TECH HÍREK – A január elején kezdődött kazahsztáni felkelés/puccs-kísérlet megrendítő hitelességgel mutatja be, milyen következményekkel járhat, ha egy modern társadalomban „lekapcsolják” az internetet…
Kazahsztánban áll a bál: a január elején eredetileg az LPG (autógáz) hatósági árának megszüntetése és az üzemanyagárak hirtelen elszabadulása miatt kirobbant, gyorsan általános, országos zavargássá eszkalálódott tüntetéshullám következtében a legfrissebb hírek szerint legalább 164 civil vesztette életét és 6000 embert vettek őrizetbe. A tragikus eseményeknek ugyanakkor van egy technológiai vetülete is: mivel az ország a térség egyik leginkább digitalizált társadalma, a rezsim által bevezetett internetkorlátozási intézkedéseknek komoly következményei vannak, és nem is kizárólag gazdasági téren.
Élelmiszer- és készpénzhiány
A NetBlocks adatszolgáltató szerint a kazahsztáni internetfelhasználók mintegy 95 százaléka január 5. óta nem tudott online lenni. A KazakhTelecom, az állami tulajdonban lévő távközlési óriáscég január 4-én kezdte meg a hozzáférés korlátozását az üzemanyagárak miatt kezdődött országos tüntetések közepette, amelyek gyorsan végigsöpörtek az egyenlőtlenség és a korrupció miatt régóta fennálló sérelmekkel küzdő országon.
Sok kazah állampolgár bankkártyával intézi napi bevásárlásait. Ezek gyakran használhatatlanná váltak a kiesés miatt, mivel a fizetési terminálok internetkapcsolattól függenek. A hét végére hosszú sorok alakultak ki a bankautomaták előtt Almatiban, Nur-Sultanban és Aktauban, mivel a lakosok készpénzt kerestek, hogy beszerezzék a legfontosabb élelmiszereket.
Nurserik Zholbarys, Nur-Szultan lakosa elmondta, több mint 30 percig állt sorban, hogy felvegyen 10 000 tenge-t (23 dollár) a SberBank ATM automatájából a város divatos Esyl negyedében
Ez a napi limit, amelyet azok számára szabtak meg, akik találnak működő ATM-et: A Nemzeti Bank január 6-án felfüggesztette a kereskedelmi banki szolgáltatásokat; egyesek attól tartanak, hogy a szükségállapot feloldásáig nem lesznek újra elérhetőek.
Egy Nur-Sultanban élő közgazdász szerint a 10 000 tenge limit hatékony, mivel segít a kereskedelmi bankoknak elkerülni a pánikszerű pénzfelvételt.
„Az internet kiesése megmutatta, hogy az ország gazdasága teljes mértékben ettől függ. A készpénzmentes fizetések leálltak, az élelmiszer-ellátási láncok megszakadtak, hosszú sorok alakultak ki a szupermarketekben. Ez visszaküldte társadalmunkat a 2000-es évek elejére” – mondta a közgazdász közvetlenül azelőtt, hogy megszakadt volna a kapcsolata, és mielőtt az Eurasianet engedélyt kérhetett volna a neve kinyomtatására.
Szupermarket Nur-Szultanban január 7-én. (KZ.media/Telegram)
Almaty lakosai arról számoltak be, hogy nehezen találnak élelmiszert, mivel az 1,8 milliós városban, Kazahsztán legnagyobb városában továbbra is időszakos lövések dördülnek. A helyzeten csupán az segít valamennyire, hogy a lakosok igyekeznek támogatni egymást.
Habár az ország elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev január 8-án bejelentette, hogy részleges visszaállítják az internetkapcsolatot az ország egyes régióiban, ennek egyelőre nem sok jelét látni, míg az internet-forgalom kiesése egyes elemzők szerint már eddig is több mint 200 millió dollárnyi veszteséget okozott a kazah gazdaságnak.
Forrás: Eurasianet
A segítőkész blogger
Amikor Kazahsztánban zavargások és összecsapások törtek ki a rendőrséggel, a népszerű blogger, Kunekei Nurlan meglepődve tapasztalta, hogy csak kevés külföldi követője látja a történeteit. A blogger ugyanis a telefonján lévő VPN miatt nem vette észre, hogy az egész országban lekapcsolták az internetet.
