FILMELŐZETES – „Édes a bosszú, de gyorsan megronthatja a lelket. Azt kérem, hogy senki ne kövesse Cassie példáját.”
Figyelmeztetés: az Ígéretes fiatal nő című film a szexuális zaklatással foglalkozik, ami felkavaró lehet egyes nézők számára.
Emerald Fennell, a film forgatókönyvírója, rendezője és producere
Emerald Fennell valósággal berobbant a filmszakma élvonalába Megszállottak viadala (Killing Eve) című sorozatával (executive producerként jegyezte a szériát), most pedig a bosszú új aspektusait veszi gőrcső alá.
Mindenki úgy vélte, hogy Cassie (Carey Mulligan) ígéretes fiatal nő, ám egy váratlan esemény hirtelen új irányt szabott a pályafutásának. Ám Cassie-t nem olyan fából faragták, hogy feladta volna a harcot: iszonyúan okos, sőt veszedelmesen agyafúrt, és éjszakánként titokban egy másik karakter bőrébe bújik. A filmben egy váratlan találkozás megadja számára a lehetőséget, hogy begyógyítsa a múlt sebeit ebben az izgalmas és szórakoztató történetben.
Miután hirtelen otthagyta az orvosi egyetemet, nem érdekli, hogy karriert fusson egy nagy cégnél, vagy hogy megtalája az Igazit. Megelégszik azzal, hogy tejeskávét készít egy kávézóban kolléganője, Gail (Laverne Cox) oldalán. Emiatt szülei (Jennifer Coolidge, Clancy Brown) mélyen csalódottak és aggódnak. Minden vágyuk, hogy majdnem 30 éves lányuk többre vigye az életben, és kiköltözzön házukból.
Cassie-nak azonban megvan a maga titkos élete. Bárokba és diszkókba jár a hajnali órákban, erősen részegnek tetteti magát, mint aki védtelen azokkal szemben, akik bántani akarják. Természetesen mindig felbukkan egy férfi, mondván, szeretne gondoskodni arról, hogy Cassie épségben hazaérjen. Természetesen a saját vágyait Cassie érdekei elé helyezi, nem tudván, hogy ő csak a lány alattomos terveinek kövező áldozata – olyan leckét kap, amelyet valószínűleg soha életében nem fog elelejteni.
Ám bármilyen elédettséget érez Cassie az éjszakai kalandoknak köszönhetően, mindez nem elég ahhoz, hogy csillapítsa a lelkében dúló haragot és fájdalmat. Egy napon azonban Ryan (Bo Burnham), a jó képű gyermekgyógyász, akit a lány még az egyetemi évekből ismer, betér a kávézóba, és lassan véget vet Cassie ámokfutásának. A lány kezd érzelmeket táplálni a férfi iránt, és kezdi felgozni a régi traumát, amely végzetes fordulatot hozott az életében.
Sikerül-e rendbehozni az életét, és megtalálni a boldogságot? Vagy elképzelhetetlen árat kell fizetnie bosszúhadjáratért?
Halálos thriller, izgalmas fekete komédia, szórakoztató történet a nők akaraterejéről és bosszújáról
Nappal monoton munkát végez egy kávézóban. Ám éjszakánként a veszedelmesen agyafúrt és hidegen kalkuláló Cassie kihívó öltözékben bárokba megy, hogy magára vonja a magukat rendes srácoknak tartó férfiak figyelmét – de ezeknek a rendes srácoknak igazából az a céljuk, hogy kihasználják egy nő magatehetetlenségét. Nem ezt várnánk el egy rendkívül intelligens nőtől, aki előtt egykor fényes jövő állt, de ez Cassie önként vállalt küldetése; amikor eljön a megfelelő pillanat, a lány felülkerekedik ezeken a ragadozókon, és megtanítja őket arra, hogy tisztelettel kell bánni a nőkkel, legyenek józanok vagy részegek.
A szokatlan felütés csak a kezdete ennek a merész, különféle műfajokat a fejük tetejére állító produkciónak, amely Emerald Fennnell forgatókönyvíró-rendező első nagyjátékfimes munkája. Az ígéretes fiatal nővel Fennell a romantikus vígjátékok és a körömrágós thrillerek legjobb elemeit ötvözi, olyan egyedülálló fekete komédiát hozva létre, amely a vicces és a borzasztó borotvaélén táncol. „A női bosszúról akartam filmet készíteni – mondja Fennell. – Az utóbbi időben sok film jött ki arról, hogy a nők a maguk kezébe veszik az irányítást, de ezek általában vagy rendkívül erőszakosak, vagy szuperszexik, vagy nagyon-nagyon lehangolóak. Olyan filmet akartam írni, amely arról szól, hogy egy átlagos nő hogyan állhat bosszút a világon, miközben ritkán használ fegyvert. Ez így furcsább és jobban meg van csavarva, mint a vele rokon filmek.”
