TECH HÍREK – A félvezető-krízis a koronavírussal együtt olyan készlethiányt hozott magával, amely a következő hónapokban – remélhetőleg – véget érhet. Mikor fogunk tudni bemenni egy boltba és megvenni egy PS5-öt vagy egy Xbox Series-t előrendelés nélkül, és nem aranyárban? Íme minden, amit tudnod érdemes!

 

 

A félvezető-krízis hazánkat is elérte. Nem egyszeri esetről beszélünk, hanem egy, a fogyasztók egész csoportját érintő problémáról. A legkirívóbb példa erre, hogy még egy évvel azután is kihívás beszerezni az olyan konzolokat, mint a PS5 vagy az Xbox X Series, hogy forgalomba kerültek. A magyarázat egyszerű: a belső áramköreiket működtető félvezetők hiánycikknek minősülnek. Miért váltak azzá? Van rá megoldás? Meddig tart ez a kellemetlen helyzet?

Nem világos, de az biztos, hogy ez a technológiai válság szorosan összefügg a koronavírus válságával. Ez egy összetett kérdés, amely alapos feldolgozást igényel, hogy tisztázzuk a probléma legalább három oldalát: mi okozta ezt a helyzetet, mely ágazatok érintettek, és mikor (illetve hogyan) várható, hogy minden visszatér a normális kerékvágásba. Előre szólok, hogy a válaszok nem teljesen egyértelműek, de egy dolog világosnak… sőt, nyilvánvalónak tűnik: minden javulni fog, és már most utalnak jelek arra, hogy kezdjük látni a fényt az alagút végén.

Konkrétan a 2023-as évet tekintik fordulópontnak, amikor több mint száz iparágban (beleértve a hardvereket is) újra fellendül az integrált áramkörök gyártása. És ez alatt olyan cégeket értek, mint az Nvidia vagy az AMD, és sok mást (beleértve az autóipart is), amelyek olyan gyártási problémákkal küszködtek, amelyekre magyarázatot adhat mindaz, amiről alább beszámolunk.

 

A konzolkészlet-hiány okai

 

Dióhéjban összefoglalva:

• Drámai mértékben megnőtt a kereslet a félvezetők iránt a bezártság miatt.
• Kevés gyártó van, méghozzá főleg Kínában és Tajvanon: nagyfokú függőség néhány cégtől.
• A 2021-es tajvani aszály megnehezítette a gyártást és a kereslet kielégítését.
• Az amerikai-kínai vámháború tovább rontott a helyzeten.

 

Azt állítani, hogy a félvezetőhiány egyetlen okra vezethető vissza, nem fedi a valóságot. Ez a tényezők kombinációja, amely egy egyre nagyobb és nagyobb hógolyót eredményezett, amely végül lavinaként zúdult a nyakunkba. A probléma forrása abban keresendő, hogy az áramkörök iránti kereslet növekszik, de a termelési kapacitás nem nőtt. Ez a dinamika a COVID-19 megjelenésével robbant ki, amely a világ számos üzemének leállásával termelési késedelmeket okozott.

 

 

 

 

A koronavírusnak azonban volt egy még halálosabb hatása: a félvezetők iránti kereslet növekedése. A zárlatok miatt robbanásszerűen megnőtt az elektronikai termékek értékesítése, a mobiltelefonoktól és a tabletektől kezdve a számítógépeken át a videójáték-konzolokig. A munka vagy tanulás és a szórakozás igénye a házból való kilépés nélkül vezetett ezen eszközök fogyasztásának növekedéséhez (csak az Acer eladásai pl. 40%-kal nőttek!), ami az ezek előállításához szükséges chipek iránti igen nagy keresletet eredményezett. Mi ezzel a probléma?

A probléma, amire az imént rámutattunk: az iparág nem állt készen erre.

Reménytelennek tűnt a helyzet. A COVID-19 megmutatta, hogy a félvezetőipar túlságosan függött a beszállítóktól Az olyan nagy gyártók, mint az AMD, a chipjeik gyártását más vállalatokhoz, például a TSMC-hez (a tajvani félvezetőóriáshoz) szervezték ki. Következésképpen ez hatással van az olyan konzolgyártókra, mint a Sony, a Microsoft és a Nintendo. A chipek gyártása nagyon bonyolult, több különböző fázisban (több mint ezer), nagyon speciális csapattal kell őket előállítani. Nem is beszélve a valódi innovációs és fejlesztési részleggel járó befektetésekről. Ezért történik a kiszervezés: ez a legköltséghatékonyabb.

