Menu

Life is Strange 2 – Episode 3: Wastelands – Kaliforniába jöttem…

TESZT – A Dontnod nem sieti el. Nem adja ki olyan szorosan az epizódokat, ahogy anno a Telltale tette, de cserébe bővebb adagokat kapunk az amúgy egyre jobbá formálódó Life is Strange 2-ből, aminek ezzel a fejezetével túljutottunk a középponton. A túra folytatódik, de még hogy…

 

Ugye a történet abból áll, hogy Daniel és Sean, a két testvér menekül az Egyesült Államok nyugati partján, hogy végül Mexikóba jussanak. Az előző felvonás Oregonban volt, most már Kaliforniában tartunk. Itt joggal mondhatom, hogy hátradőlhetünk, mert kicsit belassulnak az események, ami egy ilyen epizodikus játék esetében egyszer be szokott következni.

Hippik

Tetszett az, ahogy a felvonás elején kaptunk egy rövid összefoglalót, amiben láthatjuk, hogy miként jutottunk Seattle környékéről oda, ahova. Ez valamelyest a The Walking Dead utolsó évadára emlékeztett, és bevallom őszintén, kiváló ötlet volt a Dontnodtól. A testvérpáros amúgy a hippikhez csapódott, így például Cassidy és Finn is szerepet kap a Wastelands névre hallgató harmadik epizódban. Daniel és Sean kapcsolata finoman szólva megroppan ebben a fejezetben, ugyanis kicsit külön kerülnek egymástól, de ez mégis jó dolog, hiszen így egy kisebb karakterfejlődésen esik át a két főszereplő. Sean esetében például előbukkan majd egy jelenet, amiben az apjával beszélget (ha jól emlékszem, Esteban a neve). Miközben ő úgy érzi, hogy kezdi megtalálni a helyét, az öcskös – akinek ugyebár speciális képességei vannak – a gyerekkorban szokásos irigység mellett úgy érezheti, hogy elszakad a testvérétől. Ez megadja a hangulatot – most nincsen olyan hú de nagyon sok akció, mivel maga a környezet is visszafogja magát.

…no nem úgy, ahogy gondolnánk. Igencsak szépen kidolgozottnak tűnik a kaliforniai táj, amiben teljesen egymásba fonódónak nevezhetjük a vadvilágot az emberiséggel. Csendes kis terület, ahol hallani, amikor a többiek beszélgetnek egymással a tábortűz mellett – szerintem igencsak nyugtató hatása van ennek. De azért visszatérnék a hippikre: azért van itt akciózás, mégpedig fű témában. Ez is azért érinti napjaink politikáját: az Egyesült Államokban ugyanis nem mindenütt legális a marijuana, és – ahogy az első két fejezetben is tapasztalható volt – ezzel próbál a Dontnod a modern politikai szituációba belenyúlni. Cseles húzás, de érthető.

Kiszámíthatóság

Az a baj ezzel a fejezettel, hogy kicsit úgy érződött, mintha erőltetett, már-már kiszámítható módon tűntek volna fel azok a bizonyos drámai jelenetek. Ez rontja le az amúgy kiemelkedő összképet, mert a hátradőlés nem egy tiszta széken történik, hanem egy piszkos kanapén. A Dontnod már-már saját magát zárta ketrecbe azzal, ahogy Daniel képességeit ezúttal minimalizálta, és ahogy a Wastelandsben nem nagyon volt annyi akciózás vagy legalábbis interaktivitás, amire idáig példa volt.

Ettől függetlenül jó élmény volt ezzel a felvonással eltöltenem az időmet, mert szerintem mostanra már igencsak elágaznak a döntések révén az események, és bár teljesen mindegy, ahogy Sean és Daniel között ápoljuk a kapcsolatot, a kaliforniai erdőkben próbatételre kerül a testvéri viszony, ami pedig a jövőben érkező (tényleg jövőben: több hónapot kell várnunk rájuk…) fejezetek esetében hozhat igencsak izgalmas, fotelbe kapaszkodós pillanatot.

VII.6

Úgyhogy zárjuk egy obligát hétféllel ezt a monológot (amit amúgy echte félálomban gépelek, de talán nem leszek zargatva hetekig), mert bár nem ROSSZ a Life is Strange 2 harmadik epizódja, de nem is kifejezetten ütős. Érthető? Mondjuk úgy, hogy ez lehet az a pont, ahol bár valamelyest leül a kaland, tuti, hogy lesznek még eldobom az agyam momentumok, mire a Diaz testvérek (és nem, ezúttal nem fogok Sebhelyesarcú / Scarface idézettel élni…) eljutnak Mexikóba. A licenszelt soundtrack megadta a hangulatot, s a képletes tábortűz csak egy kis nyugis pihenő eme májusi estén. Legalább a kidolgozottság (itt konkrétan a történetre és a karakterekre célzok ezzel a jelzővel) abszolút a helyén van. Erre szerintem nem nagyon lesz probléma a hátralevő két fejezetben.

S ha már megemlítettem azokat, akkor jöjjön csak az a feketeleves: a negyedik epizódra augusztus végéig kell várnunk, majd a finálé december elején fog begurulni. Bár örülök annak, hogy a Dontnod előre közölte, hogy mikor fogja a Square Enix révén publikálni az epizodikus kalandokat, de ennyit váratni minket egy kicsikét, de tényleg csak egy icipicit necces. Nos, 7,6 pont a vége.

-V-

Pro:

+ Remekül kidolgozott környezet, ami hangulatot ad
+ A karakterek kidolgozttsága és mélysége remek fejlődést biztosít
+ A testvérek közötti viszony remek dolgokat vetít előre

Kontra:

– Picit erőltetettek a drámai jelenetek ebben az epizódban
– Mintha visszafogná magát az epizód
– Most várhatunk több mint három hónapot a folytatásra…


Kiadó: Square Enix

Fejlesztő: Dontnod

Stílus: Epizodikus, kaland

Megjelenés: 2019. május 9.

TESZT - A Dontnod nem sieti el. Nem adja ki olyan szorosan az epizódokat, ahogy anno a Telltale tette, de cserébe bővebb adagokat kapunk az amúgy egyre jobbá formálódó Life is Strange 2-ből, aminek ezzel a fejezetével túljutottunk a középponton. A túra folytatódik, de még hogy...   Ugye a történet abból áll, hogy Daniel és Sean, a két testvér menekül az Egyesült Államok nyugati partján, hogy végül Mexikóba jussanak. Az előző felvonás Oregonban volt, most már Kaliforniában tartunk. Itt joggal mondhatom, hogy hátradőlhetünk, mert kicsit belassulnak az események, ami egy ilyen epizodikus játék esetében egyszer be szokott következni. Hippik Tetszett…
Kaliforniába jöttem, mesterségem címere: Dontnod

Life is Strange 2 - Ep. 3: Wastelands

Játékmenet - 3.3
Grafika - 7.7
Történet - 8.8
Zene/Audio - 9.2
Hangulat - 9

7.6

Kaliforniába jöttem, mesterségem címere: Dontnod

User Rating: Be the first one !

Spread the love

No comments

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.



Kiemelt partnerünk: www.konzolkirály.hu

https://smallseotools.com/