Valóban, sokan gondolhatnánk, hogy a film társadalomkritika vagy hozászólás a #MeToo mozgalomhoz, ám Fennell ravasz filmje olyan gendertémákat feszeget, amelyek évtizedek óta foglalkoztatnak bennünket – amikor Cassie igazságtételre szánja el magát, az a célja, hogy rendezze a számlát férfiak és nők között.
Amikor leült megírni a forgatókönyvet, Fennnell visszagondolt arra, hogyan alakult a hozzáállása fiatalabb korában, amikor egyre inkább tudatosult benne, milyen méltánytalanságokat kell a nőknek folyamatosan elviselniük. „Ha arról írunk, hogy bűnrészesei voltunk egy mérgező szexualis kultúrának, elsősorban azt kell megvizsgálnunk, hogyan tettük ezt – mondja Fennell. – Leginkább azt tartottam szem előtt, hogy a filmben ne legyen semmi olyasmi, ami nem teljesen hétköznapi. Nem akartam olyan filmet csinálni, amelyben extrém bűncselekményeket követnek el, tombol az erőszak, és nem érdekelt, hogy kik tesznek ilyet. Sokkal inkább a kultúránk és a gondolkodásunk érdekel, és az, hogyan tartozunk mindannyian ebbe a szörnyű gubancba, amelyet ki kell bogoznunk.”
A súlyos téma ellenére Fennell nem akart dühös forgatókönyvet írni, és azt sem akarta, hogy kétségbeesett segélykiáltás legyen. Arra törekedett, hogy filmje éleslátó és releváns legyen, ugyanakkor nézhető és szórakoztató is. Azaz fel akarta fedezni azokat a sötéten humoros helyzeteket, amelyek a legváratlanabb helyszíneken fordulnak elő. Ami inspirálta: Gus Van Sant 1995-ös bölcs szatírája, a Majd’ megdöglik érte (To Die For), illetve a Coen fivérek 1996-os Oscar® díjas vígjátéka, a Fargo. Mindkét film ügyesen adagolja a szörnyű eseményeket, a jól megrajzolt karaktereket és a humort.
„Ha nagyon nehéz témákkal dolgozol, mint amilyen az erőszak és a trauma, vigyázni kell arra, hogy a feldolgozás hangvétele ne legyen szándékosan nyomorult vagy manpulatív – mondja Fennell. – Ez a film egy olyan nőről szól, aki szörnyű traumát élt át, mégis roppant vicces, és normális életre vágyik. A kérdés az, hogy a romantikus vígjátékot választja-e, vagy a vérfürdőt.”
Szereplőválogatás: Cassie és társai
A filmet gyártó Focus Films, a Film Nation Entertainment és a LuckyChamp Entertainment producerei azonnal meglátták a fantáziát Fennell forgatókönyvében. Egyetértettek Fennell-lel: „A bosszúdrámák hőseiből – vagy a romantikus darabok főszereplőiből, mert ez a film ebbe a kategóriába is beleesik – nagyon könnyű toposzt gyártani – mondja Fennell. – Azt akartam, hogy Cassie legalább annnyira hasonlítson egyik ismerősömre, amennyire csak lehet. Cassie tehát elég hideg, visszafogott, nagyon vicces, kényszeredett és önző. Azt is akartam, hogy vonzó legyen a nézők számára, méghozzá saját indíttatásából. Egy csomó nőhöz hasonlóan ő is tudja, hogyan sugározza, hogy normális, bájos és érzékeny, amikor erre van szüksége. Azt szerettem volna, ha egy kicsit olyan, mint egy légyfogó.”
A rendező a kezdetektől tudta, hogy a főszerepre az Oscar®-jelölt Carey Mulligant szeretné felkérni, akit nemzedéke egyik legnagyobb tehetségének tartanak 2009-es Egy lányról (An Education) című filmje óta. Azóta egy sor drámában nyűgözte le a közönséget: Ne engedj el (Never Let Me Go), Drive – Gázt!, A szégyentelen (Shame), A szüffrazsett (Suffragette).
A producerek biztosak voltak abban, hogy Mulligan a tökéletes választás. A színésznő örömmel vállalta a szerepet, mert ilyen karaktert még nem játszott: ragyogó nő, aki velejéig romlott – miközben hihetetlenül vicces. „Általában úgy közelítek meg egy felkérést, hogy belegondolok: ha másvalaki rendesen el tudná játszani a szerepet, akkor én nem kérek belőle – magyarázza Mulligan. – De ezúttal a gondolat, hogy más is eljátszhatná Cassie-t, idegessé tett és feldühített. Amikor először olvastam a forgatókönyvet, megijedtem. Aztán találkoztunk Emeralddal, és kezdtem felfogni, miről van szó. Győzködött, hogy nem polgárpukkasztó független produkciót akar csinálni. Olyan filmet tervezett készíteni, ami tetszik a nézőknek, szép, vizuálisan izgalmas és felkavaró. A találkozó végén leszerződem a filmre.”
