TESZT – Az Arkane Studios visszatért a Deathloop című játékkal, és ezúttal egy eléggé rendhagyó koncepcióval, amely elsőre úgy tűnik, mint egy rougelite, tömérdek próbálkozással és véletlenszerű elemekkel. Később rájövünk, hogy ez egy komplexebb cím és a játékkal eltöltött sok idő után ki kell alakítanunk egy tervet, hogy végre megtörjünk egy időhurkot, és megmeneküljünk.

A Deathloop egy Blackreef nevű szigeten játszódik, amely egy olyan anomáliának ad otthont, amely miatt minden nap végén az egész sziget időhurokba kerül. Az AEON Program megpróbálta megszelídíteni az anomáliát, és az emberiség számára egy olyan biztonságos menedéket és mentőcsónakot nyújtani, amelynek köszönhetően örökké élhet. A szigetlakók újra és újra átélik az első napjukat, anélkül, hogy emlékeznének a következőre. Te egy Colt Vahn nevű bérgyilkost irányítasz, aki megpróbálja megtörni a hurkot, és véget vetni a végtelen napoknak. Ahhoz, hogy ez sikerüljün, Coltnak egy nap alatt meg kell ölnie mind a nyolc Vizionáriust – a játék főellenségeit.

Egy nap, négy hely, és nyolc gyilkos a listán

Az Arkane Studios játékaira jellemző, hogy általában van bennük valamilyen morális dilemma, több választási lehetőség, vagy egy nem halálos opció. Ebben a játékban ezek közül egyik sincs, és ha megint egy olyan címre számítottál, amit végig lehet játszani gyilkolás nélkül, nos, akkor rossz játékot választottál, barátom. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Arkane-ra jellemző alapvető játékdesignelemek nincsenek jelen, mint például a kifinomult pályatervezés, a bonyolult történet, a furcsa fegyverek és a kiváló hangdizájn.

A Deathloop egyetlen nap alatt játszódik, és a játékos négy helyszínre utazhat. Ha egy területen járunk, akkor a nap egy része eltelik. A napokat négy külön időintervallumra osztja a játék: reggel, dél, délután, este.

Bizonyos vizionáriusok csak egy adott napszakban, vagy egy adott helyszínen jelennek meg. Játékosként úgy kell manipulálnod az eseményeket, hogy mindenkit megölj egyetlen nap alatt. Nem titok, és a fejlesztők azt is kijelentették, hogy bármelyik területettel kezdhetsz és bármelyik főnököt úgy ölheted meg, ahogy akarod, de ahhoz, hogy a történetet befejezd, van egy bizonyos sorrend, amely alapján a főellenségeket el kell intézned.

Mindegyik vizionáriusnak van egy a saját, külön helyszíne, ahol el van rejtve, és csak akkor jönnek elő, ha bizonyos eseményeket a megfelelő módon manipulálunk – tehát egyfajta pillangóhatással van dolgunk. Blackreef egyébként négy fő területből áll:  Updaam, Karl’s Bay, Fristad Rock és The Complex – itt fogjuk megtalálni a célpontjainkat.

Hogy mik ezek a manipulálható történések? Ha például reggel megakadályozod, hogy egy bolt leégjen, akkor délután visszamehetsz egy titkos ajtó kódjáért, amikor a kód megérkezik a bolt termináljára. Az eseményeket úgy kell mozgásba hozni, hogy bizonyos tárgyakat, kódokat, vagy akár ellenségeket egy adott időpontban és napon szerezz meg. Bár nem tűnik lineáris játéknak, a Deathloop nagyon is azzá válik, ha be akarod fejezni a történetet. Ha csak szórakozni akarsz, akkor sokkal szabadabban mozoghatsz a pályákon, nem kell figyelembe venned a napszakokat, vagy az ellenségek elintézésének sorrendjét.

Egy folyton változó világ

Bár a Deathloopban nincsenek olyan morális választási lehetőségek, mint a Preyben, vagy a Dark Messiahban, de a helyszínek és a lehetőségek változatosak. Mind a négy terület tele van titkokkal, alternatív útvonalakkal, egyedi módszerekkel, amelyekkel a legtöbb ellenséget átugorhatod, és megölheted az adott Vizionáriust anélkül, hogy észrevennének. Vannak mellékküldetések is, amelyeket jobb fegyverekért, képességekért és tárgyakért teljesíthetsz. Ezt a játékot nyitott szemmel kell játszanod, különösen azért, mert a játék lehetővé teszi, hogy nagyjából bárhová eljuss, ahová csak akarsz, különleges fejlesztésekkel és képességekkel.

Az egyik esetben a Shift és az Aether segítségével egyszerűen teleportálhatsz mindenhova, és láthatatlanná válhatsz. Máskor pedig a Havoc és a Kinesis segítségével dobálhatod az embereket, és nem szenvedsz sérülést.

A játékmenet elég egyszerű, mivel Colt mindenre emlékszik az előző körből. Mielőtt kiválasztanád, hogy hova szeretnél menni, kiválaszthatod, milyen fegyverekkel indulsz el az adott napszakra. Legfeljebb három gyilkos szerszámot hordhatsz magadnál, két további erőt, és a karakteredhez csecsebecséket rendelhetsz (legfeljebb négyet).

