Ez azután következik be, hogy a LinkedIn karrierhálózati oldalnak, a  kérdésekkel kellett szembenéznie, amiért blokkolta néhány újságíró profilját. A LinkedIn még ebben az évben elindítja az oldal InJobs nevű, kizárólag álláslehetőségeket kínáló változatát. Ez azonban nem tartalmaz majd közösségi hírfolyamot, illetve nem lesz lehetőség cikkek megosztására vagy közzétételére.

Mohak Shroff, a LinkedIn vezető alelnöke blogolt: „Jelentősen nagyobb kihívást jelentő működési környezettel és nagyobb megfelelési követelményekkel kell szembenéznünk Kínában”.

A cég pedig közleményben közölte: „Bár a LinkedIn lokalizált változatát még ebben az évben leállítjuk Kínában, továbbra is erős jelenlétünk lesz Kínában, hogy új stratégiánkat előmozdítsuk, és izgatottan várjuk az új InJobs alkalmazás elindítását még ebben az évben.”.

Durva megbékélés

A LinkedIn volt az egyetlen Kínában működő jelentős nyugati közösségi médiaplatform.

Amikor 2014-ben elindult ott, beleegyezett a vezetőség, hogy betartják a kínai kormány követelményeit az ottani működéshez, de azt is megígérte, hogy átlátható lesz az országban folytatott üzleti tevékenységével kapcsolatban, és kijelentette, hogy nem ért egyet a kormányzati cenzúrával.

A közelmúltban a LinkedIn több újságírói fiókot, köztük Melissa Chan és Greg Bruno fiókját is feketelistára tette kínai székhelyű weboldaláról.

Bruno úr, aki könyvet írt a tibeti menekültekkel szembeni kínai bánásmódot dokumentáló könyvéről, a Verdictnek elmondta, hogy nem lepte meg, hogy a Kínai Kommunista Pártnak nem tetszik, de szerinte „megdöbbentő, hogy egy amerikai technológiai vállalat enged egy külföldi kormány követeléseinek”.

Rick Scott amerikai szenátor a LinkedIn vezérigazgatójának, Ryan Roslansky-nak és a Microsoft főnökének, Satya Nadellának írt levelében „durva megbékélésnek és a kommunista Kínának való behódolásnak” nevezte a lépést.

Nem tudni, pontosan miért

Nehéz pontosan meghatározni, hogy a LinkedIn lépését a kínai vagy az amerikai nyomás vezérelte. Mindkettő lehet, mivel a kínai kormány egyre szorosabbra fűzi az internet feletti hatalmát, és eközben a LinkedIn egyre több kritikát vált ki Amerikában, amiért meghajolt a pekingi cenzúra szabályai előtt.

A LinkedIn 2014-ben indította el kínai változatát, remélve, hogy az ország hatalmas piacát meg tudja csapolni.

Hét év elteltével a helyi versenytársakkal szemben küzdött, és szabályozási problémákba ütközött. Márciusban a LinkedInt állítólag megbüntette a kínai szabályozó hatóság a politikai tartalmak cenzúrázásának elmulasztása miatt, aminek következtében 30 napra felfüggesztették az új felhasználók regisztrációját. A cenzúra körüli vitákon kívül a kínai hírszerző ügynökségek toborzási eszközként is használják a platformot.

A LinkedIn kínai elnöke, Lu Jian a mai napon a platform kínai felhasználóinak írt levelében ígéretet tesz arra, hogy az oldal továbbra is „összekapcsolja a globális üzleti lehetőségeket”.

A LinkedIn kínai leállása azonban ellentétes tendenciát mutat. Az ország erősen ellenőrzött internete egyre jobban eltávolodott a világ többi részétől, és a Kínában működő globális vállalkozások számára egyre nagyobb kihívást jelent a mély szakadék áthidalása.

Forrás: Le Monde