Mulligan még soha nem játszott olyan szerepet, mint Cassie-é. Amikor először találkozunk vele, piros bőrkanapén terpeszkedik egy éjszakai klubban, lógatja a fejét, a haja és a ruhája zilált, látszik rajta, azt sem tudja, hol van, nyilvánvalóan csontrészeg. Cassie esetében azonban a külső soha nem az, amit gondolnánk. Ez csupán csel, a nemek harca újabb fejezetének nyitánya, amelyet Cassie megszállottan vív a férfiak ellen.
Jerry (Adam Brody) kifigyeli őt a pult sarkából, és azonnal kijelenti, ez a nő azért kavarta magát ilyen kiszolgáltatott helyzetbe, mert keresi a bajt. Jerry haverjai helyeselnek. A férfi úgy dönt, hazakíséri Cassie-t, nehogy baja essen, de aztán a taxiban meggondolja magát, és inkább az ő lakása felé veszik az irányt.
„Jerry szingli fiatalember, és az gondolja magáról, hogy kedves és érzékeny – mondja Brody. – A munkatársai egy része sokkal bunkóbb nála, és ő úgy érzi, felettük áll, ami a lovagiasságot és a jó modort illeti. Jerry kissé megcsúszott, de nagyon szép teremtésnek találja Cassie-t, akit meg kell mentenie. Meggyőződése, hogy a legjobb szándékok vezérlik, és a végén kihúzza a lányt a slamasztikából.”
Bár Cassie elég részegnek tűnik ahhoz, hogy önként belemenjen bármilyen szexuális kapcsolatba, Jerry koktéllal kínálja, és bevezeti a hálószobába, ahol elkezdi csókolgatni és simogatni. Cassie ekkor látja elérkezettek a pillanatot, hogy elárulja: mindvégig józan volt. A sokkot kapó Jerry a következő strigula Cassie noteszában, amelyben éjszakai vadászatait jegyzi fel – ő a legújabb önjelölt szerető, akinek jó oka van arra, hogy átértékelje a nőkhöz való viszonyát és hogy milyen jogot formálhat a nők testére.
Cassie hamarosan ugyanígy jár el a következő „rendes sráccal”, Neillel (Christopher Minz-Plasse), akinek próbálkozása, hogy lefektesse a lányt, nem várt eredménnyel jár. „Elmegy az éjszakába, részegnek tetteti magát, egyedül van, és hagyja, hogy egy férfi megmentse – magyarázza Mulligan. – Semmilyen jelét nem adja annak, hogy az ágyban szeretne kikötni vele. Megvárja, amíg a férfi kezdeményez, akkor felfedi magát, közli, hogy józan, ami jó nagy pofon a másiknak. Ez tartja össze a személyisgét, teljesen kényszeres dolog.”
„Amit tesz, annyira gyökeret vert benne, hogy szinte a függőségévé vált – mondja Fennell. – Azt csinálja, amitől jobban érzi magát, de ez sokkal veszélyesebb számára, mint azoknak, akiket móresre tanít.”
Cassie úgy viseli magán a cinizmust, mint egy páncélt, és nincs különösebb ambíciója, minthogy pincérnő legyen egy kávézóban. Szüleivel él egy fedél alatt, gyermekkori ágyában alszik, és néha egy fotót nézeget, amin régi barátnőjével, Ninával nevetnek, akivel már nem tartja a kapcsolatot.
Cassie édeanyja, Susan (Jennifer Coolidge) és édesapja, Stanley (Clancy Brown) képtelenek megérteni, mi történt hajdan oly életvidám, motivált, szeretetteljes lányukkal. „Cassie kapcsolata a szüleivel teljesen befagyott – magyarázza Fennell. – A szülők nagyon szeretik a lányukat, és érthetően borzasztóan aggódnak érte. Tisztában vannak azzal, milyen sok időt tölt az éjszakai életben. Nem tudják, hogy mit csinál, de nem is kérdezik. Mérgező csönd ül a házon.”
Jennifer Coolidge nagyon élvezte, hogy megmutatja Susan humoros oldalát, ugyannakor azt is, mennyire aggódik lánya jövője miatt. Képtelen segíteni abban, hogy lánya felülemelkedjen bánatán. Roppant frusztrálja, hogy Cassie nem hajlandó semmi olyasmivel foglalkozni, ami nomális életre emlékeztet. Mivel senki nem beszél senkivel, Cassie apja hiába próbálja rábírni őket, hogy kommunikáljanak.