A fegyvereket három extra tulajdonsággal fejlesztheted, és a megszerzett erők is növelhetők, ha ugyanazt a vizionáriust többször megölöd. Így például az Aether erő lehetővé teszi, hogy láthatatlanná válj, de egy fejlesztéssel az erő nem vesz el energiát, ha mozdulatlanul állsz, míg egy másik fejlesztéssel az Aether ereje lehetővé teszi, hogy egy lövést leadva ne szakadjon meg teljesen a láthatatlanságod. A fegyverek és a hősünk extra tulajdonságai ritkaságuk alapján is rangsorolva vannak – értelemszerűen minél ritkábbak, annál jobbak és hatékonyabbak. Eldöntheted, hogy egy lopakodó közelharci gyilkológép legyél, vagy esetleg egy páncélozott félisten rengeteg lőszerrel – a választás a tiéd.

Hideg és havas a hegy tetején

Ha már a választási lehetőségeknél és a pályatervezésnél tartunk, akkor térjünk ki részletesebben a játék ezen részeire is. A pályákat többféleképpen is meg lehet oldani, például úgy, hogy a bosszantó játékmenet-korlátozó tényezőket kihagyod – erre csak akkor jöhetsz rá, ha elég alaposan megvizsgálsz mindent. Számos bejárati pont van az épületekhez és a bossok helyszíneihez, de persze nem könnyű elérni ezeket; némelyik csak akkor válik elérhetővé, ha megismerünk egy kódot, vagy egy bizonyos eseménysort bizonyos módon rendezünk el.

A szintek látványvilága is változik a napszakok függvényében, a nap végére hatalmas hóvihar csap le a szigetre, bizonyos időpontokban több ellenség fog kóborolni egy adott helyszínen, és a korlátozott területek is megnyílhatnak a további kutatás előtt. Elsőre kicsit olcsó megoldásnak hangzik, hogy csak négy helyszínt járhatunk be, de a különbségek mértéke hatalmas. Az elrendezés változik, új ellenségek kerülnek bele, csapdák és titkos területek nyílnak meg.

Hatvanas éveket idéző látvány és hangzás

A játék látványvilága elsőrangú, PS5-ön és PC-n sugárkövetéssel. A hangdizájn úgyszintén kiváló – különösen a lövések dörrenései sikerültek jól. A zene is fantasztikus, és igazán illik ehhez az 1960-as évekbeli hangulathoz, és rengeteg kis külön hang effekt van a fejlövésekhez, a játékos által felfedezett új nyomokhoz. A szintek látványvilága rendkívül változatos, és a különféle helyszínek fantasztikusan néznek ki, a textúrák élesek, még a távolban is, és a hangzás bizonyos nagy robbanásoknál és a világ változásainál egyszerűen lenyűgöző.

Vannak ugyan időnként vizuális problémák, de semmi olyan, ami jelentősen rombolná a játékélményt, és ezek egy idő után nagyjából el is tűnnek. Az egyik olyan hiányosság, ami némileg ront a beleéléséen, az az NPC-k rongybaba fizikája: amikor meghalnak, néha úgy érzem, mintha újra Skyrimet játszanék, ahol az ellenségek csak úgy pattognak mindenfelé, amikor eltalálják őket.

A másik nagyobb problémám a játékkal kapcsolatban a mesterséges intelligencia, ami nem túl jó, és azon tűnődöm, hogy vajon ezt azért csinálták-e, hogy gyorsan haladjunk, és ne akadjunk el állandóan. A Deathloop ugyanis egy hosszú játék, és sokszor, ha mindent megpróbálsz megcsinálni, akkor akár 20 óra is eltelhet. Emiatt sok játékos a elveszítheti a türelmét – különösen az elején, mivel a játék első órájának nagy része egy kiterjesztett tutorial, ahol megtanítanak minden lényeges dologra.

Ez kicsit ijesztően hangik, és sokszor előfordul, hogy állandóan ellenőrizni kell az összes információt, és meg kell győződni arról, hogy a nap adott szakában azt csinálod-e, amit tenned kell.  Ez szellemileg kissé kimerítő lehet, és bizonyos időpontokban nehézkesnek fogod érezni, ha nem fektetsz kellő energiát a történet végigvitelébe. Bár a párbeszédek elsőrangúak, és a történet tele van fordulatokkal, a játékosnak sokáig ki kell tartania a játék mellett, hogy megkapja a jutalmát és a befejezéshez eljusson.

Örökké újra élni mindent

A Deathloop végeredményben egy kiváló játék, remek történettel, egyedi képességekkel, fegyverekkel és küldetésekkel, élvezetes játékmenettel. Kicsit lassan indul, de ha hajlandóak vagyunk kitartani mellette, nem fogjuk megbánni a játékkal töltött hosszú időt.

Ez az egyik legszórakoztatóbb 2021-es cím, ha elfogadod az állandó ismétlődő elemeket és a szó szerinti „loop” típusú játékmenetet. Ez igazából nem egy roguelike, mivel a játék hagyja, hogy kétszer meghalj, mielőtt arra kényszerítene, hogy újraindítsd a hurkot, így elég elnéző ahhoz, hogy a játékos hibázzon, és ne kapjon állandó büntetést. Egy inváziós mechanikát is találunk benne, ahol a vizionáriusok egyikeként játszhatsz, betörve más játékosok hurkába, és megszakítva a játékukat – bár ha van egy barátod, akkor CO-OP-ban is végigjátszhatod a főtörténetet.

Kiadó: Bethesda Softworks

Fejlesztő: Arkane Studios

Stílus: Akció-Kaland

Megjelenés: Szeptember 14, 2021