SOROZATKRITIKA – Ez a sorozat tényleg elképesztő. Az HBO-n vetített Csernobil nem egy fantasy mese, nem sárkányokról, királynőkről, lovagokról, gengszterekről, vagy mesterdetektívekről szól, hanem egy ízig-vérig valóságos történetet mesél el egyszerű, teljesen hétköznapi, sokszor buta emberekkel a szovjet rezsim okozta döbbenetes atomkatasztrófáról. Nem csoda, hogy az ex-KGB-s Putyin rendszere már gőzerővel dolgozik a meghamisított orosz „válaszsorozaton”, ahol az amerikai CIA tehet mindenről.

 

1986-ban, amikor a Csernobil játszódik, 15 éves voltam és talán pont mentem valahová Budapesten, amikor a csernobili atomkatasztrófa megtörtént. A szovjethatalom csak napokkal később ismerte el, és csak a tényeket alaposan „megszelídítve”, meghamisítva. Hogy minket, magyarokat mennyire ért a sugárbetegség, azt nem fogjuk megtudni soha, talán csak pont az az ember tudna erre válaszolni, akik jelenleg is hatalmon van Oroszországban: Vlagyimir Putyin, ex-KGB ügynök, de ő nyilván nem fogja ezt sohasem megtenni.

Cinema verité

A Csernobil HBO-sorozat eredeti feljegyzések, iratok, a főszereplő Valerij Legaszov (Jared Harris) hangfelvételei és más források alapján készített el ezt a döbbenetes sorozatot, valóban élt, hétköznapi emberekkel: egy egyszerű, fiatal tűzoltósráccal és a párjával, lepukkant helyi pártfőtitkárokkal, táskás szemű, tudálékos mégis mérhetetlenül felelőtlen és ostoba főmérnökökkel, megfáradt tekintetű, táskás szemű, a szinte teljesen reménytelen helyzet és a globális katasztrófa ellen küzdő főszereplőkkel.

A felületesen jól, ám részleteiben egyáltalán nem ismert atomkatasztrófa eseményeit különböző, teljesen élethű és zseniálisan kidolgozott karakterek szemszögén keresztül láthatjuk, akik fokozatosan kerülnek események középpontjába. Vaszilíj Ingatyenko (Adam Nagaitis) egy fiatal tűzoltó, akit felesége, Ludmilla (Jessie Buckley) mellől kell kimennie tüzet oltania a gyilkosan sugárzó atomkatasztrófa mellé. Valerij Legaszov (Jared Harris) az atomerőművek tudósa, akinek Borisz Scserbina (Stellan Skarsgård) szovjet miniszterrel együtt kell a katasztrófa hatásait megfékeznie Gorbacsov (David Dencik) pártfőtitkár parancsára.

Építjük a szocializmust

Az emberiség történetének egyik legnagyobb katasztrófájáról van szó, a Szovjetunió vezetését, a katasztrófa hatékony elhárítását és a tények kiderítését mégis gátolja a borzasztóan elmaradott, zsarnoki, ostoba, szocialista rendszer. Hatalmas szerencsénk egyébként, hogy Gorbacsov volt az országot irányító pártfőtitkár, mert egy Hruscsov, vagy Sztálin kaliberű figura „vasökle” alatt, a végletekig visszamaradott, mindent eltusoló szovjet rendszerrel lehet, hogy sokkal súlyosabbá vált volna a katasztrófa, ránk, kelet-európaiakra nézve is.

Még így is emberi katasztrófák, tragédiák tömkelege zajlik le a szemünk előtt, embereket küldenek a halálba, csak azért, hogy több millió másik ember tovább élhessen, védtelen állatokat, kutyákat, teheneket gyilkolnak. Sokan azzal a tudattal teszik a dolgukat, hogy konkrétan tudják: bele fognak halni a sugárbetegségbe, de akkor is végre kell hajtani feladatukat.

Szocrealista

A Csernobil az elképesztően profi rendezésnek hála visszaröpít minket a nyolcvanas évekbe, minden teljesen – számunkra valahol torokszorítóan – autentikus, mintha egy korabeli dokumentumfilmet néznél. Hasonló jókat mondhatunk a nyolcvanas évekbeli, szándékosan elnyűtt, igénytelen ruhákról, az egyik helyi pártfőtitkár röhejesen béna, de szintén telitalálat frizurájáról és kinyúlt atlétatrikójáról.

Ebben a szocreál univerzumban mintha csak a gyerekkorunk lepukkant pesti szocializmusát látnánk: a lakótelepi házak, a szegény, „proletár” családok, a fontoskodó, mindennek gátat szabó, zsíroshajú, táskás szemű, buta, dagadt pártfőtitkárok mind-mind ismerősek azok számára, akik már betöltötték a harmadik, negyedik X-et.

Az igazi tragédia, hogy a rendszert maximálisan kiszolgáló, buta, korlátolt emberek, vagy a KGB vezetőjének döntései akadályozták, hogy hatékonyan, lehetőleg emberáldozatok nélkül, vagy minél kevesebb halálos sugárbetegséget elszenvedve gátolják a katasztrófa kiterjedését. Igazi csoda, hogy azért összességében, ez úgy-ahogy sikerült.

„A múltat végképp eltörölni”?

Persze azért ne legyenek illúzióink: itt nincs happy end, hiszen tudjuk, hogy a károk visszafordíthatatlanok, tudjuk, hogy a sugárbetegség mire képes és nincs ellene menekvés és egy olyan tekintélyelvű Oroszország van tőlünk nem messze, amely Gorbacsov Szovjetuniójánál is sokkal rosszabb. Nem véletlen, hogy készül az „ellensorozat”, ahol persze majd a CIA tehet mindenről. Ha az HBO nem is, de a magyar M1 biztosan leadja, efelől ne legyen kétségünk…

És még ők akarnak majd Magyarországon még egy atomerőművet építeni…

-BadSector-