A legtöbb kazah azonban képtelen volt kapcsolatba lépni szeretteivel, vagy információt találni a történtekről: családok szakadtak szét, rokonok, barátok szakadtak el egymástól. A válság közepette más országok repülőterein rekedt barátok és ismerősök kezdtek kapcsolatba lépni a bloggerrel.
„Arra kértek, hogy hívjam fel a barátaikat és a szüleiket, mert Kazahsztánban a mobiltelefon- és vezetékes szolgáltatások nem működtek” – mondta Nurlan
A közösségi médiában egyre több üzenetet kezdett kapni, nemcsak barátoktól és ismerősöktől: „Fizikailag már nem tudtam őket egyedül felhívni. Elfogyott a pénz a telefonomon, a banki alkalmazások és terminálok nem működtek, és mindannyian otthon ültünk, senki nem ment ki.”
Nurlan azzal az ötlettel állt elő, hogy létrehoz egy csoportot a Telegramban, az egyik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazásban.
„Gyorsan bejelentettem, hogy önkénteseket keresek, akiknek szintén van internet-hozzáférésük, hogy összekapcsolják az embereket, mert az a legrosszabb, amikor nincs semmilyen információd” – mondta.
Kunekei Nurlan több száz ember jelentkezését kapta meg nemcsak Kazahsztánból, hanem más országokból is: Oroszországból, Üzbegisztánból, Törökországból és az Európai Unió tagállamaiból.
Néhány nap alatt megjelent a „Bauyrmen Bailanys” közösség, ami kazahul azt jelenti: „Összeköttetés egy testvérrel”. A cikk írásakor a Telegram-csatornának több mint 13 000 feliratkozója volt.
Kunekei Nurlan
Csak pénteken (január 7-én) több mint 3700 kérés érkezett a csoporthoz, és az önkénteseknek sikerült a legtöbbjüket elérni.
Míg az első napon alig adtak át nehéz híreket, a megkeresések beáramlásával a helyzet kezdett megváltozni
„Ma például orvosok kerestek meg minket. Azt mondták, hogy egy férfi kómában fekszik a kórházban, és a hozzátartozóit keresik” – mondta Nurlan.
A Bauyrmen Bailanys csapatnak jelenleg körülbelül 50 önkéntese van, de Nurlan azt mondja, hogy a legnehezebb kéréseket ő maga intézi.
„Lélektanilag nehéz, mert mindenféle üzenetek érkeznek. Több önkéntes is kért már pszichológiai segítséget” – mesélte a blogger.
Forrás: Euronews
Bitcoin-bányaomlás
Nem közismert tény, de a világ második legfontosabb bitcoin-termelő országává nemrég Kazahsztán lépett elő. Azonban most, a zavargások és főleg az internetkorlátozás miatt a világ bitcoin-bányászainak csaknem ötöde leállt.
Egykor Kína volt a bitcoin-bányászat globális erőközpontja, 75,5 százalékos piaci részesedéssel, de a tavaly májusi kormányzati korlátozások miatt az egész iparág elköltözött, és barátságosabb, olcsó energiával rendelkező államokat keresett. Kazahsztán vonzó helyszín volt e csoportok számára a bőséges és olcsó energia miatt, de mivel az ország áramellátásának több mint 90 százalékát fosszilis tüzelőanyagok, köztük a szén teszi ki, ez nem sokat segített a bitcoin amúgy is nagy klímára gyakorolt hatásán.
Kazahsztán 2019 szeptemberében még csak 1,4 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett, de ez 2021 augusztusára 18,1 százalékra nőtt. A világ más bányászaihoz való internetkapcsolat nélkül a kazah bányászcsoportok nem tudták folytatni a munkát. Ezért most BTC.com, a kriptopénz-iparág adatszolgáltatása szerint a globális hashrate – a bitcoin bányászatra fordított számítási teljesítmény mértékegysége – keddtől csütörtökig 14 százalékkal csökkent.
Didar Bekbau, egy kazahsztáni bitcoin-bányász a Twitteren közölte: „Nincs internet, tehát nincs bányászat. Kazahsztánban blokkolják az internetet. Mobilszolgáltatók, otthoni internet, minden”.
Bár a bányászok nélkülözhetetlenek a bitcoin-hálózat fenntartásához, Kazahsztánon kívül is van elég bányász ahhoz, hogy a kriptovaluta működőképes internetkapcsolattal rendelkező helyeken is működjön.
Forrás: NewScientist