Az alacsony termelés és a nagy kereslet által generált szűk keresztmetszetnek azonban más létfontosságú okai is vannak. Az egyik a vámok kivetése és az ebből eredő kereskedelmi háború az USA és Kína között, amely Donald Trump hivatali ideje alatt kezdődött. Röviden, a SMIC (egy másik kínai félvezetőóriás) nehezen tudott kereskedni az USA-val, ami súlyosbította a helyzetet. A másik nagy gyártó, a már említett TSMC a tajvani aszály miatt nem tudott teljes kapacitással dolgozni. Ahogy mondani szokás, a baj csőstül jön…

 

 

 

 

Érintett vállalatok

 

Dióhéjban:

• A leginkább érintett iparág a háztartási elektronikai ipar, amely a teljes szektor 50%-át teszi ki.
• A Nintendo robusztus Switch-felhasználó bázissal rendelkezett, és jól viselte a hatásokat.
• A Sony az előrejelzéseknél kevesebb PS5-öt adott el, de várhatóan talpra áll.
• Az Xbox is küzdött az X Series-szel, készlethiánnyal.

 

Olyan globális válságról beszélünk, amely minden, a chipeket jelentős mértékben használó iparágat érint. Az autóipar például súlyosan megsínylette a helyzetet, mivel a világ félvezetőgyártásának 15%-át teszi ki. A leginkább érintett iparág azonban az otthoni elektronikai szektor, amely a félvezető-gyártás 50%-át teszi ki. És mondhatnánk, hogy ez csak a legdrágább és legmodernebb chipeket érinti, de nem… ez mindent befolyásolt, a grafikus kártyákat működtetőktől kezdve az internetkapcsolatot lehetővé tevő chipekig.

A chipek hiánya az oka annak, hogy olyan nehéz PlayStation 5-öt vagy Xbox Series-t kapni a boltokban… és ez semmiképp sem kedvez a gyártóknak. Az olyan cégek, mint az Apple, még jobb pénzügyi eredményeket is elérhettek volna, ha a keresletet kielégítik. A Nintendo talán az egyik legkevésbé károsult a helyzetből, mert annyi konzolja volt már a piacon (92 millió Nintendo Switch jelenleg). Ez lehetővé tette, hogy az olyan játékok, mint az Animal Crossing: New Horizons a bezártsággal összefüggésben rekordokat döntsenek.

„A hiány azért keletkezett, mert az emberek elkezdtek otthonról dolgozni és tanulni” – Patrick Moorhead, Moor Insights.

Azonban ne áltassuk magunkat… még a Nintendo is érintett. A japán vállalat ugyanis jelenleg azon dolgozik, hogy alternatívákat találjon a Nintendo Switch félvezetők gyártására: „Újravizsgáljuk a hardvertervezést, hogy megpróbáljuk enyhíteni a félvezetőhiány hatásait”. Maga Shuntaro Furukawa elnök nemrég elismerte, hogy nem adtak el annyi konzolt, mint remélték, ami miatt a vállalat felülvizsgálta értékesítési várakozásait: „Mindent megteszünk, amit csak tudunk, de egyre nagyobb a bizonytalanság a gyártási tervek körül.”

 

 

 

 

A PlayStation 5-nek nehezebb dolga van, mert olyan grafikai technológiát használ, amelyet a jelenlegi helyzetben meglehetősen nehéz előállítani. A Sony már hivatalosan is elismerte, hogy a félvezetőhiány befolyásolja a gyártást. A vállalat a pénzügyi eredményeiben elismerte, hogy elmaradt a forgalmazási céloktól (ami magától értetődő), de arra számít, hogy 2022 márciusára 22 millió konzolra növeli az értékesítési ütemet. Tekintve, hogy jelenleg 15 milliónál tartanak, ez reális becslésnek tűnik.

