Most már a napnál is világosabb: több kiadó is hasonlóan áremelést fontolgat, miután a 2K ezt meglépte az NBA 2K21-gyel!
Óriási felzúdulást okozott tegnap az a hír, hogy a 2K közölte: a híres kosaras sorozatának legújabb része, az NBA 2021 a next-gen konzolokon (tehát PlayStation 5-ön és Xbox Series X-en és) az USA-ban nem 60 dollárért, hanem drágábban (ugyanott 70 dollárért) kerül majd az üzletek polcaira. Lévén a mikrotranzakciók miatt egyébként sem túl népszerű vállalat már egy ideje a játékosok nagy részének kereszttüzében van, így nem meglepő, hogy óriási felzúdulást okozott ez a hír.
Szó sincs azonban arról, hogy a 2K ezzel a döntésével egyedül lenne, több olyan cég is akad, amely úgyszintén 10 dollárral emelne az áron – állítja az IDG piackutató cég. Ez annál is inkább törvényszerű, mert utoljára 2005 és 2006 között, az Xbox 360, illetve a PS3 megjelenésekor volt áremelés a videojátékpiacon: az addig megszokott 49.99 helyett 59.99 dollárra nőtt a szoftverek ára – nyilatkozta Yoshio Osaki, az IDG vezérigazgatója. A PS4, illetve Xbox One piacra kerülésekor ez a 10 dolláros „ugrás” elmaradt, így kézenfekvő, hogy az újabb generáció hajnalán ez most megtörténik. Az azóta eltelt 15 évben viszont a fejlesztési költségek több okból kifolyólag (például: részletgazdagabb grafika, hosszabb és minőségibb átvezetők, MOCAP rendszeres használata stb.) igencsak megnőttek. Mindezt a cégek a season pass-okkal, vagy DLC-kkel próbálták ellensúlyozni, most nagyon úgy tűnik, hogy ez már kevés.
Yoshio Osaki megvizsgált sokféle, más, szórakoztatóipari szereplőt is, például a filmipart, Netflix és kábeltévé előfizetéseket és világossá vált számára, hogy ha 2005 után tényleg 2020-ben emelnek árat a nagy kiadók (és mindenki „csak” 10 dollárt), abban az esetben ez az emelkedés a 15 éves időszakra levetítve alig 17%-os, ami pedig bőven alacsonyabb, mint a fentebb említettek esetében volt. Osaki azonban azt is hozzátette, hogy szerinte nem feltétlenül fog a játékok zöme automatikusan 70 dollárért az üzletek polcaira kerülni – csak az igényes címek, franchise-ok és folytatásaik, illetve a nagy költségvetésű szoftverek.
Az IDG-ről egyébként azt érdemes tudni, hogy régen elég nagy szeletet birtokolt a gamer magazinpiacon is: övék volt az amerikai GamePro, a magyar és a német GameStar is (már csak ez utóbbi maradt a tulajdonukban.) Így nem is meglepő, hogy Osaki állítása szerint az összes nagyobb videojátékos kiadóval kapcsolatban áll, amelyek közül szinte mind szóltak neki, hogy „bizonyos franchise-oknál” e cégek szintén analizálják, hogy az áremelkedés milyen hatással lenne az eladásokra.
Ti egyébként mit gondoltok erről? Amennyiben körülbelül 3000 forinttal emelnék a játékokat, azt is megvennétek – akár az első napon?
