TESZT – Véget ért a Life is Strange 2, ami nem biztos, hogy képes volt az első részhez felnőni, de ennek ellenére sem nevezhető rossznak a Dontnod újabb epizodikus alkotása, ami az amerikai utazás révén eltérő kalandokat kínált az idei év során. A hét befejezés közül egyik elterülhet előttünk.

Most intrónak csak annyit tudnék mondani, hogy erről a játékról még nem volt obligát utasítás, hogy írjak, úgyhogy ezt megelőlegezendő tesztelés.

Folytatás?

A Life is Strange 2 nem nagyon folytatása az első résznek, pedig mégis az, és ez az utolsó fejezet egyik jelenetében cameoként látszódni is fog – igen, a két játék egymásba ér, amire őszintén szólva nem számítottam, úgyhogy ez meglepően pozitív lett. De addig is el kell jutnunk az Egyesült Államok és Mexikó határán látható falig, és közben lehet, hogy mi magunk is a falig megyünk attól függően, hogy miként befolyásoltuk Danielt, az emberfeletti képességekkel rendelkező kistesót az előző döntéseink és epizódok során. Amúgy most egy hónappal a négyes számú felvonás eseményei után járunk, közel a mexikói határhoz, és megleltük anyánkat. A probléma csak az, hogy az epizód közel fele eléggé eseménytelenül telik, és több olyan karaktert is a képünkbe vág a játék, akikre nehezen (vagy nem) tudunk visszaemlékezni. Aztán haladnánk tovább, de nem jutunk messzire, ami miatt olyan összecsapott érzése van a Wolvesnak – hiszen eljutunk a határhoz, és durr, ekkor jön az utolsó nagy döntés. Már nem azért, de ennél láthattunk már jobbat a Dontnodtól. Az első rész fináléja a maga pszichoterror vonulatával, majd hirtelen meghozandó nagy utolsó döntésével, igen, az izgalmas volt, de ez így… hiába van hét eltérő befejezés, ez bizony gyengébb lett, mint négy éve.

Igen, így, őszintén kimondom: a Life is Strange 2 vége nem olyan hatékony, amilyen az első volt. Itt most elmagyarázhatnám, hogy mi a hét befejezés, de akkor nem sok értelme lenni nekiülni a kalandnak, de mivel egy határról van szó, és mindennek van határa, illetve errefelé hat ára (sponsored by „Tények”: drágulnak, drágul, drágább…), ki lehet találni, hogy mire célzok. Viszont azt kihangsúlyozom, hogy egy-két jelenet a befejezésekben igencsak szíven ütő tud lenni. (A montázs is. Itt… nem hagyatkoznék részletekre.) A hangulatot azért néhol nagyon durván eltalálták, és itt nem az van mint amit anno a Telltale csinált (és hamarosan talán az LCG csinálhat): a döntéseinknek tényleg van súlya. Ezért pedig jár egy taps a Dontnodnak.
Az ötödik részben visszatért a politikai irányzat is, ami főleg az első rész során volt jelen. Ahogy anno, úgy most is remek ötletnek tartom, hiszen a Life is Strange 2 mert belenyúlni abba a darázsfészekbe, és ezt becsülettel tette. Úgyhogy vannak azért jó dolgok, még ha nem is olyan maradandóak, mint az Arcadia Bay romjain való átvezetés.

Vándormadár

Az amerikai utazás során megőrzésre került a hangulat, amit a soundtrack is elég erősen alátámasztott – zeneileg sosem volt problematikus a Life is Strange, és a szinkron is viszonylag eltalált lett. Vizualitása már kérdéses – a karakterek nem néznek ki olyan hűdegyönyörűen, viszont maga a környezet szépnek tűnik. Javulás? Van.

A történet maga sem gyenge, csak a játékmenet esetében érzékelhető volt itt-ott egy kis belassulás, aminek nem kellett volna az utolsó részben bekövetkeznie. De valahogy mégis úgy értékelem a Life is Strange 2-t, ami egy olyan játék, amit tudok ajánlani az epizodikus játékok kedvelőinek. Ez egy olyan kaland, ami bár nem nagyon veszi fel a harcot Chloe és Max sztorijával, mégis egyedi, szomorú(ként is akár véget érő) élményben lehet részünk, ha belevágunk. Mondjuk akciósan, kb. 20-25 euróért (max 8 ezerért).

VIII

Nyolcat kap a teljes játék, az epizód maga pedig talán egy hetessel végzi, a korábban említett dolgok miatt. A Life is Strange 2 jó, de nem kiváló, és aki nem szereti a politikai irányzatot, sőt, az itt-ott rasszista utalásokat (hiába, Amerika egy nagy ország, és ott korábban szegregáció is volt… úgyhogy az ilyesmi arrafelé még mindig jelen van), annak nem tudom ajánlani Sean és Daniel történetét, amiből remélhetőleg a Square Enix kiveszi majd a Denuvót PC-n, mert én addig istenbizony meg nem veszem ezt a játékot. (Nincs kedvem egy felesleges DRM-hez, hogy aztán évek múlva pont amiatt ne működjön a játék! Friss példát is mondok: Tron Evolution 2010-ből. A SecuROM, a Denuvo előzménye miatt nem indul el. Erről ennyit…)

A végére még egy kérdés: ajánlom-e az ÚJRAJÁTSZÁST? Igen. Eltérő döntéseink eléggé eltérő befejezést eredményezhetnek, és nem csak olyat, hogy jaj, egy szemünk hiányzik, másszor meg nem – ennél jóval eltérőbbre tessék gondolni. Talán még annyit felhoznék a végén, hogy Daniel a korához képest nem hangzik megfelelően, ezen javíthattak volna; elvégre egy főszereplőről van szó – egy mellékszereplő esetében még elment volna ez, de így nem.

-V-

Kérjük, támogassátok a theGeek.hu oldalt a Patreonon, hogy fennmaradhasson, függetlenül, napi hírekkel és tesztekkel, a Patreon adományozó rendszerén keresztül! Köszönjük! theGeek csapata
Become a Patron!

Kiadó: Square Enix

Fejlesztő: Dontnod

Stílus: Epizodikus, kaland

Megjelenés: 2019. december 3.