FILMKRITIKA – A Magic Mike alkotóinak legújabb filmjében Briggsre, a folyton harc után ácsingózó, hedonista élvezetekben tobzódó exkatonára élete talán legfontosabb küldetése vár. Útra kell kelnie Luluval, a belga juhászkutyával, hogy még időben odaérjenek az állat bevetésen elhalálozott gazdájának a temetésére – aki egyben Briggs legjobb barátja is volt.

Channing Tatum öt év óta nem szerepelt szinte semmilyen jelentősebb filmben és bár rajonganak érte a nők, a filmvásznon ritkán talált magának megfelelő női partnert. Ez most végre megváltozott, hiszen a Magic Mike, a 21 Jump Street és a Dear John sztárja filmszerepében végre olyan női főszereplőt talál, aki lépésről lépésre megfelel neki. Az illető azonban nem két, hanem négylábon jár: egész konkrétan egy belga malinois nősténykutya. Nem egyszerű eset azonban ez az eb sem: hasonlóan Briggshez, Lulu, egy PTSD-sérült katonai kutya, aki Irakban és Afganisztánban szolgált.

Út a volt gazdi temetésére

Ebben a road movie-ban az a feladat, amely Tatum által alakított Jackson Briggs sebesült katonai rangerre hárul, hogy elkísérje Lulut a volt gazdája temetésére, aki egyben Briggs legjobb barátja is volt. A kutyagyűlölő Briggs nem örül annak, hogy a Washington állambeli Fort Lewisból az arizonai Nogalesbe vezető 1500 mérföldes útra kell vigyáznia Lulura az ütött-kopott ’84-es Ford Broncójában, de megvannak az okai, hogy elvállalja a feladatot.

Briggsnek mindenekelőtt arról kell meggyőznie a parancsnokát, hogy a harcban szerzett, rohamokat kiváltó agysérülése után alkalmas az újbóli bevetésre. Briggs és Lulu szó szerint két lábon járó háborús sebesült, akik be akarják bizonyítani, hogy még mindig megvan bennük, ami a harchoz és az élethez kell. És miközben tőlünk keletre, Ukrajnában éppen véres háború zajlik, a film elgondolkodtat arról, hogy milyen háborús szörnyűségeket kell megélniük kétlábúaknak és négylábúaknak egyaránt.

HBO kutyás dokumentumfilm alapján

Tatum a „Kutyát” társrendezője volt „Magic Mike” partnerével, Reid Carolin-nal, Carolin fiktív forgatókönyvét egy 2017-es HBO dokumentumfilmre alapozva, a „War Dog: A Soldier’s Best Friend” című filmre, amelynek társproducerei voltak. Még ha a „Dog” veszélyesen közel is kerül ahhoz, hogy szentimentális futóhomokba süllyedjen, a film vitathatatlanul a szeretet műve.

Briggs eleinte megpróbál ellenállni Lulunak, akinek dühkitörései vannak. A legkisebb provokációra is széttépi Briggs autójának üléseit, és megszakítja a szerelmi életét, ha egy „másik” nő túl közel kerül hozzá. De mint minden kutyás és road movie-s haverfilmben, a férfi és a (szájkosaras) kutya végül megszeretik egymást a közös kalandok során.

A kutyák aranycsontot érdemelnének

Az epizódikusan felépített cselekmény hol mulatságos, hol megható és minden esetben emberi: Briggs találkozik egy füves farmerrel, egy rasszista zsaruval, egy háziállat médiummal, két szexterapeutával és egy antimilitaristával, aki a katonát a olajkitermelés eszközének nevezi. A szerteágazó cselekménybe jól illeszkedik Briggs és Lulu saját története, amely azért film központi fókusza.

Három kutyus kellett Lulu eljátszásához, és mind a három eb kutya-Oscar-díjat érdemelne, aranycsontokkal. Tatumnak csak saját magát kellett eljátszania Briggs szerepében, és ezt a feladatot rutinosan hozta, a megszokott sármjával, humorával és komolyságával – az adott jelenethez illően. Nem csoda, hogy Lulu imádja őt.

Saját, volt kutyáját is beleszőtte Tatum a filmbe

A Katonadolog egyébként személyes projekt Tatum számára, aki Lulut a saját, elhunyt kutyája után nevezte el (akivel tíz végig éltek együtt), és egyértelműen együtt érez az emberi és K-9 harcosokkal, akiket támadásra és gyilkolásra képeztek ki, hogy aztán magukra maradjanak, hogy alkalmazkodjanak egy olyan világhoz, amely tele van a konfliktusokkal. Lulu számára például a mennydörgés úgy hangozhat, mint azok a bombák, amelyektől egykor menekülnie kellett. Briggs pedig a háborúba, a katonai szolgálatba próbál visszamenekülni, mert a civil élet még riasztóbb számára.

A Katonadolog nagy erénye, hogy a háborús szál mellett Tatum nem hajlandó politikai vagy a háború ellenes prédikációt sulykolni a filmben, ami veszélyeztetné a vonzerejét. Ez szét is feszítette volna ennek a kutyás, alapvetően családi filmnek a határait, amely két veterán: egy ember és kutya történetéről és egymás iránt nehezen kialakuló szeretetéről szól. Ha vevő vagy az ilyen filmekre, akkor a Katonadolog nem fog csalódást okozni.

-BadSector-