jó, érződik rajta a B kategória. Egyszerű, könnyű „üssük el a délután valamivel” típusú cím. Ha vannak barátaid, akikkel szívesen elütöd az időd, zombikat írtasz ki velük és aránylag jól szórakozol nos, arra megfeleő. Ha epikus sztorira, és Last of Us/Days Gone kaliberű sztorira vágysz, akkor ez nem a te játékod.

-Dante-(fordította: BedSector)

Kiadó: Focus Home Interactive

Fejlesztő: Sabre Interactive

Stílus: Third-Person Shooter

Megjelenés: 2019. április 16.