Menu

Gran Turismo 7 – „Mindig a sárga úton!”

TESZT – A Polyphony Digital-t nem lehet túlságosan siettetni. Az 1998-as kezdetek óta a zászlóshajónak számító autós szimulációs licenc minden egyes opusát aprólékosan, lépésről-lépésre építik fel Kazunori Yamauchi csapatai, és minden egyes kiadás egy kis esemény. Majdnem öt évvel a Gran Turismo Sport után érkezett most a Gran Turismo 7, a PS4 életciklusának végén és a PS5-ének első szakaszában. Egy olyan epizód, amely egyértelműen visszatér a gyökerekhez, ami jót is tett neki és néha rosszat is. „Mindig a sárga úton!” – énekelték az Óz, a csodák csodája hősei és ez a GT7 konzervatívabb játékdesignjára is igaz.

 

 

A Gran Turismo 7-ben az „alaphangot” a szokásos bevezető mozifilm adja meg: egy hosszú videó, amely végigköveti az autósport teljes történetét, lenyűgöző archív képekkel. Ez egy lehetőség arra, hogy átérezzük az autók és történelmük iránti szenvedélyt, amely Kazunori Yamauchit és csapatát mozgatja. Mert, ha a GT7-nek egy dolog biztosan tökéletesen sikerül, akkor az az, hogy az autók iránti szenvedélyünket korbácsolják fel, sőt, talán egy kicsit túlságosan is. A többjátékos módra koncentráló Gran Turismo Sport után úgy érezzük, hogy a fejlesztők vissza akartak térni a licenc eredetéhez.

 

Az Egyesült Államokban élő PlayStation gamereknek egy Amazon-hiba miatt már birtokukban van a Gran Turismo 7 PS4-re vagy PS5-re készült példánya.

 

Csóró kezdés

 

A játék legelején a semmiről indulsz: szinte „nincstelenül”, egy használt autót kell választanod egy nagyon szűkös, 20 000 kredites költségvetésből. Nyilvánvalóan a japán városi autók vannak reflektorfényben, és a Mazda, a Nissan vagy a Honda közül választhatunk. Itt az alkalom, hogy rámutassunk a játék egyik hiányosságára: az autókatalógusra. Nem is annyira a rendelkezésre álló autók mennyisége (összesen 420, azaz 80-al több, mint a GT sportban), hanem inkább a változatosság hiányzik. Ez alatt azt értem, hogy sokan közülük csak modellváltozatok (a Nissan GTR modelleket már nem számoljuk), nem beszélve a minden bizonnyal szórakoztató, de pusztán szórakozás és vezetés szempontjából használhatatlan járművekről, mint például a Volkswagen Combi furgon. A 90-es évek japán sportautóinak rajongói minden bizonnyal elégedettek lesznek, az európaiaknak viszont ez kicsit sovány kínálat. Néhány fontos márka még hiányzik is, például a Volvo. Szerencsére az összes autó a részletekre való elképesztő odafigyelésnek köszönhetően tökéletesen modellezett belső terekkel és csodás külsővel rendelkezik.

Minden márkának saját bemutatóterme van, ahol a 2000 utáni autók vásárolhatók meg, de saját múzeummal is bírnak, amely a márka életének főbb állomásait követi nyomon. Még rövid videókat is megtekinthetünk, amelyek a zászlóshajó modelleket mutatják be “Turbo” stílusban. De a játék a szűkebb költségvetésre, vagy a “youngtimerekre”: a kezdő amatőrökre is gondol. A véletlenszerűen (de nem minden látogatásunk alkalmával) megújuló használtpiac minden 2000 előtti modellt kínál. A fejlesztők még odáig is elmentek, hogy minden használt autó kilométeróráján feltüntetik a kilométerek számát. Bár az autók rotációja kétségtelenül jó ötlet, egy kicsit olyan benyomásunk van, mintha a Jófogáson rendszeresen pásztáznánk a hirdetéseket, hogy végre megtaláljuk a ritka gyöngyszemünket. Kissé frusztráló…

Egy kis jóindulattal azért az is mondhatnánk, hogy a Polyphony Digital a minőséget választotta a mennyiség helyett és az is igaz, hogy a fejlesztők ígéretet tettek arra, hogy rendszeres frissítésekkel bővítik a listát. De mivel a Gran Turismo elsősorban autószimulációs játék, nem pedig múzeum, mi több versenyautót szerettünk volna.

