Az Egyesült Királyságban egy masszív tanulmány jutott arra, hogy a lootboxok felépítésileg, illetve pszichológiailag is hasonló hatásúak a szerencsejátékokhoz…
A tanulmányt a plymouth-i és a wolverhampton-i egyetemek végezték el az ország szerencsejátékokkal kapcsolatos törvényének felülvizsgálata előtt. A GambleAware azt állítja, hogy a játékosok harmada a problematikus szerencsejátékos (PGSI 8+) kategóriába esnek, ami jelentős összefüggést takar a lootboxok iránti költekezés és a szerencsejátékos besorolás pontszám (8 vagy annál nagyobb) között.
7771 lootbox-vásárlót vizsgáltak meg, és az eredmény sokkoló: a dobozok által generált pénzforgalom (ami az Egyesült Királyságban hétszáz millió fontnak felel meg 2020-ban… forintban ez kb. 292,6 milliárd forint!) fele a vásárlók öt százalékából jött össze! Tehát 5% nagyon sokat költ, a maradék 95% pedig összesen csak annyit, amit ez az 5% tesz ki. 14 ezer játékos szokásait is megvizsgálták, és az eredmények szerint a fiatalabb férfiak, illetve az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek hajlamosabbak a lootboxok vásárlására, holott – a GambleAware szerint – azok tartalmának a való világban szinte semmi értéke sincs, pszichológiailag sem, és ezért a létező szerencsejátékos törvény hatálya alá kellene, hogy essenek.
Ezért a jótékony céllal foglalkozó szervezet azt kéri, hogy egyértelmű meghatározás kellene a lootboxnak, az érintett játékok esetében érvényesíteni kéne valamiféle korhatárt, a vásárlás során az adott tárgyak megszerzésére az esélyt (pl. 1 a 100-hoz) fel kellene tüntetni, a költekezéseknek is valamilyen korlátot kellene meghatározni, és a lootboxok árát a valódi pénznemmel (jelen esetünkben az angol fonttal) kéne feltüntetni a játékbeli pénznem helyett.
Dr. James Close, a jelentés társszerzője és a plymouth-i egyetem senior kutatója szerint a munkájuk bemutatja, hogy a lootboxokkal való interakció a problémás szerencsejátékokból adódó viselkedésmintákhoz kapcsolódik, mert a játékosokat arra késztetik a pszichológiai technikák révén (pl. a kimaradásból adódó félelemmel), hogy vásároljanak. Bemutatták azt is, hogy a kockázatos személyek (videojátékosok, fiatalok) jelentős mértékben járulnak hozzá a lootboxokból származó pénzforgalomhoz. Több szabályváltoztatást kezdeményeztek, hogy a kockázatokat jobban lehessen kezelni, de a szélesebb körű fogyasztói védelemre is szükség lehet szerinte.
Erre aztán reagált az UKIE, az Egyesült Királyság videojátékokkal foglalkozó kereskedelmi szervezete. Szerintük az ottani játékipar már megtette a lépéseket a lootboxok körüli aggodalmak miatt: az esélyeket felvázolják a fontosabb játékplatformokon, az európai értékelő bizottság, a PEGI 2020-ban egy kategóriával bővített a dobozok miatt, hogy a játékosok így értesülhessenek a dobozok jelenlétéről, a fontosabb videojátékos eszközökön beállítások és eszközök is rendelkezésre állnak, és több nagy játékban korlátozni, vagy akár tiltani is lehet az ilyen költekezést. Majd egy, ezzel kapcsolatos weboldalt említett az UKIE szóvivője, hozzátéve, hogy a kormánnyal és más szervezetekkel továbbra is konstruktívan együtt fognak működni.
A The Esports Observer szerint a brazil hatóságok is érdeklődni kezdtek a lootboxok betiltása iránt, és emiatt vizsgálatot indítottak a brazil nemzeti gyerek-, és fiatalkorúak védelmi központjai kérésére, ugyanis szerintük a randomizált monetizációs mechanizmusok szerencsejátéknak minősülnek… és azok tiltottak az országban.
Az Activisiont, az Electronic Artsot, a Konamit, a Nintendot, a Riot Gameset, a Ubisoftot, a Tencentet és a Valvét nevezték meg (mivel ők értékesítenek lootboxokat), de a mobilos játékok kiadásával foglalkozó Garenát is megemlítették – az utóbbit a brazil The Enemy szerint arra kérték, hogy további értésítésig tiltsák be a lootboxok értékesítését. Ha betiltják a dobozokat, akár napi 700 ezer dollárnak megfelelő brazil reálnyi (210 millió forintnyi) büntetés várhat a „bűnösökre”…
Forrás: Gamesindustry, Gamesindustry