Hasonló a helyzet az Xbox-szal is, bár nekik van egy kis előnyük, hiszen a Series X és a Series S két különböző hardver, utóbbi kevésbé igényes a grafikus chipek teljesítményét tekintve. Mégis, a Microsoftot az is keményen megviselte, hogy ez volt az első alkalom, amikor egyszerre két konzolt adtak ki, ahogy azt Cédric Mimouni egy interjúban elmondta. A vezető releváns tényként védett néhány olyan szempontot, amelyek megerősítik mindazt, amit eddig elmondtunk: hogy nagyon nagy volt a kereslet, hogy hiány van a chipekből, és hogy nem világos, mikorra oldódik meg minden probléma. Illetve… talán ez utóbbi pont most már egy kicsit világosabb. Az alábbiakban megnézzük.

 

Mikor lesz vége a krízisnek?

 

A probléma 2020-ban kezdődött a világjárvánnyal, de a kereslet továbbra is kivételesen magas, és a hiány-helyzet 2021-ben is fennáll. Minden valószínűség szerint a nehézségek nagy része 2022-ben is fennmarad, mivel a félvezetők hiánya ismét készletproblémákhoz vezet. Phil Spencer (a Microsoft ügyvezető alelnöke) tisztában van ezzel, és már most kijelentette, hogy a helyzet még hónapokig eltart majd karácsony után is. Nézeteit más technológiai szakemberek is osztják: a probléma nem fog egyhamar megszűnni, és a következő hetekben továbbra is az „aki kapja, marja” mentalitás lesz a jellemző. A legjobb példa erre nem csak a PS5 és az Xbox sorozat őrült előrendelési kampányai, hanem a Steam Deck is, hónapokig tartó előrendeléssel, ráadásul késleltetett megjelenéssel.

 

 

 

 

Hol a megoldás? Lisa Su, az AMD vezetője szerint a félvezetőiparnak növelnie kell a gyártási kapacitását. Az ázsiai óriás TSMC már tervezi, hogy dollármilliókkal javítja a termelését. Ugyanakkor a vállalatok chipeket halmoznak fel, hogy megelőzzék az esetleges problémákat. De van egy még ennél is kritikusabb mozgalom: Európa a félvezetőgyártás új központjává válik (Németországgal és Franciaországgal az élen). Ezzel sikerülnek megszűntetni a Kínától és Tajvantól való jelenlegi iszonyatos függőséget és kiszolgáltatottságot.

A lényeg az, hogy a folyamat lassú lesz, de a kínálat végül is fel fog nőni a kereslethez, a kapitalizmus szabályai szerint. Alapvetően a félvezetőgyártó vállalatok milliókat fektetnek majd be, miközben a gyártási folyamatok javulnak és hatékonyabbá válnak. A kérdés csak az, hogy mindez mikor fog bekövetkezni. Rövid válasz: ez sajnos még nagyon messze van. A félvezető-válságból várhatóan csak 2023-ban lehet kilábalni. A legoptimistább hangok 2022 szeptemberéről beszélnek, de minden a járványügyi helyzettől – amit egyelőre nem tudjuk, milyen mértékben befolyásol például az omicron-variáns előretörése – és a gyártók saját teljesítményétől is függ.

Ez alatt azt értem, hogy nem mindegy, hogy a Sony, a Microsoft és a Nintendo hogyan kezeli a jelenlegi helyzetet. A konzolgyártás mögött rengeteg munka áll, napi szinten hívják fel a figyelmet az alkatrészek biztosítására. A chipek beszerzése alapvető fontosságú lesz, és ha ez azt jelenti, hogy más belső alkatrészeket kell választani, azt is meg lehet fontolni (amíg ezek láthatatlanok a fogyasztó számára, és nem változtatják meg az eredeti funkciókat). Érdekes lesz látni, hogyan alakul a helyzet, de legyünk optimisták. Ez egy átmeneti szituáció, amelyből az iparág biztosan megerősödve kerül majd ki.

Összegzésképpen:

• A konzolhiány 2022-ig biztos, hogy eltart, bár idővel javulni fog.
• A félvezetőgyártás terén már most is jelentős beruházások folynak.
• A hardvergyártó cégek felülvizsgálhatják az alkatrészeket, hogy felgyorsítsák a folyamatot.
• A helyzeten a tervek szerint 2023-ra sikerül teljesen úrrá lenni.

 

(Jesús Bella, a 3DJuegos vezető hardverelemzőjének esszéje alapján)

Forrás: 3DJuegos