 

A Fanatec bemutatta a Gran Turismo DD Pro-t, egy kizárólag PlayStationhöz licencelt perifériát

 

A -majdnem- Valódi vezetési szimulátor

 

Ez a kissé merev múzeumi hangulat a versenyzésben is érezhető. A járművek, bár kívülről tökéletesen modellezettek, túlságosan „tisztának” tűnnek ahhoz, hogy valódiak legyenek. Ugyanez vonatkozik a pályákra is, amelyek nagyon jól megrajzoltak, de még mindig hiányzik belőlük az élet. Néhány versenytársával ellentétben a Gran Turismo még mindig nehezen tudja átadni azt a mámorító érzést, a benzin és az égett gumi szagát, amit mindenki jól ismer, aki valaha is rálépett (vagy kerekeket tett) egy versenypályára. Néha inkább hasonlít egy szép képeslapra, mint versenypályára, és bár tényleg kellemes a grafika, de frusztráló az olyan egyszerű dolgok hiánya, mint a nézők animációja vagy hogy fújja a szél a fák ágait.

Szerettünk volna egy kicsit több interakciót is a verseny során, például a rádiós mérnökünk közreműködésével, ahogyan a versenyen is. Ami a hangzást illeti, a sorozatnak még mindig vannak hibái, nevezetesen a túlzó gumicsikorgás, amely esőben hibásnak is tűnik, a motorhangok, amelyekből hiányzik egy kis karakter (a járművünk és a versenytársak hangja közötti hangkeverés néha bizarr), vagy az autók egymáshoz, vagy tereptárgyakhoz való csapódásának még mindig ugyanolyan nevetséges hangjai. Ha már a karamboloknál, csapódásoknál tartunk, beszélnünk kell a károk ábrázolásáról, ami egyszerűen… hiányzik. Hibák, amelyek foltot ejtenek az “igazi vezetési szimulátoron” 2022-ben.

 

A Gran Turismo 7 a tervek szerint március 4-én jelenik meg PS4-re és PS5-re

 

Gyűjtőhangolás

 

Ami a többjátékos módot illeti, a GT 7 egy helyi osztott képernyős módot, valamint egy online módot, a “Sport” módot kínál. Ahogy a neve is mutatja, ez az üzemmód közvetlenül a Gran Turismo Sportból származik. A versenyek húszpercenként váltakozva kerülnek felajánlásra, ami lehetővé teszi számunkra, hogy növeljük a versenyzői rangsorunkat. Ugyanakkor több futamra elosztott bajnokságokban is részt vehetünk majd, de ezt a módot a hivatalos megjelenés előtt még nem tudtuk tesztelni. Aki már járt a GT Sport pályán, az gyorsan meg fogja találni a helyét. Természetesen továbbra is lehetőség van saját lobbikat létrehozni, hogy találkozhass a barátaiddal. Új funkció a “Showcase” mód, egyfajta közösségi HUB, ahol megcsodálhatod a világ más játékosainak festését, fotóit és visszajátszásait.

Szerencsére a Gran Turismo kárpótol a színtiszta vezetés élményének terén, a Polyphony legújabb címe ugyanis továbbra is precíz és igényes vezetést kínál. A legjobb idők eléréséhez profi vezetőnek kell lenned. Természetesen a szokások segítések a játék részei, de ezek általában lelassítják az autódat. Ez lehetővé teszi a kezdők számára, hogy élvezzék a játékot, miközben vigyáznak a pályájukra, ami nélkül a győzelem nagymértékben veszélybe kerül. A játék számos magyarázatot ad az olyan fontos fogalmakra is, mint a vonóerő és a meghajtás közötti különbség vagy a kint-bent-kint-kint elv a kanyarodáshoz. A fékezési pontok és pályák értékeléséhez vizuális segédeszközök is rendelkezésre állnak.

