TESZT – Több mint huszonhat évvel a Beneath a Steel Sky megjelenése után itt a folytatás jobb később, mint soha alapon. A játék folytatja a három dimenziós point-and-click kalandjáték stílust, amit a régebben összeomlott, de újjáformált Telltale képviselt (és fog képviselni).

 

 

A jó alapok hiányos kivitelezésen nyugszanak.

 

 

10 év

 

…vel a Beneath a Steel Sky után játszódik a folytatás. Robert Foster megmentette Union City-t, a faluját meg megtámadják az androidok, egy kissrácot pedig elrabolnak, így ő útra kél, hogy megint mindent helyre állítson egy kis trükkel (chip a kézben, egy halott ember azonosítójával), és nem túlzás itt kimondanom, hogy a Beyond a Steel Sky legerősebb szegmense maga a történet, ugyanis Union City-t nem túlzás George Orwell elképzeléseként nevezni. Az 1984-be tökéletesen passzolna a sötét titkokkal rendelkező szép felület. A történet kidolgozottsága a karakterekre is illik – változatosak, jó tervezésűek, és szerintem a szinkronjukkal kapcsolatban sem lehet negatívumot felhozni. És a párbeszédek? Azok is megfelelőek – sosem voltak olyan szárazok, mint egy két napja nem megfelelően nejlonzacskóba dugott vekni kenyér, de talán valamelyest visszafogottak a dialógusok. Nem tudom, valahogy nem töltött el teljesen elégedettséggel az egész.

A valamelyest cyberpunk stílusú játékból bűn lett volna kihagyni a hackelést, ami a legtöbb pőzli, összerakós játék esetében segítségünkre jön. Bár lesz néhány tárgy, főleg a hekkelő kütyüvel fogunk szórakozni, mivel területenként általában legalább egy készülék van, amibe behatolhatunk, és itt lehet szó egy robotról, vagy egy kivetítőről is. Ez szórakoztató, de megvan a hátránya is: túlzásba vitte a Revolution Software, így azért hosszabb távon fárasztónak nevezhető a játékmenet ezen része. Nem mindig tűnik tisztának, hogy mit is kell tenni, de a fejlesztők gondoltak erre az eshetőségre is, ugyanis van egy tipprendszer is, ami egy kicsit segíti az elakadt játékost abban, hogy mit is kell tennie. Az Agatha Christie: The ABC Murders is ilyesmivel rendelkezett korábban. Itt azért fél percet várni kell az első és a második tipp között. A logikát kedvelők megtalálják a számításukat azok mellett is, akik viszont a történetre szeretnének koncentrálni.

 

 

4 engine unreal

 

Egy három dimenziós, cel-shaded kinézetű játékról van szó, amit a málhás szamár, közismertebb nevén az Unreal Engine 4 hajt meg minden előnyével és hátrányával. Itt azért már érződik, hogy a fejlesztőknek nem nagyon telt már a körítésre (nem baj, nekem meg külsős merevlemezre, így pedig a következő – már megint előre ki van jelölve, hát persze… – „tesztalany” feltelepítése finoman szólva lehetetlen lesz), mert a kinézet nem valami szép. Stílusos, igen, de nem szép. A kivitelezésen tovább ront a karakterek jelentős részének animációi, és azért a háttérben sétálgató személyeket sem nagyon lehet nézni hosszabb távon.

Az pedig eléggé nevetséges, hogy ha véletlenül az utukban lennénk, akkor valami röhejes lassított felvételű mozgásra váltanak, amivel a helyben futó világbajnokságon is örömmel küzdhetnének a kvalifikációs helyért, mert nyerni ezzel nem fognak. Azzal már talán igen, hogy egymásba lógnak, mert a collision detection sem kifinomult. De ez még mindig nem elég, nem: a Beyond a Steel Sky optimalizációja is trehány PC-n. A frame rate nem biztos, hogy megfelelő lesz, így alapból mindent feltekerni nem a legjobb ötlet. A technikai gondolatot pedig Robert is alátámasztja. Ha megállítjuk a játékot a párbeszédek közben (mert mondjuk valamilyen innivalóval kínálnánk meg mechanikus áramköreinket), az úgy ki is glitchelheti az egészet, és akkor még Robertet is jól be kell irányítani a tárgyakhoz, mert a Nintendo Joy-Conjaihoz hasonlóan valahogy ő is elcsúszik. Ilyet esküszöm még nem nagyon láttam más játékban, ezt vajon, hogy tudta a Revolution Software összehozni?

 

 

Banánhély

 

És ez az elcsúszás az, ami miatt nem tudott egy nyolcassal végezni a Beyond a Steel Sky, ugyanis az eredetihez képest kb. kétszer hosszabb, így érdemes úgy 12 órányi játékmenetre felkészülni, de az alapokra épített kivitelezés érzékelteti, hogy a Forradalmi Szotfver forradalmi szoftvere nem véletlenül kapott Alma Árkád időzített exkluzivitást – a fejlesztők valószínűleg minden fillérjüket a játék összerakására költötték, és a látványra már nem nagyon futotta az audiovizualitás után. Ennek ellenére ez is egy hetessel végzi, mert azért a történet, a karakterek, illetve a hangulat megfelelően jó, de a technikai hibák, a bugok, illetve talán a puzzle-k lerontják az összképet, és sajnos ezért nem lesz egy hosszabb távon maradandó produktum ez is. Vételre ajánlott, az első rész kedvelőinek pedig pláne. A jól megírt történet, illetve annak megfelelően jó előadása miatt tényleg érdemes a Telltale-játékait kedvelőknek megtekinteni. Újrajátszhatóság talán ebben nincs. Úgyhogy az acél ég alatt nem égés van. Szóval ez egy hét a tízből…

-V-

Kérjük, támogassátok a theGeek.hu oldalt a Patreonon, hogy fennmaradhasson, függetlenül, napi hírekkel és tesztekkel, a Patreon adományozó rendszerén keresztül! Köszönjük! theGeek csapata
Become a Patron!

---

Kiadó: Revolution Software

Fejlesztő: Revolution Software

Stílus: Kaland

Megjelenés: 2020. július 16.