Menu

Just Cause 4 – Pénzeszsák

TESZT – Ötödik kör a héten, “mert csak” négy. Ennek a játéknak nagyon nehéz bármi pozitívumot mondani, és nem csak azért, mert szerintem ezt a játékot a Square Enix kizárólag pénzszerzés céljából készíttette az Avalanche-csel, hanem azért is, mert ezen bizony akkora rókabőr érzékelhető, mint a franchise esetében eddig talán sosem.

 

Három évvel a Just Cause 3 után itt a 4 is, és sok dologban szerintem romlott a játék. Na, ehhez szerintem tudás kell, és ezúton remélem, hogy Rico Rodriguezt békén hagyják végre, mert már beleöregedett ebbe a kalandozásba, aminek első része még 2006-ban bukkant fel PS2-n, X-en, PC-n és Xbox 360-on.

jc4 secondary fire yd7h.1280

A jó

Van egy új időjárási rendszer, amit korábban a trailerekben is mutattak rendesen. Tornádó, hatalmas mennyiségű hó, sivatagi homokviharok, miegyéb – ezek mindenkire hatnak, nem csak ránk, és valahol élvezet látni, ahogy egy nagy hurrikán letarol mindent az útjában, mi meg csak nézünk mint Rozi a moziban. Ez tehát jó.

A fizikával kapcsolatban sem nagyon tudnék hirtelen felhozni negatívumot. Ez szerintem fejlődött a Just Cause 3-hoz képest, és a robbanások (amik a franchise alapjait képzik, és ez nem túlzás…) úgy történnek meg, ahogy azoknak kell. Bármiből fegyvert lehet csinálni, és az utazás, amit a szárnyasruhával (a magyar nyelv érdekességei… angolul is leírom, úgy talán érthető lesz: wingsuit) lehet megejteni, szintén remek… csak ezzel az a baj, hogy ezek maguk nem viszik el a hátán a játékot, ami több sebből is vérzik.

jc4 3

A rossz

Itt konkrétan annyit írnék, hogy „maga a játék létezése”, de akkor meg jönne a szokásos fejmosás… úgyhogy kifejtem, hogy az, ha esetleg elbaltázok egy küldetést, majd jóformán a célpont mellett respawnolok, ami valószínűleg csontüres az ellenfelek onnan való elmozdulása miatt, szerintem kifejezetten balfasz megoldás, hiszen így a direkt hibázására ösztönöz a Just Cause 4, ami továbbra sem képes volt arra, hogy végre kinyissa szárnyait és repüljön – még mindig egy kalickában van, korlátok között, várva azt, hogy végre béke vagy még inkább szabadság legyen. De nem lesz: a küldetések oly módon ismétlődőek és unalmasak (hozd vissza ezt, öld meg azt, nyomd meg az épületben ezt a gombot, védd meg X karaktert, a szokásos sablon marhaság fog ismétlődni, és közben ellenfelek jönnek hullámokban…), hogy erre nehéz szavakat találnom. A mesterséges intelligencián is érződik a rohamtempó: itt is inkább a mennyiségre mentek a minőség helyett.

A grafika is ilyen kilengő lett – van, ahol rendben van, másutt a textúrák az orrunk előtt töltődik be, és itt-ott akár egy PlayStation 3-on is kb. ugyanezt láttuk volna. (Tehát akár a 2010-es Just Cause 2 szintjéig is visszamehetünk, brilliáns!) Legalább a felbontás most valamivel alacsonyabbnak tűnik a jobb frame rate érdekében – ez jó döntés volt. Ennél egy sandbox játék (mivel ez az) többet érdemel – szerintem az, ha maga a történet egyszerűen úgy érződik mintha dísz lenne (és ezt most abszolút objektív megközelítésből jelentem ki), az nem vet jó fényt a játékra, ami hiába rendelkezik nagy nyílt világgal, ha az nem szolgáltat érdekességet olyan szintben, hogy az hosszabb távon ott tartsa a játékost.

A valóban rossz

Komolyan szórakoztatóbb az, hogy csak hülyéskedek a szigeten (dél-amerikai helyszín, diktátorral) mintha magát a történetet gurítom előre. És csak és kizárólag ezért kap egy hatost, különben egy hatalmas 5/10 lenne. Maga a játékmenet sztoritól, mindentől mentesen JÓ, de egyszerűen minden másban csak vánszorog, mintha csak kényszerből csinálná, amit. Inkább a franchise alapelemének számító csáklyával (és mielőtt elfelejtem, az ejtőernyőzés is jelen van!) próbáltam a lehető leglehetetlenebb dolgokhoz odahúzni magam mint hogy a történetet tovább gurítsam. Legalább a csáklyát lehet módosítani úgy, hogy egymáshoz húzzunk két dolgot, ami általában hatalmas robbanásokkal végződik.

Szóval gány küldetések, érdektelen történet, buta mesterséges intelligencia, néhol problémás grafika, illetve egy nagy, valamelyest kiaknázatlan sziget eltérő időjárással és sok ostoba ellenféllel. Ez a Just Cause 4, ami talán a franchise mélypontja lett. Szomorú ezt mondanom, de szerintem mindenki jobban járna az első résszel. Ma az már minden PC-n elfut. Itt most idézek az első rész egyik tesztjéből: „A Just Cause ugyan nem lesz az a játék, amelyről évek múlva is révedő szemekkel és nosztalgiától megbicskló hangon beszélünk majd, de azért jól el lehet ökörködni vele néhány délutánt.” Ennyi. Ez a 4-re is vonatkozik.

-V-

Pro:

+ Időjárás
+ Fizika
+ Szórakoztató tud lenni

Kontra:

– Hihetetlenül összecsapott, repetitív küldetések
– A checkpoint rendszert szépen elbaltázták
– Nehezen köt le a történet – azon túl szórakoztatóbb, ez pedig hatalmas játéktervezési hiba


Kiadó: Square Enix

Fejlesztő: Avalanche Studios

Stílus: Sandbox

Megjelenés: 2018. december 4.

TESZT - Ötödik kör a héten, "mert csak" négy. Ennek a játéknak nagyon nehéz bármi pozitívumot mondani, és nem csak azért, mert szerintem ezt a játékot a Square Enix kizárólag pénzszerzés céljából készíttette az Avalanche-csel, hanem azért is, mert ezen bizony akkora rókabőr érzékelhető, mint a franchise esetében eddig talán sosem.   Három évvel a Just Cause 3 után itt a 4 is, és sok dologban szerintem romlott a játék. Na, ehhez szerintem tudás kell, és ezúton remélem, hogy Rico Rodriguezt békén hagyják végre, mert már beleöregedett ebbe a kalandozásba, aminek első része még 2006-ban bukkant fel PS2-n, X-en, PC-n…
A Just Cause 4 jobban tette volna, ha egy olcsón elérhető engine formájában kerül piacra, mert ez nehezen nevezhető játéknak.

Just Cause 4

Játékmenet - 6.8
Grafika - 7.2
Történet - 2.7
Zene/Audio - 6.8
Hangulat - 7

6.1

KORREKT

A Just Cause 4 jobban tette volna, ha egy olcsón elérhető engine formájában kerül piacra, mert ez nehezen nevezhető játéknak.

User Rating: Be the first one !

Spread the love

https://smallseotools.com/

Kiemelt partnerünk: www.konzolkirály.hu