 

 

„Izomautók” előnyben

 

Természetesen az izmosabb autókkal a vezetési élményt teljes mértékben át lehet élni. A kanyarokban érezhető a jármű súlya és a tömegátvitel, és tudni kell, hogyan kell használni a gázpedált, hogy kanyarból kilépve ne veszítse el a hátsó részt. Külön meg kell említeni a fékezés aprólékos kezelését, egy kicsit túl nagy nyomás a ravaszon vagy a pedálon, és a kerekek blokkolnak, ami a kanyar elején és gyakran az egyenesekben is az alulkormányozottság jele. A hosszabb versenyeken a gumikezelés is fontos tényező, és a fékezéssel is óvatosan kell bánni, ha nem akarjuk, hogy a gumik nagy sebességnél tönkremenjenek. Az első és hátsókerék-hajtás közötti különbség nagyon érezhető, és a régi hátsókerék-hajtású autók, például az 1969-es C3 Corvette vezetése rendkívül élvezetes, még hagyományos kontrollerrel is, az ellenkormányzás kezelése különösen jól sikerült. Belekerülsz a versenybe és ha jól megtanultad, ajj hogy a gáz-fék-gáz rendszerrel vedd a kanyarokat. Vigyázz azért, esőben a legrégebbi autók gyorsan nehézkesen irányíthatóvá válnak, különösen a joystickkal. Ezért a gyakori megpördülések elkerülése érdekében célszerű a kipörgésgátlót 1-es fokozatra állítani.

A PS5-féle DualSense remekül átadja a különféle terepeken való áthaladást, amely tökéletesen érezhető, és nem ritka, hogy egy túl kemény visszagyorsításkor egy döntött kanyarban elveszítjük a hátsót. A spéci kormánykerék és a pedálok nyilvánvalóan pontosabbak, de a joystick kezelése is nagyon jó. A DualSense rezgéseit tökéletesen kihasználva érezzük a pálya legkisebb egyenetlenségét, sőt, az igazán necces pillanatokban sofőrünk szívverését is.

Az egyetlen hátránya a rendelkezésre álló kamerák száma, amely még mindig nem fejlődött. Továbbra is létezik a külső kamera, a lökhárító nézet, a motorháztető nézet és természetesen a pilótafülke kamera. Ha a belső terek pompásan jól modellezettek, kár, hogy nem mindig élvezheted őket teljes mértékben a jobb botra tett szabad kamerával. Egy újabb pont, amivel még mindig a múltban ragadt ez a patinás sorozat.

 

 

Kicsit steril, de összességében szép, esztétikus látvány

 

Bár forradalmi változásra a vizualitás terén sem számíthatunk, mindent összevéve a játék igen látványos. Bár a grafikus motor még érezhetően a GT Sportból származik (a cross-gen kötelez), az általános megjelenítés szép és izgalmas. A fényhatások különösen jól sikerültek. A dinamikus időjárás és a nappali/éjszakai ciklus is jelen van, és a napfelkelték és a szürkület lehetővé teszi számunkra, hogy az árnyékok kiváló kezelését valós időben élvezhessük. Az árnyékból napra váltás fordulatról fordulatra az égbolt és a felhők függvényében különösen szembetűnő. Az említett „képeslap-hatás” tehát van, ahol remekül működik…

Mindenképpen javasoljuk, hogy látogass el a menükbe, hogy könnyítsen az információkkal túlterhelt HUD-on, és hogy csökkentsd a zene hangerejét, amely alapértelmezés szerint túl hangos (olyannyira, hogy elrejti a motorzajt). Néhány apró részlet növeli a valósághűséget, például a gumidarabok, amelyek a verseny előrehaladtával a pályára rakódnak, vagy a szektorok, amelyek nedvesebbek, mint mások, amikor az eső megjelenik. Ez arra késztet, hogy a legjobb pályákat keresd, és lehetőség szerint elkerüld a pocsolyákat.

A pályák is nagyon változatosak: visszatérnek a licencben szereplő eredeti pályák, mint például a Fuji High Speed Ring vagy a Tokyo Expressway, de olyan valódi pályák is, mint Suzuka, Spa Francorchamps vagy Interlagos. Összesen 29 pálya van, amely minden típusú versenyzőt kielégít. És hogy megcsodálhassuk teljesítményünket, a visszajátszások a játék részei, szebbnél szebbek.