Brown, a népszerű karakterszínész mélyen meghatódott Fennell forgatókönyve olvastán. „Nagy elvárásai voltak a tökéletes családdal kapcsolatban, a körülmények azonban szertefoszlatták álmait – mondja a színész. – De igyekszik jó képet vágni a dolgokhoz. Erősen hisz a lányában és a feleségében. Talán egy kicsit önámító, egy rögeszme rabja, de mindig reménykedik. A szülők tudják, miért ment tönkre a lányuk élete, és ezen nem csodálkoznak. Azt remélik, minden rendbe fog jönni. Szeretnék, ha Cassie boldog lenne.”
Szintén Cassie-nek drukkol kávézóbeli kolléganője, Gail (Laverne Cox – Narancs az új fekete), aki feltétel nélkül szereti és elfogadja őt, és finoman próbálja terelgetni, hogy térjen vissza az életbe. „Gail nem vár el túl sokat tőle, és nem kapcsolódik az élete többi részéhez, ezért Cassie biztonságban érzi magát mellette – mondja Mulligan. – Mindkettejüknek szarkasztikus humora van. Gailt Cassie őszintén szereti és megbízik benne, bár ezt soha meg nem mondaná neki.”
Fontos szereplő még Madison (Alison Brie), egykor Cassie egyik legjobb barátnője, akivel nem barátnők többé. Madison ma már kétgyerekes családanya gazdag és jóképű férjjel. „Madison igazi alfa-nő, szép és sikeres, otthon neveli ikreit – mondja Fennell. – A női főgonoszok általában szörnyű, neurotikus dögök, Madison azonanban nem ilyen, vicces és öntudatos. Madison a régi incidens során a rossz oldalon állt, de már elfelejtette az egészet.”
A fordulatot Ryan (Bo Burnham), a gyermekgyógyász jelenti Cassie életében, aki jól emlékszik a hajdani briliáns orvostanhallgatóra. Bár évek óta nem találkoztak, a férfi annyira kedves és sármos, hogy a lány nagy nehezen belemegy: randizik vele. „Ryan felbukkan, és arra emlékezteti Cassie-t, milyen lehetne az élete, ha nem következik be az a bizonyos fordulat. Itt kezdődnek a bonyodalmak, mert ez az első alkalom, amikor olyan olyan lehetőség jelenik meg az életében, amilyenre addig nem számított” – mondja Mulligan.
Amikor Cassie rájön, hogy Ryan tartja a kapcsolatot régi orovostanhallgató társaikkal, úgy érzi, eljött az alkalom, hogy bekapcsolódjon a hajdani társaságba. Bár reménykedik, hogy az elmúlt évek során az egykori évfolyamtársak véleménye megváltozott azokkal a tragikus eseményekkel kapcsolatban, amik miatt kisiklott az élete, csalódottan kell tudomásul vennie, hogy az egykori baráti kör tagjainak többsége inkább az áldozahibáztatást és a tagadást választotta.
Ám Cassie erős egyénisége és akarata mindig vissza tudja őt hozni a szakadék széléről. Még ha bosszút is forral ellenségeivel szemben, tervei soha nem olyan gonoszak, mint amilyennek tűnnek. „Minden vágya, hogy ezek az emberek felelősséget vállaljanak azért, amit tettek – mondja Josey McNamara producer. – Csak azt szeretné, hogy kérjenek bocsánatot. Nem akar senkit bántani. Cassie-t félresiklott hősnek látom. Igazságtételt akar. Rossz úton indul el, de nem velejéig gonosz.”
Cassie egyre közelebb kerül Ryanhez, aki nagyon más, mint azok a férfiak, akikkel addig találkozott: őszinte, becsületes, vicces. Ryan rendkívül türelmes a lánnyal, sosem tapintatlan, mélyen tiszteli Cassie intellektusát és szarkasztikus humorát.
Ám miután Cassie megtudja a szörnyű igazságot Ryanről, ismét a bosszúnak szenteli életét, nem számít, ez milyen következményekkel jár. Ezzel belép a filmbe a hajmeresztő horror, fekete humorral fűszerezve – és itt következik a film legkomorabb, de legpozitívabbnak tekinthető fordulata. Fennell reméli, minden titokban marad, míg a közönség meg nem nézi a filmet.
Forrás: UIP-Duna Film
Kérjük, támogassátok a theGeek.hu oldalt a Patreonon, hogy fennmaradhasson, függetlenül, napi hírekkel és tesztekkel, a Patreon adományozó rendszerén keresztül! Köszönjük! theGeek csapata
Become a Patron!