 

 

Ez nem a Forza Horizon…

 

A Polyphony Digital a játék kommunikációjának kezdete óta nem titkolta: a GT7 bizonyos értelemben a megszokott formula tovább-gondolásának legújabb eredménye: egyfajta szintézis a klasszikus fejlődés és a GT Sport által hozott új irányultság között. A jó borhoz hasonlóan ez a játék is egy olyan, amely idővel egyre csak „érlelődik”. Magyarán: a játékbeli progresszió a megszokott, klasszikus módon működik. A “World Circuits” módban kezdesz, amely a világ három régiójára (Amerika, Európa és Ázsia) van felosztva, kisautókkal a Sunday Cup és Clubman Cup kategóriákban, mielőtt továbblépnél a magasabb kategóriákba. Ez teljesen más filozófia, mint a Forza Horizon 5, amely már az első percektől kezdve tele volt tartalommal és autókkal. Itt vezetéssel kell krediteket szerezned, hogy végül megszerezd álmaid autóját. Ez a filozófia még a menükben és a játék kezelőfelületén is érezhető, amely ugyanolyan ízléses és „arisztokratikus”, miközben a háttérben kellemes, finom jazz zene szól. Messze vagyunk az tehát FH5 folyamatos pop- és rockzenés állandó bömbölésétől. A betöltési idők azonban a PS5 varázslatos SDD-je ellenére kissé lassúak.

Bár az első versenyek meglehetősen laposak, kompakt autókkal, korlátozott teljesítményűekkel, amint elérjük a 100 000 kreditet (egy óra játékidővel számolva), elkezdhetjük megcélozni a kicsit izmosabb autókat, mint a Toyota Supra vagy a Chevrolet Corvette. A kevésbé tapasztaltak számára a Gran Turismo 7 első néhány órája éppen nem a legizgalmasabb és ez elkedvetlenítheti őket.

Különösen azért, mert a versenyformátumok nem változnak: a gördülő rajtnál mindig utolsónak indulsz, és keményen meg kell dolgoznod, hogy feljuss. Ez eleve azt jelenti, hogy a pályán nincs valódi küzdelem. Ez érthető az olyan tiszta arcade játékokban, mint a Sega Rally, ahol ez a megszokott, de sokkal kevésbé egy szimulációban. Ritkán vagy fej-fej mellett, és ritkán üldözöd a versenytársadat egy századmásodpercre. Arról nem is beszélve, hogy a győzelem gyorsan illuzórikussá válik, amint a verseny elején egy kis időt veszítesz a versenytársak mögött. És itt nincs “visszatekerés” funkció. Az alapesemények gyorsan unalmassá válnak az új útvonalak fokozatos felfedezése ellenére.

Szerencsére a minibajnokságok és a különleges versenyek (például az endurance) egy kis változatosságot és kihívást hoznak az egészbe. Természetesen a szabadságot kedvelőknek vagy a szólójátékosoknak lehetőségük lesz személyre szabott versenyt indítani, vagy a hagyományos Arcade és Time Trial módokban legyőzni az időt.

 

 

Jó AI, rossz AI

 

Egy másik kérdés, ami mindig mindenki ajkán van, amikor a Gran Turismo új epizódja megjelenik, az a mesterséges intelligencia. Bár van is egy kis javulás a legutóbbi epizódokhoz képest, de még mindig van hova fejlődnie az AI-nak. A mesterséges intelligencia még mindig egy lépéssel mintha lemaradt volna a reakcióidtól, és sokszor úgy vezet, mintha nem vett volna észre téged. A versenyzők nem túl agresszívek, és ritkán látni, hogy egy ellenfél autó például váltással támad, vagy megpróbál kívülre kerülni. A Polyphony Digital azt ígéri, hogy egy jövőbeli frissítésben integrálja vadonatúj mesterséges intelligencia rendszerét, a “Gran Turismo Sophy”-t.

Még kevésbé reális, hogy a falakkal vagy a versenyzőkkel történő ütközések nem igazán büntetik a játékost. Az olyan durvábban vezető játékosok, mint én, az első Gran Turismóból örökölt, ősrégi „támaszkodj rá más autókra és nekik csapódva vedd be a kanyarokat” technikát továbbra nyugodt szívvel használhatják. Ugyanez vonatkozik az oválokon zajló Nascar típusú versenyekre is, ahol néha jobb a falnak ütközni, mint tisztán, a valósághoz hűen vezetni. Bosszantó kis hibák egy szimulációhoz képest, amelyeket a sorozat húsz évvel később sem tud kijavítani.

 

 

A kávéját cukorral issza vagy anélkül?

 

A játék és a fejlődés középpontjában valóban a gyűjtés áll. Az új autómodellek keresése során a Gran Turismo 7 egy új funkciót vezet be: a GT kávézót. Amint belépünk a kávézóba, Luca, a tulajdonos üdvözöl bennünket a hangulatos kávézóban, és „menüket” kínál nekünk, amelyeket úgy kell kitöltenünk, mint egy küldetéses kereskedőnek. A menük teljesítéséhez három meghatározott autót (például francia ferdehátúakat vagy izomautókat az 1980-as évekből) kell beszerezned, bizonyos versenyeket kell megnyerned, egy adott autótípust kell javítanod a műhelyben tett kirándulással, vagy akár jogosítványt is kell szerezned.

Minden egyes versenyen megszabják számunkra a PP limitet (jármű teljesítménypontok), az autó eredetét (USA, Európa, Ázsia) vagy a meghajtási rendszert (vontatás, 4X4 vagy meghajtás). A játék nem egyezteti a versenytársak erejével a miénkkel, és magunknak kell elkészítenünk az autónkat. Ez egy alaposan kidolgozott felkészülési műhelyen keresztül történik, amelyről gyorsan bebizonyosodik, hogy a versenyek megnyerésének alapvető része, különösen a nehéz módban (a három nehézségi szint közül a legmagasabb).

Mindenféle fejlesztés elérhető, a motor átprogramozásától a futómű könnyítéséig, a fékeken vagy a sebességváltón keresztül. Ez kicsit elbátortalanító és zavaró lehet azok számára, akik újak a játékban. Szerencsére a játék tartalmaz egy nagyon praktikus funkciót: a háromszög gomb egyszerű megnyomásával élőben láthatod minden változtatás hatását az autód teljesítményére nézve.

A probléma az, hogy a tuning drága, és fel kell oldanod a különböző fejlesztési kategóriákat (Race, Semi-Race, Extreme). Egyes versenyek olyan rulettjegyeket (lootboxokat) kínálnak, amelyekkel hozzájuthatunk ezekhez az alkatrészekhez, ez a leggyorsabb módja a gyűjtői szint növelésének. Ehhez semmi sem lehet egyszerűbb: láncolj versenyeket és gyűjtsd a krediteket, hogy bővíthesd a garázsodat, és kiegészítsd az autógyűjteményedet.

Zseniális módja annak, hogy minden új funkcióval megismertessen minket, még akkor is, ha a versenyek és a Café közötti oda-vissza játék hosszú távon unalmassá válhat. A fejlődés is frusztráló lehet, mivel nincs mód arra, hogy kihagyd azokat az eseményeket, amelyek nem érdekelnek.

Mint tudjuk, Yamauchi autók iránti nagy szerelme régóta dúl, és ebből a Café GT-ből árad a négy kerék iránti szenvedély. Minden alkalommal, amikor kiegészítünk egy autógyűjteményt, Luca barátunk archív felvételekkel és néha a legapróbb részletekbe menő részletekkel mutatja be az autókat, a történetüket. Tényleg, nem lehet nem csodálni a Polyphony Digital csapatainak munkáját, és azt, ahogyan sikerül a játékossal szintén megszerettetni az autókat.

 

 

Küldetés módok

 

A World Circuits módtól eltekintve a GT7 tudja, hogyan kell variálni az élvezeteket. Aki szereti a kihívásokat, az a küldetés módhoz fordulhat, amely az autóversenyzés minden aspektusát lefedő kihívásokat állít. Például meg kell előznöd egy bizonyos számú versenyzőt (úgy, hogy a legkisebb érintéstől is kiesel), vagy tudnod kell, hogyan kell a legjobb útvonalat ki választani egy versenypályán. Néhány kihívás különösen izgalmas, mint például az előzés Tokió szűk utcáin, mások viszont bár eredetiek, de túl nem magával ragadóak (ki akar például versenyezni egy pályán 1968-as Fiat 500-asokkal, amelyek széllel szemben csak 70km/h-val tudnak menni?).

Ez az Gran Turismo epizód egyben az engedélyek nagy visszatérését is jelzi. Nem túlságosan eredeti játékelem, leginkább a nosztalgikus GT-fanoknak egyfajta kedveskedés. A neofiták a vezetés alapjait is elsajátíthatják (külső-belső-külső-külső pálya, fékezés, aspiráció…). A jó hír az, hogy bizonyos autótípusok vezetéséhez már nem szükséges jogosítvány, csak bizonyos rendezvényeken való részvételhez. A kezdő fotósok vagy Instagram-szűrőfüggők örömmel fedezik fel a Scapes módot, ahol a világ minden tájáról (Kiotótól Ausztráliáig, Izlandon keresztül) megörökítheted a szépségedet. A paraméterek száma egyszerűen észbontó, nagyon fejlett eszközökkel. Például beállíthatja a teljes kamerát, vagy sár- és olajnyomokat adhat a járműhöz.

Aki szereti a szép karosszériákat, az a karbantartó központban kedvére alakíthatja járgányait. A rendkívül komplex autóműhely lehetővé teszi, hogy személyre szabd az autódat A-tól Z-ig. A fényezéstől kezdve a szárnyakon át a felnikig minden személyre szabható – akár saját matricákat és festéket is készíthetsz.

 

 

Klasszikus, konzervatív, de összességében profi játékélmény

 

A Gran Turismo 7 a klasszikus formula és a Gran Turismo Sport által felvett új többjátékos irányzat szintézise. Azok, akik forradalmat vártak, csalódni fognak, mivel a sorozatnak még mindig vannak régi hibái (gyenge mesterséges intelligencia, a sérülések hiánya és a pályán lévő élet hiánya). Akik nem is számítottak többre, azok igazán élvezik majd ezt a részt is, amely igazi visszatérés a gyökerekhez. Több mint 20 évvel később a Gran Turismo még mindig egy “simarcade”, egy kicsit a múltban ragadt, de még így is igazi szerelmeslevél az autóhoz és annak történetéhez.

-BadSector-

Pro:

+ Gyönyörű látvány, leginkább az autók kidolgozása terén
+ Szuper oktatórész, sok mindent megtudhatsz az autókról
+ Sokféle változatos pálya és versenymód

Kontra:

– Az elején kevés autó
– Kicsit túl konzervatív
– Nincs továbbra sem törés, piszkolódás, realista vezetés

 

Kiadó: Sony Interactive Entertainment

Fejlesztő: Polyphony Digital

Stílus: Autószimuláció

Megjelenés: 2022. március 4.

TESZT - A Polyphony Digital-t nem lehet túlságosan siettetni. Az 1998-as kezdetek óta a zászlóshajónak számító autós szimulációs licenc minden egyes opusát aprólékosan, lépésről-lépésre építik fel Kazunori Yamauchi csapatai, és minden egyes kiadás egy kis esemény. Majdnem öt évvel a Gran Turismo Sport után érkezett most a Gran Turismo 7, a PS4 életciklusának végén és a PS5-ének első szakaszában. Egy olyan epizód, amely egyértelműen visszatér a gyökerekhez, ami jót is tett neki és néha rosszat is. „Mindig a sárga úton!” – énekelték az Óz, a csodák csodája hősei és ez a GT7 konzervatívabb játékdesignjára is igaz.     A Gran…
A Gran Turismo 7 a klasszikus formula és a Gran Turismo Sport által felvett új többjátékos irányzat szintézise. Azok, akik forradalmat vártak, csalódni fognak, mivel a sorozatnak még mindig vannak régi hibái (gyenge mesterséges intelligencia, a sérülések hiánya és a pályán lévő élet hiánya). Akik nem is számítottak többre, azok igazán élvezik majd ezt a részt is, amely igazi visszatérés a gyökerekhez. Több mint 20 évvel később a Gran Turismo még mindig egy "simarcade", egy kicsit a múltban ragadt, de még így is igazi szerelmeslevél az autóhoz és annak történetéhez.

Gran Turismo 7

Játékmenet - 8.4
Grafika - 8.1
Fizika - 7.6
Zene/hangok - 7.5
Hangulat - 8.2

8

KIVÁLÓ

A Gran Turismo 7 a klasszikus formula és a Gran Turismo Sport által felvett új többjátékos irányzat szintézise. Azok, akik forradalmat vártak, csalódni fognak, mivel a sorozatnak még mindig vannak régi hibái (gyenge mesterséges intelligencia, a sérülések hiánya és a pályán lévő élet hiánya). Akik nem is számítottak többre, azok igazán élvezik majd ezt a részt is, amely igazi visszatérés a gyökerekhez. Több mint 20 évvel később a Gran Turismo még mindig egy "simarcade", egy kicsit a múltban ragadt, de még így is igazi szerelmeslevél az autóhoz és annak történetéhez.

User Rating: Be the first one !

Spread the love

https://smallseotools.com/

Kiemelt partnerünk: www.konzolkirály.hu